Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest 2011. november 5.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
Advertisements

 A szakképzés az elmúlt 20 év vesztese: számbeli és presztízs veszteség egyszerre jelentkezett.  Az egyre fogyatkozó számú tanulók közül egyre kevesebben.
Versenyképes gazdaság Versenyképes szakképzés
Marcali Szakképző Iskola Pályaválasztás / Tel: 85/ , 85/
Palánczné Németh Zsuzsanna igazgató Újbudai Speciális Szakiskola
Pécsi Regionális Informatikai Szakképzési Fórum Pécs, szeptember 10.
2014. július 3.1 ALTERNATÍV SZAKKÉPZÉS Énekes Rita vezető főtanácsos SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály.
Árpád Szakképző Iskola és Kollégium
Szakterületi trendek, kilátások, jellemző foglalkozások és munkaerő- piaci igények Dzubay László Május 03. Pécs.
Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
A kamarák szerepe a felnőttképzésben
Keresletvezérelt szakképzés
Iskolai életutak az alacsony végzettségűek körében
Pályaválasztási Kiállítás Győr, november 11. Munkaerőpiaci képzéseink.
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
A szakmunkásképzés válságtünetei Hozzászólás a Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia által írott tanulmányhoz Mártonfi György, OFI Bp február.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
A Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskola szempontjából
MENTORI MEGSEGÍTÉS A GÖLLESZ VIKTOR SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN.
A gazdaság összefog Az RFKB működése, a képzési szerkezet átalakítása érdekében elvégzett feladatai Dr. Fischer Sándor.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
Szűcsné Szabó Katalin Régiós kamarai koordinátor RFKB projekt
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ KUTASOKRÓL ÉS ESZMECSERÉKRŐL Dr. G. Tóth Károly STRATOSZ központi szakképzési koordinátor.
FELVETÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Előadó: Szymczak Judit.
Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Gödöllő,
Az RFKB szerepe a szakképzésben Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Észak-magyarországi RFKB társelnök Balassagyarmat,
Hiány-szakképesítések ösztöndíjrendszere
Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon
Régió gazdasági kilátásai, szakember igény, szakképzés
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
1 A MUNKA VILÁGA Sepsiszentgyörgy 2011 Szakmai fórum M.SZ.T.HÁROMSZÉKI TAGOZAT.
Kamara – a gazdaság hangja a szakképzésben Berettyó – Körös TISZK Nyitórendezvény Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető BMKIK.
A 18 éves korra emelt tankötelezettség és a könnyen lemorzsolódó tanulói csoportok Mártonfi György Budapest november 4.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Hiány-szakképesítések ösztöndíjrendszere Dr Baloghné Nagy Katalin pályaorientációs tanácsadó 2013 / 2014.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.
A felnőttképzés Hajdú- Bihar megyében Dr. Erdei Gábor Dr. Teperics Károly
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Szakképzési körkép 2016 A jármű és fémipari szakmacsoport Fóruma.
Szakképzés a régióban Dr. Medvegy Tilda igazgató Oktatási Hivatal Nyugat- dunántúli Regionális Igazgatóság 9024 Győr, Bem t. 15.  (96) fax: (96)
Dávid János: A munkaerő szakmaszerkezetének keresleti előrejelzése, a munkaerő-kereslet és –kínálat egybevetése Hozzászóló: Varga Júlia Budapesti Corvinus.
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
A képzést megrendelő szempontjai OFT értekezlet Győr
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban Kleizerné Tamás Györgyi szakreferens Nyugat- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
A szakiskolások továbbtanulási esélyei Kecskemét, Dr Liskó Ilona OFI
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
F ELVÉTELI A KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁKBA TÁJÉKOZTATÓ A SZÜLŐK SZÁMÁRA A 9. ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ BEISKOLÁZÁSRÓL 2016/2017. TANÉV.
MFKB Roadshow Változások a szakképzésben – Gondoljuk újra együtt Csongrád megye szakképzés fejlesztési koncepcióját október 10. Előadó: Dr. Kőkuti.
2016/17-es tanév. Iskolatípus változások 2016/17-es tanévtől.
A szakképzési hozzájárulás hatékony felhasználása Cséfalvay Ágnes.
Mire jók a munkapiaci előrejelzések a világban? Nemzetközi tapasztalatok és tanulságok Gács János, MTA-KTI
A legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon:
Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában
A szakiskola jelene és jövője
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Szakképzés munkavállalói szemmel
Szakképzési pályaorientációs fórum
Felvételi a középfokú iskolákba TÁJÉKOZTATÓ A SZÜLŐK SZÁMÁRA A 9
A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban
PÁLYAVÁLASZTÁS? SZAKMAVÁLASZTÁS?
Az Intern Kft 1994-ben alakult fő tevékenységek: fémszerkezet gyártás
Előadás másolata:

Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest november 5.

Mi a hiányszakma?  Kommunikációs terminus Szakma, amelyről úgy gondolják, hogy hiány van, amelyben tartós hiányt jeleznek a gazdaság szereplői  Szabályozási terminus (RFKB – 2 kat.) Amelyek képzésében résztvevők előnyöket élveznek –Iskola: nagyobb beiskolázási lehetőség, pályázatok –Diák: ösztöndíj, magasabb juttatások, Útravaló program –Képző cég: kedvezőbb költségtérítés, pályázatok  Speciális magyar „intézmény”, más országokból nem ismerünk hasonlót, angol megfelelője nincs is a hiányszakma kifejezésnek

2010 KMÉMÉADAKDNYDDD kőműves gépi forgácsoló ács-állványozó hegesztő villanyszerelő géplakatos csőhálózat- és berendezés szerelő szerkezetlakatos szerszámkészítő 1113 festő, mázoló és tapétázó11 2 elektronikai műszerész1 12 burkoló1 12 szakács szociális gondozó húsipari termékgyártó 11 2 gazda 1 12 szabó 1 1 2

Miért jeleznek hiányt egyes szakmákban?  Bérviszonyok („Nincs hiányszakma, csak rosszul fizetett szakma van!”)  Munkakörülmények  Perspektíva (sokszor hanyatló ágazatokban – pl. varrodák, nehéz az előrelépés)  Foglalkoztatási biztonság (pl. építőipar idényjellege és a fekete munka elterjedtsége)  Társadalmi presztízs

Hiány van a hiányszakmákban?  „Úgynevezett hiányszakmák” (© Köllő János)  A hiány „bemondáson” alapszik („a betegtől megbízható anamnézis nem nyerhető" /Köllő/ - érdekkötöttség)  A hiány mértéke nem megállapítható (bér stb. miatt)  A hiányszakmát tanulók munkaerő-piaci abszorpciója nem jobb, mint a többi szakmában  „A magyar szakmunkás munkahelyek betöltéséhez átlagosan három hét, a régiós átlagnál rövidebb idő szükséges” /Köllő/  „Munkaerőhiány és kínálati többlet azonos szakképesítéssel” (Juhász Á.– Juhász J.– Borbély-Pecze T. B., 2009)  A regisztrált munkanélküliek közötti listán az élen álló foglalkozások között sok a hiányszakmában kiképzett (sok az elbocsátás is, a visszakerülésnek korlátai vannak)  Helyi hiányok (mobilitási korlátok, alternatív előnyök)  Médiahatás

Kis kitérő: A középfokú szakképzés bemeneti szabályozásának három alapmodellje  I. A fiatalok szabadon választhatják meg, hogy milyen képzésben vesznek részt, az oktatási kínálat ehhez igazodik, függetlenül a tényleges munkapiaci kereslettől. II. Számos tényező – munkaadói javaslatok, munkaerő-piaci előrejelzések és a diákok preferenciái – alapján tervezik a képzési helyek volumenét. III. A fiatalok szabadon választhatnak, de csak a munkaadók által felkínált képzési helyek közül.

A hiányszakma szabályozás funkciója és hatása a bemenetre FUNKCIÓ  Deklarált : növelni az iskolai beiskolázást a hiányszakmákra (és a szakmunkás szintre)  Nem deklarált: az ebben érdekelt érdekcsoportoknak kedvezni (leginkább a kevéssé versenyképes, hazai kkv-knak és a képzőknek) Hatás a beiskolázásra  A szakiskolai beiskolázáson belül többen tanulnak hiányszakmát (ösztöndíj)  Az iskolarendszerben a képzési arányok elmozdulnak, 2007 óta nő a szakiskola aránya (további drasztikus elmozdulás van tervben)

Iskolarendszerű és felnőttképzés  A szakmunkás (OKJ 30-as vagy ISCED 3-as) szinten a képesítések 70%-át a felnőttképzésben adják ki  A felnőttképzési kimenet egy éven belül realizálódik, az iskolarendszerű csak több év múlva, más a hiányra való reakcióidejük  Az iskolarendszerből kilépő szakmunkások a kiemelten támogatott szakmákban max. harmada dolgozik 8 hónappal végzés után a szakmájában (MKIK GVI)  A felnőttképzésben rövid távon magasabb, hosszabb távon alacsonyabb a szakmájukban dolgozók aránya (a képzések eltérő minősége – kulcskompetenciák!)  RFKB-döntések értelme és legitimitása kérdéses

Szakiskolát végzettek státusza 1 évvel a végzés után

Első munkahelyének lesz-e köze a most tanult szakmához? (%, Szalma Ivett számításai)

Mit gondol, 5 év múlva a munkahelyének várhatóan lesz-e köze a most tanult szakmához? (Sor) Az iskola elvégzése után mit gondol, el tudna helyezkedni a szakmájában? (Oszlop)– Hiányszakmát tanulók szakiskolások, Szalma Ivett számításai

Romák aránya a végzős szakiskolások között

Hány osztályt végzett, mielőtt elkezdte tanulni a szakmát? (%)

Ha ennek az iskolának az elvégzése után úgy döntene, hogy munkát vállal, el tudna helyezkedni a szakmájában?

Az iskola elvégzése után mennyiért tudna elhelyezkedni a szakmájában?

Romák és nem romák bérvárakozásai

Konklúziók  Kérdéses, hogy értelmes-e a hiányszakma kategória  A végzős romák mutatói rosszabbak ugyan, mint a nem romáké, de drámai különbségek a lemorzsolódás mértékében vannak (Kertesi-Kézdi)  A szabályozás rossz irányt követ (iskolarendszert akarja harmonizálni, miközben annak „harmonizációs” funkciója gyenge  A döntésben egy érdekcsoport kiemelt szerepet kap  Alacsonyabb szintű, kevésbé perspektivikus és transzferálható irányba mozdul el a képzési struktúra  Növekszik a nemek közötti esélykülönbség  Minőségcsökkenés a szakképzésben és a munkaerő versenyképességében

Köszönöm a figyelmet!