SZTE Gazdaságtudományi Kar Differenciált integráció – kiútkeresés az Európai Unió válságából Budapesti Corvinus Egyetem április 29. Farkas Beáta Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézete

Áttekintés Kapitalizmus modellek az EU-ban Az integráció elméleti keretei és az intézményi sokféleség Az integráció megújítása és a differenciált integráció

Kapitalizmus modellek az EU-ban Empirikusan megalapozható modellek: északi, északnyugati (angolszász, kontinentális), mediterrán, kelet- és közép- európai (balti, visegrádi országok, délkelet-európai) Tartós, újratermelődő intézményi különbségek

Az európai integráció elméleti keretei 1950-es évektől a közgazdasági integrációs elméletekben: neoklasszikus alapok, mind a kereskedelmi, vámunió elméletekben, mind a növekedési elméletekben Egyensúlyi elméletek, abszolút és feltételes konvergencia Implicit feltételezés: intézményi hasonlóság, demográfiai korlátok hiánya

Az európai integráció elméleti keretei Konvergencia kérdés előtérbe kerülése: -heterogenitás növekedése bővülésekkel kohéziós politika -gazdasági és monetáris unió „Monetaristák” és „közgazdászok” vitája és politikai kompromisszum a monetáris unióról A monetáris unió elképzelését a neoliberális gondolatok dominálták? Az intézményeket alábecsülték?

Az EMU hatásmechanizmusa European Commission (1990) One Market, One Money

A negatív és pozitív integráció Negatív integráció: szabad piac építése közösségi szinten Pozitív integráció: közösségi szintű politikák és intézményépítés Egymást kiegészítő és konfliktusos együttélés, DE mindkettő „equilibrium” elmélet, egy meghatározható végállapot elérhető a piac vagy/és a tervezés révén

Az integráció vonzása Az uniós tagság nemcsak horgony a keleti tagállamok transzformációjában, hanem biztos menedék: „safe haven” Túlzó várakozások az örökösen felzárkózó KKE-ban

A valóság kihívásai Lassuló konvergencia (KKE) vagy divergencia (mediterrán országok) A feltételesség (conditionality) gyöngülő ereje Az integráció elmélet nem reflektál a tartós intézményi különbségekre, és nincsenek „B” tervek

A valóság kihívásai Kivétel a kohéziós politika: Barca jelentés új gazdaságföldrajzra épül – nem feltételezi a konvergenciát EU feladata: hozzásegít a potenciálok kihasználásához, inkluzív társadalomfejlődéshez Konvergencia probléma nem megkerülhető: pl. britek és a szabad munkavállalás

Új elgondolás az integrációról A gazdasági integráció elmélet első kérdése: a működés minimum feltételeinek meghatározása intézményi sokféleség és a demográfiai adottságok mellett Az integráció nem egy optimum eléréséhez vezető út, hanem egy nyílt végű rendszer

Új elgondolás az integrációról Integráció létjogosultsága: globalizációban európai pozíció megőrzése Nem menedék, hanem egy lehetőség egy társadalom, egy állam számára Politikai keret: differenciált integráció A differenciált integráció nem átmeneti eltérés, hanem a különbségek kezelésének módja

Kedvezőtlen feltételek „Soft power” koncepció válsága Nyugat-Európa a II. világháború óta először kiszolgáltatott külső autoriter hatalomnak a saját biztonsága szempontjából

Kedvezőtlen feltételek Kihívások, válságok bizonytalanság identitás kérdések felértékelődnek Európai? Nemzeti? Etnikai? Utoljára nem járulékos jellegű európai identitás a gótika korában létezett…

Illúziók helyett a realitás

Köszönöm a figyelmet!