Médiagazdaságtan GSVMG11KNC /II. Televízió
II. világháború után
Televízió (Mozgó)kép ÉS hang („film”) továbbítása rádióhullámokkal 1936: Egyesült Királyság, 1939: USA Tömegmédium: II. világháború után 1957: Magyarország
Televízió Tihanyi Kálmán (1924): töltéstároló Mihály Dénes (1936): forgótükrös vevő Goldmark Károly (1940): színes tévé
Technológia rádióhullámok képnormák: PAL / SECAM / NTSC Jelátvitel: – Földi analóg / digitális – Műholdas (a / d) – Kábeles, zártláncú (a / d) – Netes (csak digi)
Technológia Földi analóg, pl. VHF1, E2 csatorna képvivő: 48,25 MHz, hangvivő: 53,75 MHz Magyarországon 2013-ban vége
Technológia Digitális átvitel kisebb sávszélességű Több csatorna „fér el” Jobb képminőség De: hibamentes vétel – nincs vétel De: régi készülékhez set-top-box De: kódolt adások
Alapfogalmak Műsorszám Műsor Műsorszolgáltató ÉS készülék
Alapmodellek USA: kereskedelmi tévék Európa: állami tévék, közszolgálati monopólium – 1975 után átrendeződés
Alapmodellek Klasszikus kereskedelmi Állami/közszolgálati Duális Sokcsatornás
Tévéműsorok Tartalom Vételkörzet Finanszírozás Technológia
Tévéműsorok nézettsége Szórakozató : információs 70:30 (USA), 60:40 (Európa) Átlag: napi több óra (!?) Napi időbeosztás hatása Korosztályok férfi-nő
Tévénézés ideje A tévénézéssel töltött idő egy átlagos napon iskolai végzettség szerint (1986, 2000) (perc). KSH, Életmód-Időmérleg felvétel, 1986,
Tévénézés ideje A 15–74 éves népesség tévézésre, videónézésre, internetezésre fordított ideje (napi átlagos időráfordítás). KSH.
Nézettség mérése Naplós módszer Személyes megkérdezés Műszeres Elért közönség Nézettség: Közönségarány
Költségek Szerkesztőség Stúdió Közvetítés Műsor- és hírvásárlás Sugárzás
Méretgazdaságosság vételkörzetben: – További nézők ellátása költségmentes – Minél nagyobb piaci részesedés Neten: ???
Műsorkínálat