Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

Európai integráció története Egységes Európa gondolata – európai kultúrközösség. Az európai egységesítési törekvések mindig „fentről lefelé” valósultak meg – az EU „lentről felfelé” építkezik. Európai integráció kezdetei: –második világháború vége: béke és fejlődés biztosítása iránti vágy; –Európa elveszti globális vezető szerepét; –a világhatalom központja(i) Európán kívül helyeződik/nek el; –nyomasztó globális verseny.

Európai integráció története Az európai integráció több mint ötven éves (1951/1957-ben kezdődött). Az Európai Uniót (EU) csak 1992-ben alapították Maastrichtban; előtte: Európai Közösség (EK), azelőtt: Európai Gazdasági Közösség (EGK). Egy alapvetően gazdasági közösségről van szó, amelynek azonban végső célja a politikai unió. Az integráció mindig lépésről lépésre haladt; hol lelassult, hogy felgyorsult.

Európai integráció története 1951 (1952): Európai Szén- és Acélközösség (2002- ben beolvadt az Európai Közösségbe) 1957 (1958): Euratom (Európai Atomenergia Közösség) 1957 (1958): Európai Közösség (eredetileg: Európai Gazdasági Közösség) 1992 (1993): Európai Unió (Maastrichti Szerződés): megalapítja a három pillérből álló „templomot” (2009) Reform Szerződés (Lisszaboni Szerződés): összevonja a három pillért, feloldja az Európai Közösséget az Európai Unióban.

Schengeni övezet

Euro övezet

Kizárólagos uniós hatáskörök Vámunió Közös (kül)kereskedelmi politika Versenyjog és versenypolitika (uniós dimenziójú magatartások és fúziók) Monetáris politika az Euro-övezet számára Közös halászati politika

Az EU szervei Három politikai szerv –Miniszterek Tanácsa: tagállamok képviselői – tagállami érdekek képviselete (NEM: Európai Tanács, Európa Tanács!). –Európai Parlament: közvetlenül választott képviselők – európai polgárok képviselete. –Európai Bizottság: Európai Parlament által választott független szakértők – EU érdekeinek a képviselete. Nem politikai szervek –Európai Bíróság & Törvényszék –Számvevőszék –Európai Ombudsman

Rendes jogalkotási eljárás

Közösségi jog elsődlegessége és közvetlen hatálya Van Gend & Loos kontra Holland Adóhatóság ügy: –Hollandia növelte egy termék vámtételét 3 %-ról 8 %-ra; –Ez sértette az EGK Szerződés akkori 12. cikkében található befagyasztási (stand-still) klauzulát. –Az ügyben Hollandia, Belgium és Németország is azon az állásponton volt, hogy a 12. cikknek nincs közvetlen hatálya, és ennek alapján csak a Bizottság és a tagállamok között merülhet fel jogvita (a hagyományos nemzetközi közjog alapján mindenképpen ez lett volna a helyzet). Az Európai Bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az EU jog közvetlen hatállyal rendelkezik a tagállamokban (attól függetlenül, hogy kihirdették-e vagy sem) és elsődlegességet élvez, azaz letöri a vele ellentétes tagállami szabályokat.

EU jog forrásai Elsődleges jogforrások: alapító szerződések és azok módosításai – tagállamok fogadják el és módosítják. Másodlagos jogforrások: rendelet, irányelv, határozat (Unió jogi/jogalkotási aktusai) – az Európai Unió (politikai) szervei fogadják el és módosítják.

Rendelet „A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.” [EUMSZ 288. cikke (2) bek.] A rendeletek nem sokban különböznek a nemzeti törvényektől.

Irányelvek „Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.” [EUMSZ 288. cikke (3) bek.] A közösség másodlagos jogforrásainak egyik nagyon speciális fajtáját jelentik az irányelvek, amelyek valóban európai sajátosságot képeznek. Az irányelvek címzettjei mindig a tagállamok. Az irányelv szabályozási megközelítése tekintetében azt mondhatjuk, hogy az mindig valamilyen célokat határoz meg, amelyek közösségi szinten kerülnek lefektetésre, de a célok eléréséhez vezető út megválasztását (forma és eszköz) a tagállamokra bízza.

Határozatok „A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek.” [EUMSZ 288. cikke (4) bek..] A harmadik jogszabálytípus a határozat. A határozatot egyedi ügyekben hozzák, tehát ugyan jogszabálynak nevezik, gyakran nem más, mint egyedi ügyben hozott (közigazgatási) döntés.

EU bíróságok Magánfelek ritkán tudnak közvetlenül „kapcsolatba lépni” az európai bírósággal: előzetes döntéshozatali eljárás Vannak azonban közvetlen perek is: kötelezettségszegési eljárás, semmisségi perek, intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset.

Előzetes döntéshozatali eljárás Előzetes kérdésElőzetes döntés Tagállami bírósági eljárás Európai Bíróság

Az előzetes döntéshozatali eljárás lépései Első lépés: eljárás megindítása a tagállami bíróság előtt. Második lépés: a tagállami bíróság felismeri a közösségi jogi kérdést és úgy dönt, hogy előzetes kérdést intéz az Európai Bírósághoz. Harmadik lépés: kérdések megfogalmazása és megküldése. Negyedik lépés: az Európai Bíróság megválaszolja a kérdéseket és a válaszokat megküldi a tagállami bíróságnak. Ötödik lépés: a tagállami bíróság ítéletet hoz.

Tévhitek az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban Csak folyamatban lévő tagállami per keretében kezdeményezhető. Nem a felek, hanem a tagállami bíróság joga feltenni a kérdést. Ha az EU-s jogi kérdés lényeges az ügy eldöntése szempontjából és a bírság döntésével szemben nincs további jogorvoslat, akkor a bíróság köteles feltenni a kérdést, ezt azonban a bíróság dönti el. Az Európai Bíróság csak a közösségi jogi kérdést válaszolja meg, nem ritkán csak a mérlegelés szempontjait adja meg, és nem dönti el az ügyet kategorikusan.

Kötelezettségszegési eljárás Akár a Bizottság, akár valamely tagállam megindíthatja. Mindig valamely tagállam ellen indul. Szakaszai: informális egyeztetés, indokolt vélemény kiadása, bírósági eljárás, nem- teljesítés esetén ismételt eljárás bírság kiszabása érdekében.

Semmisségi perek Alapja: a közösségi jogi aktus érvénytelensége (hatáskör hiánya, anyagi jogi szabály sérelme, eljárási szabályok megsértése stb.) Magánfelek csak ritkán rendelkeznek „perbeli legitimációval”, elsősorban akkor, ha ők a címzettek – de egy közösségi aktus semmisségére előzetes döntéshozatali eljárásban lehet hivatkozni! Privilegizált felek: a Közösség szervei.

Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket!