Kína A kulturális forradalomtól a világhatalomig

Kína napjainkban

Kulturális forradalom  Számtalon ok, - „nagy proletár kulturális forradalom”  1965 délre ment Mao – a f ő irányító Lin Piao, –A Jance átuszása, –Személyek és intézmények ellen szólt, –Bizonyos szerepl ő kkel történ ő leszámolás (Lo Zsuj-csing, Ho Lung), –Meger ő sítették a befolyást a hadsereg felett, –Mao & Lin Piao támadása Liu Sao-csiék ellen, –Kulturális viták, irodalom (Csiang Csing) –Városi esemény - falura nem terjed ki, világfalu küzdelme a világváros ellen, –Harc a helyi vezet ő k egy része ellen folyt, –Harc a múlt öröksége ellen - Lin Piao; Négy régi elleni támadás, –Harc a bürokrácia ellen, –Forradalmi vihar a világ minden részére akart hatni, –1966 vörös gárdisták, nem tömegek manipulált csoportok, Mao könyvecskék – magas kultúra helyett primitív jelszavak, –Forradalmi bizottságok alakulása több hónapon keresztül, –A fels ő oktatás bezárása, – Liu Sao-csi, Teng Hsziao-ping visszaszorítása megtörtént,

Kulturális forradalom  1967 a hadsereg beavatkozása sok tartományban átvette a hatalmat, –Közel a polgárháború sok tízezernyi áldozattal,  Szovjet kínai határincidensek, – Usszuri-folyó Kirkin-sziget, –1969 Damanszkij-sziget  1967 kísérletei hidrogénbomba robbantása,  1969 IX. kongresszus els ő szakasz vége,  Az ideológiai z ű rzavar és káosz a gazdaságban nem jelentkezett,

Kulturális forradalom  1969 IX. kongresszus els ő szakasz vége, –Mao került középpontba, –Szovjetek mint els ő számú ellenség, –1971 Lin Piao halála Mongólia területén, –1971 Kína az ENSZ BT tagja –USA Nyilatkozat a kínai kártya, –Nixon kínai látogatása 1972 február, –„az USa tudatában van annak, hogy a Tajvani-szoros mindkét oldalán minden kínai úgy tartja, hogy csak egy Kína van, és Tajvan Kína része. Az USa nem vitatja ezt az álláspontot.” –Diplomáciai kapcsolatok rendezése az európai országokkal, –1972 a japán Tanaka látogatása, –1973 Teng Hsziao-ping visszatérése,

Kulturális forradalom  második szakasz bírálata Konfuciusnak és Lin Piaonak,  1976 a nagyok (Csu En-laj, Mao Ce-tung) halála,  1976 a négyek bandájának az uralma Csiang Csing Mao özvegye,  Hua Kuo-feng a vezet ő a nagy átvezet ő a kijelölt örökös,

Átmenet és reformok  Kiigazítás politikája  Négy modernizálás (1964, 1977) –Ipar, –mez ő gazdaság, –tudomány –technológia –Hadsereg,  Teng kora –1978 japán-kínai egyezmény  Agrár reformok, –kommuna helyett a termelési felel ő sség rendszere lépett, –A pasztok elveszítették a hitet a kollektív rendszerben –egyéni érdekeltség –A gabonatermelés duplája mint ‘58-ban  Városi reformok 1984, –„Piac szabályozza a vállalatot, az állam orientálja a piacot” –Ipari reform, adóreformok,  Vegyes tulajdonú cégek, –Állami tulajdon, szövetkezeti és magán,  Nyitási politika, különleges gazdasági övezetek,

–1980-tól Hongkong körül 3 Makao körül kett ő, Fucsien és Hsziamen, –Aztán b ő vülnek – délen Hajnan  A t ő keimport ¾-e külföldön lév ő kínaiaktól,  a második reformszakasz,  A reformszakasz elbizonytalanodása és megtorpanása ,  Tienanmen téri események,

Kínai alkotmány  Az állam omnipotens - az alattvalónak nem volt joguk,  Kommunista alkotmány: 1954, 1975, 1977, dec. 4.  Módosulása többször is  Országos Népi Gy ű lés - ötéves  Államtanács a kormány neve,  Területiség lényege: –Tartományok 23 –Nemzetiségi autonóm területek  Bels ő -Mongólia, Ujgur, Tibet, guangxi zhuang nanning,  Ningxia Hui Yinchuan –Tartomány szint ű városok:  Peking, Tiecsin, Sanghaj, Csungking, –Különleges közigazgatási területek Makao (1999) és Hongkong 1997),

Kína napjainkban

 1989 krízis túlélése,  1992-t ő l a harmadik szakasz  Lassabban folyik az állami tulajdon leépítése,  A városi lakosság színvonala javult,  Lényegében a decentralizálás ment végbe föderalista állam,  Új adóztatás rendszerét vezették,  A párt néppárttá válás útjára lépett,  6-7%-os évi GDP növekedés harminc éven át  2001 WTO tagság – agrárszféra mint vesztes,