Nagysáros vára A Rákóczi - szabadságharc
Előzmények A szabadságharc kitörésének okai A császári abszolutizmus, a rendi jogok megsértése Bécs növeli adóit katonai erőszak szabad királyválasztás megszüntetése ellenállási záradék megszüntetés újszerzeményi bizottság fegyverváltság A szabadságharc előzményei: 1697 Hegyaljai felkelés (elszigetelt, nemesség nem támogatja) 1700 Rendi, nemesi szervezkedés (spanyol örökösödési háború) 1703 Tiszaháti felkelés - kapcsolat a nemességgel Kapcsolat Rákóczival
Rákóczi zászló Tarpa mezőváros címere A szabadságharc kezdete A kedvező külpolitikai helyzet (spanyol örökösödési háború) csapatkivonás! A császári vezetés katonákat toboroz Mo.-on Esze Tamás és társai kihasználják a szervezkedésre Kapcs. Rákóczival, brezáni kiáltvány, „zászló” A nemesség lázadásnak véli dolhai vereség Rákóczi ezután lép magyar földre Első lépése a nemzeti egység megteremtése vetési pátens gyulaji pátens jobbágyság megnyerése nemesség Sikerek nem maradnak el
Első sikerek 1703 Felvidék keleti része, Tiszántúl 1703 év vége Felvidék nagy része, Duna-Tisza köze 1704 év vége Károlyi vezetésével átkel Morván, Bécs alá jut, hogy egyesüljön a franciákkal 1704 Erdély, 1705 Dunántúl A sikerek a könnyűlovas, portyázó taktikának köszönhető A külpolitikai helyzet változása hátrányosan A franciák höschstädti veresége Több katona a magyar hadszíntéren cél a tisztes kiegyezés A nagy ütközetek elvesznek: 1704, Nagyszombat; 1705 Zsibó
A Rákóczi - szabadságharc I.
A kuruc állam megszervezése Az elfoglalt területek állami irányítását meg kellett szervezni Ogy 1704 Gyulafehérvár: Erdély fejedelme 1705 szeptember Szécsényi ogy.: Feladata a Habsb. államhatalom helyett új államszervezet magalkotása (“nemzeti abszolutizmus”) Államforma: rendi konföderáció Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják, ő lesz a külügyek, a hadügyek és a pénzügyek döntéshozója 24 tagú szenátus, vez. Bercsényi Miklós (főpapok, nemesek és köznemesek) A szenátus tagjait a fejedelem nevezi ki „absz. Gazdasági Tanács – Besztercebánya Kancellária Tárgyalás I. Józseffel - Rákóczi „a király helytartója” sikeres
A kuruc állam további szervezése Gazdaság: Tárházak alapítása (élelmiszerraktárak) Gazdaságpolitikájában merkantilista elveket követ Bőr- és textilmanufaktúrák alapítása A bányászat és a kézművesség ösztönzése Rézpénz veretése, értékálló, később devalválják (leértékelik) Jövedelmei: Rákóczi saját birtokainak jövedelme, vámok, bányák jövedelme, francia támogatás Általános adórendszer tól
A szabadságharc további menete változó katonai helyzet Nemzeti egység bomlása (nemesi jogok védelme) május: az ónodi országgyűlés: 1707-re az ország szinte teljes egészében a kurucoké, kivéve Buda és Szeged térségét Kimondják a Habsburgok trónfosztását I. József ( ) Bercsényi: “Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” Rákóczi tervei szerint a trónt egy bajor vagy egy porosz jelölt foglalta volna el Rákóczi trónutódlási tervei meghiúsulnak katonai vereségek miatt Törvénybe iktatják az általános adózást (“köztereh”)
Túróc megyei követek lekaszabolása az ónodi országgyűlésen a nemzeti egység bomlása
A kuruc állam hadserege A kuruc hadsereg: fő jellemzője a könnyűlovas, portyázó taktika Alkotóelemei: Képzett zsoldosok (pl.: svédek) Nemesek és a vitézlő rend katonái Képzetlen parasztok Lovasság, Gyalogság, Tüzérség Egy emberre két ló jutott Fegyvereik minősége és képzettségük színvonala alacsony Reguláris csapatok (kisebb létszámú hivatásos katonák) Irreguláris csapatok (nagyobb létszámú képzetlen katonák) A katonaságot nemesek vezetik A hadsereg rosszul felszerelt, tisztjei sokszor felkészületlenek, a Habsburgok serege sokkal kisebb, de minőségi fölénye van
A szabadságharc hanyatlása és bukása A hanyatlás okai Belpolitikai Háborús belső kimerülés (gazdasági, pénzügyi) Pestisjárvány (Vak Bottyán halála) Nemzeti egység felbomlása parasztok nemes Katonai vereségek: 1708 Trencsén, 1710 Romhány az 1708-as pozsonyi „labanc” országgyűlés amnesztiát ígért szökések és átállások növekedése Bottyán János
A szabadságharc hanyatlása és bukása A hanyatlás okai Külpolitikai okok Az európai erőviszonyok kedvezőtlen alakulása XIV. Lajos csapatainak veresége a Habsburgoktól I. Pétert lekötik a svédek Próbálkozás a hanyatlás megállítására 1708 Sárospataki ogy.: a jobbágyság megtartása hajdúszabadság megadása
A Rákóczi - szabadságharc II.
1711 elejére a kurucok visszaszorulnak a kiindulási helyre Külpolitika - francia, orosz segítség Teljes elszigetelődés + belső probléma Változás a császári hadseregben A magyar Pálffy János tábornok lesz a császári fővezér Károlyi tárgyalásokat kezd, amit Rákóczi időhúzásnak szán Szatmári ogy. - a nemesség hajlik a „tisztes békére” Szatmári béke, Majtényi fegyverletétel Bukás és megegyezés
Szatmári béke Kedvező a katonailag vesztes, diplomáciailag magára hagyott o.-nak Korrekciós – korrigálja Habsb. javára eltolódott erőviszonyokat Kompromisszumos – A bir. belül marad, a rendi alk. sérül Az ország megindulhat a társadalmi és a gazdasági fejlődés sajátos útján Bukás és megegyezés Than Mór: Rákóczi visszautasítja a szatmári békét
Majtényi fegyverletétel
Szatmári Béke Határozatai: A nemesség megtarthatja birtokait A tisztté lett parasztok szabadok Vallásszabadság A rendi alkotmány visszaállítása (kivéve a szabad királyválasztás joga, Aranybulla ellenállási záradéka) Az ónodi országgyűlés határozatai Magyarország uralkodója III. Károly ( ; VI. Károly néven NR Cs) Hűségeskü fejében közkegyelem Újszerzeményi Bizottság Magyarország önálló királyság saját rendi alkotmánnyal
A Szatmári békekötés záradéka nemesi aláírásokkal
gróf Károlyi Sándor gróf Pálffy János