Magyarország Habsburg Birodalomban

Habsburg Birodalom a XVIII. század elején Spanyol örökösödési háború  spanyol trón   Kárpótlás  Spanyol-Németalföldet,  Szardíniát  Milánót kapták meg. Savoyai Jenő  Szerbia északi része Az egymástól messze eső tartományok növelték a birodalom területét, de erejét alig. A birodalom erejét az állandó háborús készenlét meghaladta. A birodalom gazdasági fejlettsége elmarad nyugattól A höchstadti csata

Az ország 1711 után Szatmári béke (1711)  helyreáll a rendi dualizmus  nyílt erőszak nem alkalmazható, de értelme sincs A nemesség viszont megelégedett a rendi előjogok biztosításával Viszonylagos különállást élvező rész, meghagyják az országgyűlést, rendi kiváltságok csorbítása mellett, de nem egyesítették az országrészeket, azok külön igazgatás alá tartozik. 1712-15 Pozsony országgyűlés   az uralkodó és a rendek egyezsége pénzügy adó hadsereg újoncok külügy nádor választás Nem lesz önálló magyar hadsereg

Új hatalmi szervezet Magyarországon Az új államszervezet kiépítése  Helytartótanács:  székhelye Pozsony,  vezetője a nádor,  feladata: megyék irányítása, a hadiadó beszedése, a belső állapotok irányítása  Magyar Udvari Kancellária - a magyar ügyeket intéző kormányszék,  székhelye Pozsony, a 12 tanácsnokból álló kollégium  feladata: királyi döntések előkészítése, oklevelek kiállítása, vármegyék felterjesztésének véleményező szerve vám-, adók-, települési ügyek felügyelője Pozsony

További államszervek  Magyar Kamara  pénzügyek irányítása, az uralkodói jövedelmek kezelése  Hétszemélyes Tábla  bíráskodás szerve. Magyarország területi és kormányzati különállóságának megsértése  Horvátország, Erdély, Partium - külön kormányzás  bizonyos területek kivonása Magyarország hatásköréből (Határőrvidék),  a kormányzat bizonyos ágának kivonása ország hatásköréből (igazságszolgáltatás) A katolikus egyház a Habsburg hatalom támasza  A szabad vallásgyakorlást korlátozzák  hivatal – eskü

Magyarország közigazgatása (Horváto., Erdély, Partium, Határőrvidék, Temes-vidék - külön korm.)

Pragmatica Sanctio III. Károlynak nem volt örököse  Habsburg-ház házi örökösödési szerződést hoz létre (1713)  (Pragmatica Sanctio) Tartalma: nőágra is kiterjed a trón öröklése III. Károly elfogadtatja Európa hatalmaival (Poroszo. is) 1722-23-as magyar országgyűlés is elfogadja  A rendi jogok megerősítése után Tartalma: magyar trónt is öröklik nőágon a Habsburgok  Magyarország a Habsburg Birodalom többi részével együtt „feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” kormányzandó  külső ellenséggel szemben a közösen kötelesek védekezni  Az ország belső életét magyar törvények határozzák meg  A közigazgatást magyar intézmények látják el  Uralkodói eskü – „az ország szabadságának megtartására”. Pragmatica Sanctio

országgyűlés.swf !!!

Osztrák örökösödési háború (1740-48) Mária Terézia hatalomra került  Porosz igény Szilézia területére (a birodalom legfejlettebb része) (II. Frigyes: „Mit jelent a kötelezettség a jó alkalomhoz képest?”) Kitör a Habsburg örökösödési háború Mária Terézia  segítséget keres A magyar rendek 1741 pozsonyi ogy. „Vitam et sanquinem”  rendi jogok újbóli megerősítése (rendi alkotmány) + saját érdekük Vereség  Szilézia elvesztése  visszaszerzése Hétéves háború – nem sikerül II. Frigyes

„Vitam et sanquinem” Pozsony 1741

A Habsburg gazdaságpolitikája A vesztes háborúk  pénz kell, sok pénz  Lajtán-túl megadóztatják a nemességet és a papságot, de Magyarországon nem lehet (nemesi adómenetesség miatt) kevés  gazdaságot kell fejleszteni (Európát kell utolérni) Európa gazdaságpolitikája a merkantilizmus Ipar és kereskedelem fejlesztése, kivitel növelése Habsburgok is ezt teszik 1754 Kettős vámhatár bevezetése   Belső külső Magyarország és az Habsburg Birodalom örökös tartományok között és a külföld között Cél: birodalmon belül a magyar mg. termékeket tartani cseh és osztrák manufaktúráknak ne legyen vetélytársa

A merkantilizmus rendszere

1754-ben meghozzák a kettős vámrendeletet, ami a Habsburg gazdaságpolitikát, az összbirodalmi merkantilizmust szolgálja. A külső vámhatár az összbirodalomból igen magas vámokkal minden árut kívül tart, továbbá létrejön még egy belső vámhatár, ami Magyarországot szigeteli el a birodalom többi részétől. Mivel az örökös tartományoknak az ipara sokkal fejlettebb, mint Magyarországé, ezért a magyar iparcikkeket magas vámokkal illetik, viszont a magyar mezőgazdasági terményeknek alacsony a vámjuk, mert erre az örökös tartományoknak szükségük van. Ezzel Magyarország szerves része lesz a Habsburg- birodalomnak, mi leszünk az „éléskamra” egészen 1850-ig, amikor Alexander Bach megszünteti a kettős vámrendeletet. Ezzel erősödik Magyarország mezőgazdasági jellege, a mezőgazdaság mellet azonban fejlődik még a bányászat is, az ércekre az iparvidékeknek nagy szükségük van.

Mária Terézia, Ferenc és a kis József