Budapest vízellátása 2007 Dr. Schultz Andrea

Vízellátó rendszer - főbb adatok, sajátságok Vízbázis, víznyerés Vízminőség Központi üzemirányítás Üzem optimalizálás Energiavételezés, energiaköltségek Miről lesz szó?

Csőkút Kicsi hozam Olcsó 2-3 koncentrikus gyűrű szűrőréteg Kisebb mélység nagy átmérő ( mm) Kútpalást cső = szűrőcső

Csőkút

Aknakút Költségesebb előállítás Nagyobb vízhozam Vízbejutás fenéken vagy paláston keresztül FVM-nél utólag csáppal látták el az aknakutakat

Aknakút metszet

Galéria Galéria= vízszintes gyűjtőcső Nagy vízhozam Nagyon drága 8-15 m mély, 1,5 m széles árok a két akna között Az árok mélyén mm-es gyűjtőcső kavicsba ágyazva Felfelé csökkenő átmérőjű szemcsenagyság, vízzáró lezárás

Galéria

Csáposkút 1948-ban épült az első ( 5 m átmérőjű vasbeton aknás ) 15 év alatt 25 db épül meg Acélköpenyes 2,2 m átmérőjű csápos kutak (az első kísérleti db a Margitszigeten) m 3 /nap vízhozam m hosszú csáphossz (1-2-3 síkban is) Galériaszerű vízkivitel is lehetséges

Csáposkút

Budapest vízellátó rendszere

EÜIR FER DÜIR Monostor Balpart Surány Tahi Tótfalu Kisoroszi Horány Szigeti Pocsmégyer Radnóti u. Margitsziget Budaújlak Kossuth tér Szigetújfalu Tököl Halásztelek Csepel Ráckeve 130 km 573 db kút m3/d 75 km 161 db kút m 3 /d 17 db kút 1 galéria m 3 /d É D B

Vízkezelés, víztisztítás El kell távolítani a következő anyagokat: Uszadék (nagyméretű, faág, levél) Kisméretű lebegő kolloid szemcsék (agyag, iszap, mikro- organizmusok) Oldott anyagok (szervetlen sók, fémionok, nagy molekulájú szerves anyagok, keménységet okozó sók stb.) Oldott gázok ( szén-dioxid, kénhidrogén, metán, oxigén stb.) Vízben nem oldódó folyadékok (olajok ), Hőmennyiség

Vízkezelő technológiai ábra

Elosztás

Nyomásövezeti zónák

Főbb műszaki adatok Csőhálózat hossza: 4600 km Víztároló kapacitás: m 3 Kutak száma: 753 Átlagos napi termelés: m 3

Vízminőség Szabad klór (mg/l)

A vízfogyasztás alakulása 358 millió m millió m 3

A fogyasztás alakulása kb. 60-as évek szintje Vízár (1989: 1,2 Ft + 5,3 áll. támogatás, ma: 183,7 Ft ) 1989: 250  ma: 176 l / fő / nap Budapest népessége 2  1,7 millió Agglomeráció fogyasztása intenzíven emelkedik (Budaörs, Buda- keszi, Érd stb.) Átterhelődés a külterületekre (a kertvárosok fejlődése) Az egyenlőtlenség nagyobb

A fogyasztók folyamatos, megbízható ellátása. Megfelelő nyomás és kiváló vízminőség. Gépházak üzemének felügyelete, változások követése, távműködtetés. Monitoring. A víztermelés/ellátás gazdaságossági optimalizálása. Üzemi adatok, paraméterek tárolása, feldolgozása, tervezés. Hálózati hibabejelentések felvétele, a javítási (elhárítási) munkák koordinációja. Alapvető elvárások

Hálózatüzemeltetés

FER

Vezérlési/szabályzási lépcsők Nyomáskapcsolók túláramvédelem Védelem, kézi ON/OFF vezérlés RTU Gépegység Helyi szabályozás Megfelelő gépegység kiválasztása Indítás-leállítás Medenceszint v. csúcs- időszak alapján vezérlés. Járásfigyelés H; Q; P -védelem Gépház. jelzések, mérések FER Szerver MMI Rendszerszintű szabályozás, monitoring Gazdaságossági optimalizáció Gépkombinációk Távműködtetés, alapjel állításos vezérlés Üzemi paraméterek ellenőrzése, archiválása Távfelügyelet P Mérések Rádió PLC

Megjelenítés A technológia pontos leképezése Könnyű áttekinthetőség Minden lényeges adat azonnal látható legyen Statikus adatok megjeleníthetőek helyi menüből

100 mBf 150 mBf 200 mBf 400 mBf Folyamatséma:

Egy zóna technológiai képe

Alapzóna

Üzemoptimalizáció Üzemirányító rendszer (egyidejű adatok, archív adatok, áttekintés, központi irányítás) Hálózatmodellezés Üzemi tapasztalat, sérülések tapasztalatai, kockázatok elemzése Korrekt műszaki adatbázis

1. Zónák

Alapzóna Integrált medenceszint Fogyasztás Betáplálás A betáplálás folyamatos, csúcsban kevesebb. Éjszaka medencetöltés, gyorsítás; nappal takaréküzem

Mennyire kell gyorsítani éjjel? Milyen minimum betáplálás kell csúcsidőben? Milyen sorrendben (kombinációban) érdemes tölteni az alapzónai medencéket? Mi a helyzet, ha valamelyik fontosabb vezeték vagy medence nem áll rendelkezésre? Mi van eközben a hálózaton? Alapzóna Üzemeltetés kérdései például

ELMŰ csúcs Medenceszint Betáplált térfogatáram Medencés zóna Lehetőleg csúcson kívül töltsünk, csúcsidőben csak a szükséges minimumot (vagy semmit se) tápláljuk be.

Hogyan lesz pont csúcskezdetre tele a medence? Milyen minimum betáplálás kell csúcsidőben? Milyen gépekkel töltsek? Mi a helyzet, ha valamelyik fontosabb vezeték vagy a medence nem áll rendelkezésre? Mi van eközben a hálózaton? Ha egy zónának több betáplálása van, honnan mennyit, mikor és miért? Medencés zóna Az üzemelés kérdései

Nappal Kisebb, zárt hálózat Éjszaka kisebb tartandó nyomás. Alapjel állítás.

Megfelel a tartandó nyomás nappal és éjjel? Nem nyomunk-e feleslegesen, vagy keveset? Mi a helyzet, ha fontosabb vezeték nem áll rendelkezésre? Mi van eközben a hálózaton? Üzemtani kérdések Kisebb, zárt hálózat

Nagyobb csőtörés esetén kérdés, hogy mennyi vizet tápláljunk be a „lyukas” zónába. Az öblítővíz-igény becslése. Működő hidraulikai modellel vizsgáljuk meg, mennyiben változna az üzem, ha vízminőségre optimalizálnánk! Más üzemet igényelne? Hol és miért kell bővíteni, fejleszteni, belezárni? És az örök kérdés: mennyit fog ma inni a város? 2. Mi van, ha a csövet nézzük?

Szabad energiapiacra kiléptünk. Ez pontos teljesítményfelvételi menetrendet igényel. Melyik betáplálási pontokon milyen energiaszerződés a legjobb? Mennyi energiát kössünk le csúcsban/völgyben, hogy kevéske tartalék mellett ne legyen túllépés? 3. Villamos kérdések

Nappal: ( eltérés a közüzemtől ) Nappal/éjszaka vételezés aránya rögzített = 40/60% (kWh-ban) Negyedórás egész éves menetrend előre megadva Sávban kell tartani (±10%) tolerancia Műszaki alkalmasság, ( középfeszültség, leolvasható mérő) Nyári ingadozás kezelése TERVEZÉS kell!!! Energiapiaci liberalizáció

4. Hidraulikai menetrend A napi fogyasztás közelítése A medencetartalom tervezése (alapzónák: ~ m 3 ) Energiagazdálkodás Termelési szempontok Az alapzónák nyomásviszonyai

Helyi PLC-szintű szabályozást hogyan célszerű, illetve főleg: milyen paraméterekkel megvalósítani? (pl.: mikor induljon gép; szívóvédelem hol kapcsoljon; figyeljünk-e szivattyú munkapontot; automata töltésvezérlés; lágy indítás/leállítás paraméterei…) Merésznek tűnő álom: különböző, jónak ítélt napi üzemmenetek HUF alapú modellezése 5. Egyéb

Hibaszám Paris (centre) Paris (külváros/suburbs) Barcelona Budapest Prága/Prague Tallin Brno Bukarest/Bucharest Szófia/Sofia Kaposvár Közcső sérülések /1 km

Villamos energia átlagár változás 1989-hez képest

Villamos energia áremelések 1990-től

Jövő  Új, egységes üzemirányító (SCADA) rendszer  Teljes központosítás  Algoritmusok egységesítése  Döntéstámogató (szakértői) rendszer  Adatkapcsolatok fejlesztése (hálózatszámítás, MIR,...)

Köszönöm a figyelmet!