Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár

EU DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA Az Európai Tanács június 18/19-i ülésén 8 uniós és 6 nem tagállami Németországtól Ukrajnáig terjedő ország felkérte az EU Bizottságot a Balti-tengeri stratégiához hasonlóan az Európai Duna Stratégia kidolgozására év végéig. Közös, Duna menti országokat érintő stratégia elkészítése, amely által a tervezett, 2014-ben induló új költségvetési periódus során a Duna-régió már közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerülhet meghatározásra. CÉL

Előzmény - Balti Stratégia 2006-ban, Európai Parlamenti határozattal indult és a es svéd elnökség ideje alatt jött létre „modellértékű” a kialakítandó Duna-stratégia szempontjából először alkalmazza egy „makro-régióra” a különböző EU- szakpolitikák összehangolását Célja: – fenntartható fejlődés – a régió gazdasági fejlődésének elősegítése – K+F támogatása – a régió vonzóságának és elérhetőségének növelése – közös halászati politika kialakítása – a régión belüli együttműködés növelése/kiterjesztése

A Duna-térség számokban: Teljes terület Teljes terület km 2 Lakosság Lakosság millió fő Kelet-nyugati kiterjedés Kelet-nyugati kiterjedés km Érdekeltek Érdekeltek 8 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Németország, Magyarország, 6 nem EU tagállam: Horvátország, Moldva, Ukrajna, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró

A Duna menti országok számokban

A Duna Régió sajátosságai Európa egyik legjelentősebb régiója Társadalmi, gazdasági, kulturális és földrajzi területen is eltérő fejlettség Eltérő gazdasági potenciál Az egyes országok, más és más ágazatokban tudnak előnyt felmutatni Európán belül jelentős munkaerőbázis ( 150 millió fő)

A Duna Stratégia három alappillére: - Közlekedés - connectivity - Környezet védelme – environment - Gazdasági fellendülés – economical development

A Duna Stratégia célrendszere: Jövőkép: Jövőkép: a Duna váljék értékalapú és biztonságos térséggé Átfogó célok Átfogó célok: a Duna völgye integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel. Horizontális stratégiai célok Horizontális stratégiai célok: o EU egységes piacának kiteljesítése o Innováció és kutatásfejlesztés o Klímaváltozás kezelése

Magyarország prioritásai: természeti értékek védelme energiaellátás biztonságának megteremtése társadalmi és gazdasági biztonság javítása Duna-térségi közlekedés javítása turizmus fenntartható fejlesztése ipar feltételeinek javítása érték- és örökségvédelem kulturális együttműködés oktatási és képzési együttműködés együttműködés és partnerség

A DCCA tagkamarái

Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetsége mintapéldája a határokon átívelő makro- regionális intézményi együttműködéseknek elsődleges célja, mindazon akadályok feltárása és leküzdése, melyek az együttműködés útjában állnak, illetve az, hogy a Duna közvetlen környezetében található gazdasági szereplők Duna Stratégiához kapcsolódó projekt ötleteit összegyűjtse és azokat lobbi tevékenysége által képviseltesse

Alapfilozófiája: egységes üzleti lehetőségek platformját létrehozni, horizontális alapelvek mentén, elősegítve a gazdasági - üzleti kooperációt, erősítve a makro-régió különböző országaiban tevékenykedő vállalkozók, gazdasági társaságok közötti kohéziót Kiemelt célja: - becsatlakozni és elősegíteni az érintett országok között létrejött bilaterális gazdasági kapcsolatokat - szakképzési programok összehangolása - információáramlás biztosítása - az egységes piac fejlődése érdekében beruházásösztönző és kereskedelemfejlesztő programok megvalósítása - közvetítő szerepet vállalni a civil szféra és a Duna Stratégia döntéshozó szervei között

A DCCA távlati céljai Határokon átnyúló együttműködések erősítése mind a régión belül és azon kívül is A Duna régió gazdasági lehetőségeinek bemutatása Európán kívül is A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Életszínvonal javítása a Duna régióban

Köszönöm figyelmüket!