Szakképzés a régióban Dr. Medvegy Tilda igazgató Oktatási Hivatal Nyugat- dunántúli Regionális Igazgatóság 9024 Győr, Bem t. 15.  (96) fax: (96) Szentgotthárd, június 12.

Magyarországon ma az oktatás nem felel meg a munkaerő-piac elvárásainak, mert: A szakképzés kimenete és a munkaerőpiac bemenete nincs összhangban egymással  a felsőoktatásban : túlképzés,  a szakmunkásoktatásban: alulképzés van.

A „piramis” fejtetőn áll technikus, szakmunkás betanított munkás diplomás munkavállaló (BSc) diplomás munkavállaló (MSc) Feladat: talpára kell fordítani! Ideális állapot

Középfokú iskolák a régióban megyénként

Középfokú iskolák a régióban összesen

8. osztályban a várható végzettek száma 2008-ban Megyékben összesen fő Győr-Moson- Sopron 4784 fő Vas 3258 fő Zala 3523 fő A Nyugat- dunántúli régióban Országosan tanuló fog végezni a nyolcadik osztályban

Szakképzési problémák 1.  A szakképzés társadalmi leértékelődése.  A gyakorlati képzés a hazai szakképzés leggyengébb láncszeme.  A korosztály 20 %-a végez szakiskolában ( 1990-ben 50% volt).  A 18/19 évesek 24 %-a szakképzetlen marad.  A éves korosztály száma negyedével csökken.  Egyetemi-főiskolai „papírgyártók” elszívják az utánpótlást.

Szakképzési problémák 2.  Nincs presztízse a szakképzésnek (a leggyengébb tanulók itt vannak).  Szocializációs problémák (a leghátrányosabb rétegekből).  Magas követelmények. Bukási arány 25%, a lemorzsolódás 10 %.  Nincs minimumfeltétel: 37 olyan szakma a 400-ból, ahol nem feltétel a 8 általános sem, de sajnos ezek alacsony munkaerő- piaci értékűek.  A tárgyi feltételek hiánya.

Szakképzési problémák 3.  Képzési kapacitás: a szakképzés országosan évente 200 ezer államilag elismert szakképesítést ad ki, de: 900 ezer munkavállalónak nincs semmilyen képzettsége.  Hiányszakmák növekedése: érdemes-e tömegeket képezni a hiányszakmákra? Sok esetben a hiányszakmával azonos képzettségű munkavállalók vannak az álláskeresők regisztrációjában.  Munkaerő-piaci igény: nagy munkáltatók gyorsan kielégítendő speciális igénye vagy hosszú távú tervek?

Megoldási módok 1.  Régiók közötti átjárhatóság a munkaerő-piaci igények kielégítése céljából (önkéntes társulások és kollégiumok).  Új OKJ (modulrendszerű: egymásra épülés, átjárhatóság).  Pályaorientáció, pályatanácsadás, pályakövetés működtetése (de 6-12 és 18 hónap).  A gyakorlati oktatók képzésének korszerűsítése és a dolgozók presztízsének visszaállítása.  Gyakorlati képzőhelyeket nagyobb arányban kell kivinni a gazdaságba, és a gyakorlati képzés arányának további növelése. (pl. Finnország)

Megoldási módok 2.  A szakképzés társadalmi támogatottságának növelése, a szakképzésből-> felsőoktatásba a közvetlen utak megnyitása.  Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése.  A osztályban a gyakorlati képzés arányának radikális növelése.  Motiváltság: szakmunkás ösztöndíjak ágazati bérekhez történő igazítása (50-70%).

Megtörtént beavatkozások  A szakképzés szakmai irányítója a munkaügyi tárca lett.  Folyamatos párbeszéd a gazdaság és a szakképzés között, a gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben (kamara).  Az RFKB megújult szerepe.  Tényleges együttműködés: RFKB, új TISZK, kamarák, klaszterek, vállalkozások, iskolák.  Pályaválasztási tanácsadás, pályakövetési rendszer működése (TAM OP).

Pályáztatás a beérkezett 529 db pályázat igénye: 2,766 milliárd Ft nyert pályázat: 308 db 1, 590 milliárd Ft értékben 58% volt a nyertes pályázat és 57%-a az igényeknek kielégítésre került

Új RFKB  Az új összetételű RFKB-ban meghatározó lett a munkaadói oldal,  Az RFKB határozza meg a szakképzők képzési kínálatát, a hiányszakmákat,  A társelnöki funkció a kamaráé,  A régió decentralizált pályázatát kiírja és dönt a pályázati keret odaítéléséről,  Kiírja a régió nívódíj pályázatát és javaslatot tesz a cím odaítélésére.

Nívódíjas pályázat A évi keret: 35,9 millió forint, Szakképzést végző közép- és felsőoktatási intézmények pályázhatnak, Évente legfeljebb 5 pályázó nyerhet, A pályázaton nyertes a pénzösszeg mellett használhatja a: „nívódíjas szakképzés 2008” címet.

Decentralizált Szakképzési pályázat Kerete: 683 millió forint, 4 témában: 1.Gyakorlati képzést folytató mikro-, kis- és középvállalkozás tárgyi eszközfejlesztése (350 millió forint), 2.Hiány szakképesítésként megjelölt szakmák eszközfejlesztése (170 millió forint), 3.Központi képzőhelyek technikai feltételeinek biztosítása (60 millió forint), 4.Szakképző intézmények eszközeinek korszerűsítése (103 millió forint).

Hiányszakmák a régióban 2008-ban 1. Kőműves 2. Épület- és építménybádogos 3. Géplakatos 4. Szerkezetlakatos 5. Ács, állványozó 6. Szakács 7. Szerszámkészítő 8. Mechatronikai műszerész 9. Pék 10. Hegesztő 11. Gépi forgácsoló 12. Villanyszerelő 13. Pincér 14. Elektronikai műszerész 15. Autószerelő 16. Beton- és vasbetonkészítő 17. Festő, mázoló és tapétázó 18. Burkoló 19. Épületasztalos 20. Szociális gondozó és ápoló

Az ösztönző rendszer változása től Az eddigi iskolai szintű fejlesztési támogatások fenntartói szintre emelése; (kivételek: speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola és felsőoktatási intézmény).  A fejlesztési támogatások fogadásához a szakképző iskolai tanulói létszám minimuma: 1500 fő. (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) javaslat alapján Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) miniszteri engedéllyel 1275 fő).  A fejlesztési támogatás – az eddigi célokon kívül – tananyag- és taneszköz- fejlesztésre is felhasználható.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Medvegy Tilda igazgató