Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanári munka értékelése
Advertisements

Komplex Instrukciós Program
„Ezt egy életen át kell játszani”
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS augusztus A pedagógus kollektíva az iskolában, az iskolafejlesztés személyi feltételei dr. Várnai Andrásné.
Szervezetfejlesztés, vezetésfejlesztés
KORSZERŰSÉG AZ ERKÖLCSTAN / ETIKA TANÍTÁSBAN
Fontosabb fogalmak Képesség :
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
Teljesítményértékelés a VIP Humánpolitikai Rendszerben
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
A fejlesztő értékelés.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
2009. december 8. Pomázi Gyula SZTE felsőoktatási stratégiai szakértő
Mentori rendszer a tudásmenedzsment szolgálatában
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Számít, hogy 0,61 m2 ? A pedagógusok élet-, és munkakörülményei, a pedagógus életpálya teljességének tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Évzáró értekezlet 2006 Minőségbiztosítás Önértékelés 2006 mérés.
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Az EEM helye a menedzsmentben
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
IKT ÉS ISKOLAFEJLESZTÉS
ELEMÉR
Az ember futhat, de nem menekülhet a megmérettetés elől. Az egyetlen gyerek se maradjon ki a mérésből jelszavát hangoztató korban az oktatásban dolgozóknak.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
Dominó Általános Iskola magatartásmódosító programja
avagy lehetőség a konfliktusok kezelésére a tanórán
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
A szaktanácsadó segítő szerepe
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Inklúzív nevelés Magyarországon
Pedagógusok egy nemzetközi tanárvizsgálat (OECD TALIS) tükrében
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Dr. Schiffer Csilla. Továbbképzés előnyös:  ha általános válaszok adhatók egy problémára,  ha lehetséges a gyakorlaton túli elméletalkotás, amely továbbképzéssel.
Dr. Schiffer Csilla: Kooperáció és koordináció
Pedagógus értékelési rendszer
Reflektív gondolkodás
Út a sikeres tanuláshoz
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
A felnőttek bevonásának fejlesztése a kora gyermekkori oktatásba Chris Pascal, prof. és Tony Bertram, prof.
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
Minőségfejlesztési munkacsoport KPSZTI Április 17-
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
SEEM alapok.
Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Budapest
Kompetencia alapú szakoktatás
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mi az hogy eredményes iskola? -Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; -Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke – más iskolákhoz képest – magas; -Az iskola megfelelő módon felkészít a következő tanulás (munka) követelményeire; -A befektetett köz és magánpénzek nagyságához képest jó tanulói eredmények keletkeznek (J.Scheerens (1992): Effective Schooling. Theory and Practice

Mit nevezünk hatékonyságnak?

Az eredményesség 14 tényezője (9 tényezőbe tömörítve) Amerikai összegzések OECD INES International Survey of Schools TIMSS Több kutatási jelentés Holland iskolák önértékelései Scheerens, Glas, Thomas: Educational Evaluation, Assessment and Monitoring. Swets and Zeitlinger, 2003

1. sikertényező Teljesítményközpontúság/Magas elvárások Erős fókusz az alaptárgyak jó színvonalú elsajátítására mik az alaptárgyak? Iskolai szintű magas elvárások (tanári együttműködés) hogyan értik és hogyan intézményesült? Tanári szintű magas elvárások (állandó elvárások, és folyamatos ösztönzés a javulásra) pénz nélkül? A tanulói teljesítményeket dokumentálják és elemzik elemzik?

2. sikertényező Tanulásközpontú iskolavezetés Általános vezetés (világosan kitűzött vezetési célok, szabályok, információáramlás, bevonás a döntéshozatalba, koordinálás-facilitálás); a vezetők tudják ezt? Iskolavezetés (tanítás és menedzsment közötti munkamegosztás, a tantermi folyamatok meta- ellenőrzése, a tanárok minőségellenőrzése, a munkacsoportok támogatása, a tanárok tanulásának, fejlesztésének kezdeményezése, támogatása) mi van meg ebből?

3. sikertényező Egyetértő és összetartó tantestület Az ülések és megbeszélések rendszeresek és folyamatosak közös nyelv nélkül nem megy Az együttdolgozás tartalma mindig a tanulói teljesítmények javítására fut ki A kollégák közötti munkamegosztással, felelősséggel és elismertséggel való elégedettség Az együttműködés fontossága és elismertsége a működésben a méret? Az együttműködési kísérletek és megoldások bátorítása, támogatása

4. sikertényező Az oktatási tartalom és tanulási lehetőségek minősége A kulcstárgyak szerepe Az extrakurrikuláris foglalkozások szerepe A tanítási módszerek és tankönyvek kiválasztása A tanítási módszerek és tankönyvek gyakorlati alkalmazása Az oktatási tartalmakkal és tanítással való elégedettség, érdekesség, tanulói és tanári motiváció

5. sikertényező Az iskola légköre Az iskola pozitív légkörének tulajdonított jelentőség Szabályok és rend (írott és íratlan szabályok megléte) Feladatelosztás, előrejutási lehetőségek Tanár-diák, tanár-tanár ás tanár-igazgató kapcsolat Büntetés és jutalmazás (tanulóké, tanároké, dolgozóké) Hiányzás és lemorzsolódás kezelése A légkörrel való elégedettség, visszajelzések (szülő, tanuló, tanár)

6. sikertényező Az iskola értékelési képessége Az értékelés teljesítményalapú, fejlesztő jellegű és a munka középpontjában áll Erős, tesztalapú tanulói értékelés (olvasás, számolás), a problémás tanulók követése honnan vannak eszközeink? Az iskolai folyamatok értékelésének-önértékelésének képessége van önértékelés? Az értékelési eredmények dokumentálása és megosztása Az értékelési eredmények visszacsatolása a munkába hogyan?

7. sikertényező Szülők bevonása A szülők bevonása az iskolai működés középpontjában áll A szülőkkel való kapcsolattartás (nyitott iskola, találkozók és idő megszervezése, információk az iskoláról és a tanulók haladásáról) A szülői elégedettség (visszajelzések) mérése és visszacsatolása a munkába

8. sikertényező A tantermi légkör A tanár-diák kapcsolat minősége (kölcsönös elismertség és tisztelet) Rend (szabályok, méltányosság) egyéni vagy iskolai? A munkához való viszony (a tanárok pontossága és fegyelme, a tanulói félelmek és kudarcok kezelése) A tanári, szülői és tanulói elégedettség (visszajelzések) mérése és visszacsatolása a munkába

9. sikertényező A tudatos pedagógia Hangsúly a tudatos és eredményközpontú pedagógián A tanórák előkészítettsége, szerkezete, minősége (visszatekintés, bevezetés, irányított gyakorlat, önálló gyakorlás, visszajelzés) megvalósul? A tanítási módszerek tudatos és célirányos használata és a tanulói teljesítmények folyamatos követése vannak módszereink? Önálló tanulás, differenciálás, visszajelzés, motiváció

Félúton?

Legfontosabb következtetések A kilenc sikertényező alkalmas egy iskolai önértékelésre is (hol tartunk?) Minden iskola jó valamiben, a fejlesztést az erősségekre támaszkodva indítjuk el és a gyengeségekre összpontosítjuk Jó vezetés nélkül nem lehet fejleszteni A fejlesztés nem öncélú, kifejezetten a tanulói eredmények javulására irányul

Tanulásközpontú iskolavezetés? - beszélgetés - Célja a minőségi tanulási környezet és motivált emberek kialakítása - Tanárok, oktatók - Tanulók, kortárs csoport, szülők - Oktatás-nevelés - Tananyag - Infrastruktúra Mennyire szolgálja az eredményes tanulást a négy terület nálunk? Melyek a legerősebb és leggyengébb területek? Melyekre van a legtöbb és legkevesebb hatása az iskolavezetésnek?

Oktatási intézmények stratégiai gondolkodása és stratégiaalkotása Setényi János 2015

Minek? „Valami kell…” Pedagógiai program Éves önértékelés Iskolafejlesztési terv Minőségbiztosítási elemek Mi van meg a fentiekből? Mennyire a mienk? Van-e egy rövid, közös elemük? „Úgysem az lesz” A tanárok minősége A tanulók minősége A tanítási módszerek minősége A vezetés minősége A fentiek csak külső tényezőktől függenek? Mire tudunk mi hatni? Lehetnek forgatókönyveink?

A lényeg – térkép és szerződés

A stratégiának minimum az alábbi 5 kérdésre kell válaszolnia Mit? Hogyan? Kivel? Mivel? Mikorra? A tipikus probléma a célok és eszközök összekeverése

A stratégiakészítés folyamata

Feldolgozás Van-e egy 15 mondatban összefoglalható intézményi stratégiánk? Mi egy mondatban a jövőképünk? A fenti stratégiakészítési folyamat mely pontja jelent számunkra nehézséget és miért? Mi lenne az első lépés, amit megtennénk?