Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei, nemzetközi tapasztalatok
Fehér Péter PhD Edutus Főiskola Budapest
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
A tanári munka értékelése
„Ezt egy életen át kell játszani”
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
A tatai források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása Dr. Mattányi Zsolt tudományos munkatárs Magyar Földtani és Geofizikai Intézet.
A szaktanácsadás támogató szerepe
Az országos mérések megújult rendszere
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
A természettudományok helye a közoktatásban Szabó Gábor egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem & ELFT főtitkár.
A fejlesztés hatása a szervezetre
A közoktatás intellektuális infrastruktúrája Magyar Bálint oktatási miniszter.
TIMSS 2007.
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
A technológia szerepe a pedagógiai értékelés fejlesztésében
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Pedagógiai Értékelési Konferencia
A fejlesztő értékelés.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
A spanyol gazdaság jelenlegi problémái Éltető Andrea - MTA VKI április 15.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
SZTE BTK Spanyoltanár MA
A Magyar Távmunka Szövetség céljai, törekvései Dr. Horváth Elek elnök III. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
1 Közoktatás fejlesztési elképzeléseinek háttere 2007.
Összehasonlító pedagógia
. Magyar Termék Nagydíjjal ismerték el az Országos kompetenciamérést, mint szolgáltatást.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet Baráth Tibor SZTE.
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi program.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
A nemzetközi mérésektől a tanóráig – az értékelés üzenetei Készítette: Horváth Zsuzsanna Budapest december 6.
A szaktanácsadó segítő szerepe
BEVEZETŐ.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Pedagógusok egy nemzetközi tanárvizsgálat (OECD TALIS) tükrében
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Az országos mérések megújult rendszere
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Az ökoiskolák előtt álló jelenlegi kihívások és a lehetséges válaszlehetőségek.
Új tanulásszervezés – mit és miért kell tennünk?
A tanulás segítése – a tanulás tanítása a napköziben
Fókuszcsoportos interjú
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
A PISA ÉS AZ O RSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK KAPCSOLATA ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGA Balázsi Ildikó.
Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Tétényi. u  Tel/Fax: , web: 
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
And what else?... Leszakadó gyerekek.
A szövegértés változásai a PISA 15 éve alatt
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Báthory Zoltán: Pedagógiai értékelés (A mérés, értékelés szerepe a pedagógiai folyamatban és az intézmény-rendszerben). MÉCS konferencia, Kecskemét,
Előadás másolata:

Csapó Benő SZTE Neveléstudományi Intézet MTA-SZTE Képességfejlesztés Kutatócsoport A PISA céljai, tudományos alapjai és nemzetközi hatásai Commitment Konferencia – PISA 2009 Budapest, március 24.

A pedagógiai értékelés szintjei Nemzetközi felmérések: rendszer-szintű visszajelzés, pl.: PISA, TIMSS, PIRLS Nemzeti értékelési rendszerek: intézmény szintű visszajelzés, pl. országos kompetenciamérések Formatív és diagnosztikus értékelés (pl. online diagnosztikus értékelő rendszer, fejlesztés alatt )

Az OECD Az OECD (Organization for Economic Co- operation and Development) a gazdasági együttműködést és fejlődést elősegítő nemzetközi szervezet A világ legfejlettebb országait tömöríti 1961-ben alakult Magyarország május 7 óta tagja Jelenleg 34 tagja van Hatalmas statisztikai adatbázissal rendelkezik A PISA az oktatási teljesítményről (a társadalom tudás-termelő képességéről) szolgáltat adatokat

A PISA A PISA (Program for International Student Assessment) a tanulók nemzetközi felmérése Háromévenként végez felméréseket 2000, 2006, 2009, … 2012, 2015 Három (+1) területen vizsgálja a tanulók alkalmazható tudását olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány, + 1 innovatív terület A mindenkori 15 éveseket méri fel (életkor alapú mintavétel)

1998 A PISA országok %81% 83% 85%86% A világ gazdaságának lefedett része 87% A PISA felmérésben 2009-ben több, mint fél millió tanuló vett részt

A PISA jelentősége A felmérések világ legfejlettebb országainak oktatási rendszereit veszik alapul A felmérések két fő szempontja oktatáspolitikai relevancia tudományosan megalapozottság A világ vezető kutató-fejlesztő intézményei végzik a gyakorlati lebonyolítást Az eredményeket az OECD kiterjedt statisztikai adatbázisába helyezve is elemzik

A PISA közvetlen hatásai Az egyes országok oktatási rendszereinek fejlesztése A beavatkozási pontok megkeresése Az oktatáspolitikai döntések megalapozása Megmutatja, milyen bizonyíthatóan eredményes megoldást találtak más országok hasonló problémákra Néhány országban a PISA már az első mérési ciklusok során megerősítette a beavatkozások irányának helyességét

A PISA közvetett hatásai A PISA eredményei nem „receptkönyv” formájában jelennek meg, nem másolható modelleket javasolnak Segíti a problémák megértését és terjeszti a megoldáshoz szükséges tudást A PISA világszerte nagy hatást gyakorolt a tudáskoncepció fejlődésére, a tantervek fejlesztésére A mérés-metodika és az adatelemzés módszertanának fejlesztésével segítette a nemzeti értékelési rendszerek kidolgozását

Példa: A PISA 2009 eredményei Öt kötet, kb oldal + kivonatos összegzés Mit tudnak és mire képesek a tanulók A tanulók teljesítményei olvasásból, matematikából és természettudományból A társadalmi háttér legyőzése Méltányosság a tanulási lehetőségekben és az eredmények A tanulás tanulása A tanulásban való részvétel, stratégiák és gyakorlatok Mi tesz egy iskolarendszert sikeressé? Források, politikák és gyakorlatok Tanulási trendek Változások a tanulók teljesítményeiben 2000 óta

A költségek alig van szerepe az eredményekben A ráfordításokkal megmagyarázott variancia természettudomány 2006: 19% olvasás és 2009: 9%

A teljesítmények és a kumulált tanulónkénti oktatási ráfordítás Tanulónkénti oktatási ráfordítás (USD) PISA 2006 Természettudomány teljesítmény

A teljesítmények és a kumulált tanulónkénti oktatási ráfordítás PISA 2009 Olvasás teljesítmény Tanulónkénti oktatási ráfordítás (USD)

Az alacsony oktatási teljesítmény magas költsége A PISA eredmények javításának hosszú távú gazdasági hatása OECD, 2010

A tudomány és a tudás meghatározó szerepe A tudás, a hozzáértés sokkal nagyobb mértékben határozza meg a közoktatás teljesítményét, mint az anyagi ráfordítás A közoktatás által létrehozott tudás (a közoktatás teljesítménye) meghatározza a gazdaság teljesítőképességét

Összegezésként A PISA (és egyéb) eredményekre alapozott döntésekkel a magyar közoktatást új fejlődési pályára lehet állítani Ha a magyar iskolarendszer 20 év alatt elérné a finn szintet, az a most született generáció életében közel hat évnyi GDP többletet termelne

Köszönöm a figyelmet!

12:45-13:00 15 perc