Európai Uniós finanszírozás és a Versenyképesség BP dr. Kéri István elnök PBKIK

T É Z I S E K  Tudástársadalom: a társadalom technológia formáló ereje.  A GDP~GNP naturáliában kifejezve, az erőforrások hulladékká változtatási sebességének a mutatója.  Már az 1970-es évektől túlléptük az ökológiai lábnyom optimális értékét.  Fenntartható fejlődés: a termelési cél nem a profit maximalizálása, hanem a reális szükségletek kielégítése.  Környezetipar: a helyi közösségek kapcsolata – a természeti erőforrásokon keresztül – a gazdasággal.  A globális klímaváltozás, az ivóvízkészlet és a fosszilis energiaválság hatása az életminőségre.  Agráripar – ipari termelés – közszolgáltatás, mint területi elvű klaszter, a megoldás egyik kulcsa.

Segít-e a közösségi tőke?  Természeti > csökkenteni a felhasználását /talaj, levegő, víz, energia/  Fizikai > növelni a vagyont /kórház, iskola, távközlés/  Gazdasági >megerősíteni, stabilizálni /javakat helyben előállítani, profitot visszaforgatni/  Emberi > gyarapítani / eü., táplálkozás, oktatás, szakképzés/  Társadalmi > megsokszorozni /hatékony önkormányzat, demokratikus tervezés, új típusú partnerség/  Kulturális > fenntartani /örökség, művészetek, történelem, hagyomány/

Konvergencia országok tapasztalatai 2002  Tervezési hiányosságok Magas adminisztratív költségek  Kevés háttértanulmány Önérdekből fakadó járadékvadászat  Hiányos intézményi és jogi környezet Döntési intézményrendszer működési zavarai  Elnagyolt ágazati politikák Támogatások kiszorítják a hazai fejlesztési forrásokat  Gyenge menedzsment A támogatások gátolják a reálkonvergenciát  Negatív társadalmi reakciók Felgyorsítja a jövedelmek differenciálódását

A helyi gazdaság A legfontosabb szereplők  Önkormányzatok > infrastruktúra, adók, rendeletek, társadalmi és gazdasági szolgáltatások  Magánszektor > más üzleti kultúra  Kiskereskedelem > helyi forrásokat növeli  Az aktív helyi lakosság A fejlesztés módszertana  Hibás nézet > a gazdagság „lecsöpög” az államtól a városba, a piactól a fogyasztóhoz  Követendő > alulról jövő kezdeményezésre építve, felső támogatás elnyerésével  Nem növekedni, hanem fejlődni kell!

A differenciáló globális verseny A differenciálódás mozgatórugói  A helyi szellemi kapacitások elsorvadása  nem megfelelő gazdasági környezet - regionális folyamatok visszaszorítása /K+F+I/ - kedvezőtlen demográfiai mutatók - tisztességtelen verseny - bürokrácia, korrupció Az innováció elméleti céljai  Versenyképes gazdaság  Fenntartható fejlődés  Magas hozzáadott értékű munkahelyek  Egészséges környezet, egészséges lakosság  Javuló életminőség

A mai verseny igazsága  A monopóliumok egyre erősebbek lesznek  Már a játékszabályokat is ők íratják át  Közjavak aránytalan fejlesztését indukálják /K+F, közbeszerzés, igazságszolgáltatás, útépítés, honvédelem stb./  EU-s intézményrendszer teljesen elszakadt a közösségektől, a napi reálfolyamatoktól  Az általuk irányított verseny: - a nagyok között aktívan korlátozott - a kisebbeket erősen versenyeztetik  A forráscentrumokban a verseny egyre gyengébb, a „végeken” egyre erősebb a közösségek között a túlélésért  A helyi intézményrendszer szerepe lenne: megvédeni a helyi közösségek törekvéseit, saját gazdasági szabályaik meghatározásában, a rendelkezésre álló erőforrásaik allokálásában

Környezet és Energia Operatív Program  Prioritások: vízgazdálkodás, környezetvédelem, energetika, fenntartható szemlélet formálás  Bonyolult előkészítés, nagy érdeklődés, hosszú átfutási idők évi Akcióterv teljes keretösszege még megvan  Magyarország központi szerepe, domborzati tagoltsága  Közép-európai munkamegosztás a hatékonyság céljából  Együttműködések: - best practicek átadása, átvétele - technológiai profilok kialakítása, fejlesztése - innovációs láncok felépítése - a legfejletlenebb 20 EU-s régió Közép- és Dél-Kelet EU  A legköltségígényesebb gazdasági tevékenység, az életminőség meghatározó tényezője

2014 – 2020  Fejlesztési és Beruházási Partnerségi szerződés - a vállalt konkrét célok - megvalósítást jelző indikátorok /tagállamok gazdasági, foglalkoztatási és egyéb mutatóinak hogyan kell megváltoznia/ - kötelezettségvállalás a feltételek teljesítésére  Az EU Bizottság követelményeket támasztana: - a szabályozási környezetre - hatékony szakpolitikákra - intézményi – adminisztratív kapacitásokra - makrogazdasági mutatókra  Új elképzelések: - Connecting Europe Facility: TEN-T, energetikai és informatikai fejlesztések - A nemzeti regionális és innovációs stratégiák kapcsolódjanak az EU 2020 stratégia egy-egy zászlóshajó programjához - abszorpció helyett fontosabb a kívánt hatások elérése - partnerségi cselekvési kódexet kívánnak összeállítani

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET