Agrár-környezetgazdálkodás Fenntartható fejlődés, fogyasztás

Az 1970-es évek elején a Római Klub tudósai hívták fel először a figyelmet a termelésnövekedés korlátaira. Előtérbe kerültek a globális problémák, a környezet fokozódó pusztulása. "...Az egyébként rugalmas és alkalmazkodni képes ökológiai rendszer teljesítőképességének, biológiai létfenntartó képességének határai felé közeledik."

A fenntartható fejlődés koncepcióját először a Nemzetközi Természetvédelmi Unió fogalmazta meg. Eszerint a fenntartható fejlődés "...lehetővé teszi az élővilág forrásainak megtartását, a genetikai sokféleség és a szükséges ökológiai egyensúly fenntartását."

Az ENSZ határozata alapján megalakult Környezet és Fejlesztés Világbizottság, röviden Brundtland Bizottság készítette el a "Közös jövőnk" című, történelmi jelentőségű beszámolót ben megfogalmazott ajánlásaik felhívták a figyelmet a globális prioritások átcsoportosítására. Bebizonyították, hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi problémák között elkerülhetetlen kapcsolat áll fenn.

1992-ben megjelent Mérlegen a Föld című könyv összefoglalta a bolygónkat fenyegető globális problémákat, a kutatási eredmények és dokumentumok tényanyagainak ismertetésével, és cselekvési programot vázol fel. Öt stratégiai célnak kell motiválnia, irányítania a környezet megmentésének folyamatát.

Az első stratégiai célnak a világnépesség stabilizálásának kell lennie. A második stratégiai cél a környezeti szempontból helyes technológiák megteremtése és kifejlesztése kell, hogy legyen, amelyek képesek arra, hogy fenntartható gazdasági fejlődést biztosítsanak a környezet egyidejű rombolása nélkül. Ezeket az új technológiákat át kell adni minden nemzetnek.

A harmadik stratégiai cél: átfogóan és mindenre kiterjedően változtassuk meg a gazdasági "közlekedés" szabályait, amivel felmérjük döntéseinknek a környezetre gyakorolt hatását. A negyedik stratégiai cél: új nemzetközi egyezmények megtárgyalása és elfogadása, amelyek meghatározzák a szabályozási kereteket, a speciális tiltásokat, végrehajtási mechanizmusokat, ösztönzőket, büntetéseket és kölcsönös kötelezettségeket.

Az ötödik stratégiai cél egy kooperatív terv megalapozása, amely a globális környezetről tájékoztatja a világ polgárait. A végső cél az lenne, hogy új gondolkodásmód alakuljon ki a civilizáció és a globális környezet közötti viszonyról. E célok mindegyike szoros kapcsolatban áll egymással.

A fenntartható fejlődés: a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Ez a fogalom az 1992-es Környezetről és fejlődésről című Rio de Janeiró-i ENSZ- csúcsértekezlet óta vált ismertté világszerte.

Az ENSZ 2000-ben kiadta a millenniumi nyilatkozatot, amelyben az emberiség fejlődésének 2015-ig elérendő céljait sorolták fel.

A fenntartható fejlődés céljai 2015-ig: Környezeti célok: Meg kell valósítani, és ki kell terjeszteni a kiotói jegyzőkönyv céljait az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére. Meg kell akadályozni, hogy a természetes erdők összterülete tovább zsugorodjon. Tovább kell fejleszteni, és teljesíteni kell a WHO irányelvein alapuló országos szabványokat a levegő minőségére vonatkozóan. A talaj eróziójának mértékét felére kell csökkenteni. Véget kell vetni a vízkészletek túlzott kimerítésének.

Millenniumi Nyilatkozat: Felére kell csökkenteni azoknak az arányát, akik rendkívül nagy nyomorban élnek, éheznek, és nem jutnak tiszta ivóvízhez. Háromnegyedével csökkenteni kell az anyák halálozási arányát. Kétharmadával csökkenteni kell az öt év alatti gyermekek halálozási arányát. El kell érni, hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és meg kell valósítani a nemek egyenlőségét az oktatásban. Meg kell állítani, majd vissza kell szorítani a HIV/AIDS, a malária és más fő betegségek terjedését.

Gazdasági célok: Fel kell állítani, és be kell vezetni az országokban az olyan könyvelést, amely beépíti a környezeti költségeket is. Fel kell számolni az olyan határozatokat, amelyek a nyersanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát támogatják. Ösztönözni kell az önmérséklet morálját a fogyasztásban.

Fenntartható fogyasztás A személyes fogyasztásnak az a szintje, amely nem lépi túl a bioszféra eltartóképességét. Fenntarthatóan élni egyrészt azt jelenti, hogy a természet létfontosságú termékeit és folyamatait csak olyan gyorsan használjuk el, ahogy azok megújulnak, másrészt azt, hogy csak olyan gyorsan bocsássunk ki hulladékokat, ahogy azok elnyelődnek.

Ökológiai lábnyom A természet értékeit mindenki fogyasztja, és igénybe veszi "szolgáltatásait". Mindenki hatással van a Földre. Ez az ökológiai hatás az általunk kisajátított, a létfenntartásunkhoz igénybe vett természet méretével fejezhető ki. Egy adott gazdaság /populáció természeti tőkeigénye, biológiailag produktív területe. A lábnyomok egymást nem fedhetik át, tehát az emberek versengenek az ökológiai térért.

Megdöbbentő becslés: ha az átlagos amerikai fogyasztási szokásokat gondolatban kiterjesztjük a Föld hatmilliárd lakójára, akkor 6,9 földgömbre van szükségünk a fenntartható életre Megállapítás - feléljük a jövőnket - az emberiség egészére igaz!

Magyarország ökológiai lábnyoma számítások szerint 5,01 hektár/fő, biológiai kapacitása ellenben csak 3,07 hektár/fő, tehát életvitelünk fenntartásához országunk területének több mint másfélszeresére lenne szükség.