A szellem forradalma: a felvilágosodás
Az új eszmeáramlat Angliából indul útjára a XVII. században Az egész kontinensen elterjed A legjelentősebb szellemi teljesítményt angol, francia és német földön mutatja fel Előfeltételek: –Az egyházi befolyás csökkenése –A cenzúra enyhülése –A természettudományok fejlődése –A világkép kitágulása
Vezérlő eszme: a racionalizmus Természettörvények: a világ megismerhető, kiszámítható „A kiskorúságából az érett korba lépő ember” felfogása A megismerés kizárólagos forrása a józan ész, a logika. → A hagyomány, a tekintélyek elutasítása
A ráció (ész) uralmára épülő világ A világ alakíthatósága, megváltoztathatósága Zsarnokság helyett: szabadság Fanatizmus helyett: vallási türelem (tolerancia) Műveltségeszmény → lexikonok, enciklopédiák
Az új eszmeáramlat diadalútja Növekvő közönség: elsősorban a főúri és polgári rétegek körében A szabadkőműves páholyok („egyenlőség, testvériség, szabadság!”) Szinte vallási rajongás: az ész isteni tulajdonságokkal felruházása, megszemélyesítése Olykor nem mentes a meghaladni kívánt miszticizmustól (lásd különösen a szabadkőművesek!!!)
Állam- és politikaelméletek Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748 Locke nyomán: az ellenőrzött hatalom elmélete → A hatalmi ágak megosztásának elve Az emberek az ellenőrizhetőség fejében mondtak le veleszületett jogaik egy részéről a hatalom javára (természetjogi felfogás)
Állam- és politikaelméletek (folyt.) Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762 az „istenadta nép” (Petőfi) Képviseleti rend helyett: a népszuverenitás radikális felfogása A néphatalom nem szorul ellenőrzésre A többségi vélemény sérthetetlensége → az egyéni szabadság köteles alárendelődése
A felvilágosodás vallásfelfogása Az uralkodó álláspont a deizmus lesz Voltaire „órásmester”-hasonlata „Praktikus” érvek az istenhit mellett: „Az erkölcsöknek jót tesz.” Radikális egyházellenesség –Diderot: Az apáca –Bernard Mandeville: A méhek meséje Egyházellenesség → toleranciaelméletek
Tolerancia-elméletek Pierre Bayle: Filozófiai kommentár Jézus Krisztus e szavaihoz: „Kényszeríts mindenkit bejönni” John Locke: Levél a vallási türelemről Voltaire: Értekezés a vallási türelemről Nagyrészt evangéliumi érvekből indulnak ki
A felvilágosodás gazdaságelméletei Kiindulópont: szabadság → A gazdaságban ez a verseny, a tulajdon, a vállalkozás szabadsága Jelmondat: „Laissez faire, laissez passer.” –fiziokratizmus: „a föld teremt új értéket” –liberalizmus: az egyéni érdek mint legfőbb szervezőerő
A felvilágosodás politikai hatása A születő Egyesült Államok –Függetlenségi Nyilatkozat (1776. július 4.) –Alkotmány (1787) A felvilágosodás eszméje mellett az evangéliumi protestantizmus is hatott „…minden ember egyenlőnek lett teremtve, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat” Függetlenségi Nyilatkozat
Thomas Jefferson
A felvilágosodás politikai hatása (folyt.) Az Egyesült Államok államrendszere Képviseleti rendszer, a hatalmi ágak megosztása
A felvilágosodás politikai hatása (folyt.) Alkotmányos monarchia Angliában Parlamenti váltógazdálkodás
A felvilágosodás politikai hatása (folyt.) Felvilágosult abszolutizmusok –Modernizáció a politikai berendezkedés megváltoztatása nélkül –A közteherviselés kezdetei –Ipartámogatás –Vallási türelem, az egyházak visszaszorítása –A közigazgatás korszerűsítése –Iskolaügy, műveltségterjesztés (pl. francia felvilágosult tudósok meghívása udvarukba) Felülről, rendeletekkel végrehajtott átalakítások
A felvilágosodás politikai hatása (folyt.) Jeles felvilágosult uralkodók –Poroszország Nagy Frigyes (1740―1786) –Ausztria Mária Terézia (1740―1780) II. József (1780―1790) –Oroszország: II. Katalin (1762―1796)