Piacfelügyelet = Veszélyes termékek kiszűrése Az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása – a fogyasztók élete, testi épsége és biztonsága védelmének valamint megfelelő tájékoztatása érdekében
Főbb irányok termékek biztonságos kialakítása (szabványnak való megfelelés) kötelező jelölések (például: műszaki adatok, CE megfelelőségi jelölés) és dokumentumok (például: használati-kezelési útmutató, műszaki dokumentáció) megléte, a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben (KPIR) szereplő letiltott, veszélyes termékek kiszűrése a kereskedelmi forgalomból, (hazai rendszer, melyben a Fogyasztóvédelmi Hatóság laboratóriumi vizsgálata szerint veszélyes egy termék) a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerben (RAPEX) bejelentett, az Európai Unió tagállamaiban veszélyesnek nyilvánított termékek kiszűrése a hazai kereskedelmi forgalomból
Néhány kiemelt terület a) gyermekjátékok b) hálózatról üzemelő berendezések c) gyermek ruházat d) kozmetikumok e) napszemüvegek f) sportszerek g) védő felszerelések h) játszóterek, szoláriumok etc.
Jogszabályi háttér: évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről az egész II. Fejezet Fontos az egyetemleges felelősség: 3. § (1) Csak biztonságos termék forgalmazható (2) A gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról (3) A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos
(4) A forgalmazó köteles a) a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, b) a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátására,
A biztonság kritériumai (2) a) a termék (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei b) a terméknek más termékre gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú - fogyasztókra. A forgalmazó a c) pontban rögzítettek egy részének meglétét szemrevételezéssel is megvizsgálhatja: CE jelölés, címke tartalma, gyártó adatai, használati kezelési útmutató tartozik-e a termékhez
4/A. § A gyártó és a forgalmazó felelőssége is hangsúlyos (2) A gyártó ( gyártó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi egyéb olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége a termék biztonságosságát befolyásolhatja, például címkével látja el) köteles a) a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, b) a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni, c) a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni, d) a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni e) a nem biztonságos terméket a forgalomból kivonni A forgalmazó szemrevételezéssel megállapíthatja az a) hiányát
A termékek forgalmazási köre 5. § Fogyasztóknak szánt (nem ipari) új, használt vagy helyreállított állapotban forgalmaznak (2) A fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során (például solárium, ugrálóvár, kölcsönzött jármű etc) Kivéve a régiség, vagy ha figyelmeztetés van a javítás szükségességére
Leggyakoribb jogos kérdés a forgalmazóktól: „Én honnan tudhattam volna, hogy ez veszélyes?” 3. § (3) A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos Mi az amiről tudnia kell vagy kellene? Alapvető kereskedelmi ismeretek: Címkéről, használati kezelési útmutatóról, elektromos berendezésekről, etc Tudnia kellene: riasztási rendszerek használata
KPIR
Jótállás Jótállás esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt helytállni köteles, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Az eladónak nem kell helyt- állnia,ha bizonyítja például azt, hogy a termék hibája a nem rendeltetésszerű használatra, a helytelen kezelésre vagy tárolásra, vagy akár erőszakos külső behatásra, illetve elemi kárra vezethető vissza. Amennyiben azonban a bizonyítással nem járna sikerrel, helyt kell állnia a hibákért.
Ha a fogyasztó a jótállás időtartamán belül közölte a kifogást az eladóval, jótálláson alapuló igényeit az általános elévülési időn (öt éven) belül érvényesítheti. A törvény értelmében egyébként a kifogás a jótállás időtartama alatt bármikor közölhető az eladóval. a jótállási jogok gyakorlásánál a szavatosságra vonatkozó szabályokat kell – a megfelelő eltérésekkel – alkalmazni. A jótállás – eltérően a szavatosságtól – nem minden termék esetében áll fenn. Jótállás ugyanis csak arra a termékre vonatkozik, amelyre azt jogszabály előírja (kötelező jótállás), vagy amelyre nézve szerződés vagy reklám ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmaz (önkéntes jótállás). Előfordulhat az is, hogy egy termék esetében egyaránt fennáll szavatosság, kötelező, illetve önkéntes jótállás is. Azt, hogy a fogyasztó ezek közül melyikre alapítja a minőségi kifogását, szabadon döntheti el.
A jótállásra vonatkozó határidők: a kötelező jótállás időtartama egy év, amelyet a vásárlás napjától, illetve az üzembehelyezéstől – amennyiben azt az eladó vagy képviselője végezte el – kell számítani.
A „bicycle” szó beírása után 3 db 2012-e találat
Példa szemrevételezéses szűrésre Felfújható vízi játékok vizsgálatánál Gyermekjátékszerek címkézésére vonatkozó előírások Gyermekjátékszerek címkézésére vonatkozó előírások (24/1998 IKIM-NM rendelet alapján) CE megfelelőségi jelölés (24/1998 IKIM-NM r. 3 számú melléklet) Gyártó neve és címe (24/1998 IKIM-NM r. 3. § (2) bekezdés) Figyelmeztetések ( 24/1998 IKIM-NM r. 4. számú melléklete) Sekély vízi használatra Sekély vízi használatra Korcsoport figyelmeztetés utalással kiegészítve Korcsoport figyelmeztetés utalással kiegészítve
Gyermek ruházat Általános követelmények A húzózsinórok, funkcionális-, és díszítő zsinórok, valamint a derékszalagok szabad végződéseire háromdimenziós végelzárást és csomót kötni tilos. A végek lezárása hővel vagy retesszel történhet. (szabvány 3.1.1)
Nem megfelelőségek
Köszönöm megtisztelő figyelmüket