Gazdasági és társadalmi változások a XIX. sz. elején

 A francia háborúk százezrek fegyverben tartását jelenti  a mg. termékekre nagy a kereslet  Értékesítési lehetőség javul  nőt a gabona és a gyapjú kivitele  A XVIII. sz.-ban főleg a főnemesség kapcs. be a kivitelbe  most a birtokos nemesség többsége is bekapcs. az árutermelésbe  majorságok kialakítása  növekvő jövedelmek  adóság kifizetése  életkörülmények javítása  kúriák építése  gazdaság fejlesztése csak kevesen Háborús fellendülés (konjunktúra)

Nemesi kúriák

 Elhúzódó háború  nem tudja finanszírozni  papírpénz kibocsátás  infláció  csőd elkerülése végett  Az udvar /5 devalválja a pénz értékét (100 Ft  20 Ft)  A nemesség tiltakozik  1825-ig  ogy  1816 újabb devalváció 60%   Nemesség  hazai pénztőke  Napóleoni háborúk   árak  kereslet visszaesett  Értékesítési lehetőségek beszűkültek Devalváció és visszaesés

ÉvEzüst- forint Papír- forint 18002, , , , , , , , guldenes papírpénz

 Élén az arisztokrácia  öt-hatszáz család, mély szakadék  választotta el a nemességtől  Birtokaikat a napóleoni háborúk idején korszerűsítették - példaértékű  A válság időszakát átvészelik, sőt  külföldi utazgatások, szórakozás  Gazdasági erejük + politikai hatalommal párosul  a kormányszékek élén  Érdekeik a feudális rend megóvását és a korm. támogatását sugallták A nemesség

József nádor felcsúti kastélya egykor és ma Egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg, a poszton ő volt a 103. és az utolsó előtti, egyben a második Habsburg, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett. József megtanult magyarul s több mint 50 évig töltötte be tisztét. Eleinte az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit - persze nem mindig sikerrel.

Fertőd Keszthely

Fertőd – Esterházy kastély Keszthely – Festetich kastély

 Birtokos nemesség (középnemesség)  Dekonjunktúra  értékesítési gondokkal küzd  Tőkéjük kevés a fejlesztéshez  életszínvonalukat azonban marad  Egy részük nyomasztóan eladósodott, sok birtok zár alá került  De a megyékben övék a politikai hatalom (a rendi élet irányítói)  Szemléletük két dolog határozta meg   Robot biztosított társadalmi helyzetük labilis  Társadalmi, gazdasági változások támogatói

A birtokos nemesség képviselői

Miszlai Nemeskéry kastély Faddi Bartal kastélyAlsótengelici Gindly kúria A jernyei kúria

 Kisnemesség  egy-két telken maga gazdálkodik, vagy jobbágytelken ülő   ún. kurta vagy bocskoros úrbéres szolg. kötelezettek  Kitörési lehetőség  értelmiségi pályák  orvos, ügyvéd, tanár, de  szakma tanulása is  Mivel nemes szavazhat a megyegyűléseken  kortes-tanyák  leitatás  De előjogaikhoz, kiváltságaikhoz görcsösen ragaszkodtak  A rendi alkotmány fenntartását kívánták

kisnemesi kúria, Vásárosnamény Borjád (Uzd) Fördős majd Pesthy kisnemesi kúria Kisnemesi kúriák, Hét, Zádorfalva, Gömör-Kishont vm.

Kurtanemes … és háza, amely paraszti sorsról árulkodik, életformájuk, műveltségük nem különbözött a parasztétól.

A 19. sz. első felében épült kisnemesi kúria Gáva, Szabolcs-Szatmár vm kisnemesi kúria, Milej, Zala vm.

A parasztság  A parasztság differenciálódása  erősödik  Telkes jobbágy  felső rétegének sikerült az árutermelésbe bekapcsolódnia  o több telket is birtokolhattak o pusztákat bérelhettek o fölhasználták a nincstelenek munkaerejét.  zsellérek 1/8 teleknél kisebb  munkaerő-tartalék  tőkehiány  munkaerejük kihasználatlan marad  A paraszti rétegek közötti különbségeket életmódjuk is szemlélteti  lakhely, berendezés, étel

Módos cívis háza Hajdúböszörmény Hajdú vm. Kakasdi jómódú parasztház Sárréti parasztház Záhonyi parasztház

Alsó-magyarországi parasztok Debreceni parasztpolgárok

Zsellérház Földház Zsellérpár, Sirok

válság a mezőgazdaságban

 Polgárság összetétele hü tükre a gazdaságnak   manufaktúra-tulaj. céhen kívüli Céhmesterek, középkori iparűzők kereskedők jó részé polgárság utódai   a polgári átalakulás mellett változás ellen  számuk, gazdasági erejük kicsi  Értelmiségi réteg  birtokukat vesztett kisnemesek  jobbágyfiúnak az egyetlen lehetőség a fölemelkedésre  városi polgár is igyekezett felső iskolákba küldeni gyermekét  A reformok és a polgárosodás legelszántabb hívei körükből kerültek ki Polgárság

Bányatiszt Széplak

Városi polgár és polgárasszony Selmeci bányász és felesége