VARÁZSFUVOLA & CSONGOR ÉS TÜNDE MOZARTVÖRÖSMARTY

SZIMBÓLUMOK MEGJELENÉSE A MŰVEKBEN VARÁZSFUVOLA Már maga a nyitány is szimbolikus elemeket hordoz. Hangneme: esz-dúr, mely a szabadkőművesség egyik zenei jelképe. „A varázsfuvola olyan, mint egy tükör: aki belenéz, saját magát látja, és megtalálja benne, akármit is keres.” (Leibner János) CSONGOR ÉS TÜNDE Kert: Csongor útjának kezdő- és végpontja, a mennyei boldogság szimbolikus tere. Maga a világ, amelyben az emberiség drámája zajlik. Fa: Tünde „növénybe öltve”. Csongor által áhítatott világot jelképezi. Összeköti a 3 kozmikus zónát: lomb-ég, törzs-föld, gyökerek-alvilág. Fa termő ága (gyümölcse): élet- és termékenységszimbólum

VALÓJÁBAN MESE VARÁZSFUVOLA Története valójában egy mese, tele varázslatos elemekkel, titokzatos vidékekkel, helyekkel, gonosz és jó erőkkel. Mesei elemek: herceg, óriáskígyó, 3 udvarhölgy, királylány, mű végén boldogság stb. CSONGOR ÉS TÜNDE Története mesére épül (História egy Árgilus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról). Mesei elemek: tündérfa, tündérleány, manók, boszorkány, ördögfiak, haj levágása, mű végén boldog egymásra találás stb.

FŐSZEREPLŐK VARÁZSFUVOLA: TAMINO Ugyanúgy, akárcsak Csongor döntések, harcok és kiállt próbák során kiérdemli, hogy boldog legyen. (eljut a Nap égi birodalmába) Boldogsága a szerelemben, Paminaban rejlik. CSONGOR ÉS TÜNDE: CSONGOR Elvont célokat keres pl. dicsőség, szépség => ezeket Tündében találja meg. Boldogságkeresése az egész világ boldogságkeresését közli. Felveti a kérdést: „Mi az emberi élet értelme?” HŐSSZERELMES

ÉJ VARÁZSFUVOLA AZ ÉJ KIRÁLYNŐJÉNEK ÁRIÁJA AZ ÉJ KIRÁLYNŐJÉNEK ÁRIÁJA ELŐADJA: MIKLÓSA ERIKA ELŐADJA: MIKLÓSA ERIKA CSONGOR ÉS TÜNDE AZ ÉJ MONOLÓGJA AZ ÉJ MONOLÓGJA „Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj…” „…Sötét és semmi vannak: én vagyok, A fény elől bujdokló gyászos Éj…” „…Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.” Psszt… Hallgasd!!!

KÉT SZERELMES PÁR VARÁZSFUVOLA:Papageno-Papagena Papageno és Papagena egymásra találása szinte dadogásként indul, óvatos tapogatózás egymás felé. Tenni egy gesztust, és fülelni: mi rá a felelet. Megindul egymás vetkőztetése. „A szerelem légiesen könnyű és egyszersmind halálosan komoly játék.” (Mozart) CSONGOR ÉS TÜNDE: Balga-Böske (Ilma) Balga Böske iránti szerelme nem mondható romantikusnak, hiszen a házias feleséget szereti benne. Ettől függetlenül nem a pénz, a hatalom, vagy a tudás hajtja, mert hisz a boldogságban, és felesége nélkül ugyanúgy nem tud élni, akárcsak Csongor Tünde nélkül.

2016-os FELDOLGOZÁSOK VARÁZSFUVOLA „És a végén felragyog a Nap.” Helyszín: Erkel Színház Rendező: Szinetár Miklós Díszlettervező: Horgas Péter Jelmeztervező: Velich Rita Koreográfus: Nádasdy András Karmester: Bartal László Tamino: Tarjányi Tamás Pamina: Hajnóczy Júlia Az Éj királynője: Varga Viktória Papageno: Sándor Csaba Papagena: Molnár Ágnes CSONGOR ÉS TÜNDE Helyszín: Nemzeti Színház Díszlet, jelmez: Nagy Viktória Dramaturg: Kulcsár Edit Rendezőasszisztens: Kernács Péter Rendező: Vidnyánszky Attila Csongor: Fehér Tibor Tünde: Ács Eszter Balga: Szarvas József Ilma: Szűcs Nelli Éj monológja: Lukács Margit (archív hangfelvételről)