41. lecke A szár

A mag csírázásakor a rügyecskéből alakul ki a hajtás. Hajtás = leveles szár (szár és levelek) Szár: a hajtás tengelye Alapfunkciói:  Levelek, virágok és a termés tartása  Tápanyagok szállítása Típusai:  Lágyszár : az egy vagy a kétéves növényekre jellemző  Dudvaszár vagy közönséges lágyszár pl. a burgonya szára  Szalmaszár pl. a búza szára  Tőkocsány pl. a hóvirág szára

 Fásszár : az évelő növényekre jellemző  Fatörzs: magasan elágazó szár  Cserjeszár: közvetlenül a talaj felszíne felett elágazó szár  Pálmatörzs: az elszáradt levelek csonkjai borítják kívül Szár felépítése  Lágyszár:  Bőrszövet, alapszövet (döntően valódi alapszövet ill. szilárdító- és táplálékkészítő alapszövet), szállítószövet  Kétszikűek szárában összetett, nyílt nyalábok, körben Egyszikűek szárában összetett, zárt nyalábok, szórtan Egyszikűek szárában összetett, zárt nyalábok, szórtan

 Fásszár:  Másodlagos vastagodással jön létre  Kialakulása:  A fiatal szárban az első két évben összetett, nyílt nyalábok vannak, körben elhelyezkedve  A harmadik évre a nyalábkambiumok oldalirányú osztódásával kambiumgyűrű alakul ki (térben nézve kambiumhenger) (térben nézve kambiumhenger)  A kambiumgyűrű kifelé háncselemeket, befelé faelemeket termel  Idősebb fák törzsében a faelemek a fatestet, a háncselemek a háncstestet képezik  A háncstest a szár vastagodása miatt feszül az idősebb háncs elemek (és a bőrszövet) tönkremennek, létre jön a héjkéreg (a fakéreg)

 A kambiumgyűrű sejtjei osztódnak:  folyamatosan (pl. az egyenlítői éghajlaton, mert nincsenek évszakok, egyenletes a tápanyag szállítás)  ciklikusan (a mérsékelt övezet éghajlatain), az évszakok szerint változik az anyagcsere, az anyagszáll. az évszakok szerint változik az anyagcsere, az anyagszáll. így a fatest évgyűrűs szerkezetű így a fatest évgyűrűs szerkezetű  Évgyűrű = fagyűrű két pásztából (részből) áll: két pásztából (részből) áll: korai pászta: világosabb színű korai pászta: világosabb színű a csapadékosabb tavaszi- nyár eleji a csapadékosabb tavaszi- nyár eleji időszakban képződött tágabb üregű, időszakban képződött tágabb üregű, vékonyabb falú faelemek képezik, vékonyabb falú faelemek képezik, késői pászta: sötétebb színű késői pászta: sötétebb színű a nyár végén képződött szűkebb üregű, a nyár végén képződött szűkebb üregű, vastagabb falú faelemek alkotják vastagabb falú faelemek alkotják

Szár(hajtás)módosulások: Az alapfunkción kívüli szerepkör betöltéséből adódóan Fajtái:  Talaj felszín alatti:  Szerepkör: vegetatív szaporodás, tápanyag raktározás Szármódosulás: szárgumó pl. burgonya gumó Szármódosulás: szárgumó pl. burgonya gumó gyöktörzs (rizóma) pl. kankalin gyöktörzs (rizóma) pl. kankalin hagyma pl. vöröshagyma hagyma pl. vöröshagyma tarack pl. tarackbúza tarack pl. tarackbúza  Talaj felszín feletti:  Szerepkör: víz raktározás Szármódosulás: pozsgás szár pl. kaktusz  Kapaszkodás – szárkacs pl. komló, szőlő  Vegetatív szaporodás – inda pl. földieper  Védekezés – ágtövis pl. kökény

42. lecke A lomblevél

Lomblevél  Alapfunkciói:  Fotoszintézis  Gázcsere  Párologtatás

 Fajtái:  Egyszerű levél: egy levéllemeze van  Egyszikűeknél: a levéllemezét levélhüvely kapcsolja a szárhoz  Kétszikűeknél: a levéllemez a levélnyéllel és a levélalappal kapcsolódik a szárhoz  Összetett levél: a levélnyélhez több levéllemez (levélke) kapcsolódik a levélnyélhez több levéllemez (levélke) kapcsolódik  Tenyeresen összetett levél, pl. fehér here vagy a vadgesztenye levele a vadgesztenye levele  Szárnyaltan összetett levél: páratlanul szárnyaltan összetett, pl. fehér akác páratlanul szárnyaltan összetett, pl. fehér akác párosan szárnyaltan összetett, pl. zalai bükköny párosan szárnyaltan összetett, pl. zalai bükköny

 Levélerezet fajtái:  Villásan elágazó: a páfrányfenyőnél  Főerezetes (hálózatos): a kétszikűeknél  Mellékerezetes (párhuzamos): az egyszikűeknél  Levélmódosulások: Az alapfunkción kívüli szerepkör betöltéséből adódóan  Párologtatás csökkentése - levéltövis, pl. kaktusz  Vízraktározás - pozsgás levél, pl. kövirózsa  Rovarfogás - fogólevél, pl. harmatfű, kancsóka  Kapaszkodás - levélkacs, pl. vetemény borsó  Szaporodás - ivarlevél, pl. porzó, termő

Levél (levéllemez) felépítése A levéllemez keresztmetszete szemlélteti  Felső bőrszövet  A kétszikű levélnél nincs gázcserenyílás, egyszikűnél van  Oszlopos táplálékkészítő alapszövet (felül)  Szivacsos táplálékkészítő alapszövet (alul)  Sok sejtközötti járata van  Edénynyalábok (szállítószövet), levél erek (az alapszövetben)  Összetett zárt nyalábok  A felső bőrszövet felé a farész  Az alsó bőrszövet felé a hácsrész  Alsó bőrszövet  Kétszikűeknél csak itt vannak gázcserenyílások

Levélállás: a lomblevelek egymáshoz viszonyított helyzete a száron helyzete a száron fajtái: szórt átellenes átellenes keresztben átellenes keresztben átellenes örvös örvös