A dóm építése 1378 körül kezdődött, és több szakaszra osztható. Az építkezés első szakasza kb ig tartott, öthajós, bazilika típusú épületnek készült. Az alaprajz mintáját Xanten városának Szent Viktor dómjáról kölcsönözték. A második szakaszban változtattak a terven, és a magasabb középső hajóra merőlegesen azonos magasságú kereszthajót építettek, így a kereszt alaprajz szárai közt négy alacsonyabb mennyezetű csarnok jött létre ben épült a Mátyás-torony, a királylépcső és a szentség ház. A királyi díszerkély alatt egy 1440-ből származó felirat olvasható, Brandysi Jiskra János hűségesküjével, ez azt tanusítja, hogy az építkezés nagyjából ebben az időben fejeződhetett be. Az építkezés harmadik szakaszában, Cromer Ágoston, bíró 1467-ben építette a Szent Kereszt-kápolnát, ugyanebben az évben került megépítésre a Mettertia-kápolna, a támogatók Szathmáry György esztergomi érsek szülei voltak ben a Szűz Mária- kápolnát és a Szent József-kápolnát (ez utóbbi nem maradt fenn.) 1496-ban készült el az északi torony.
A főoltár az 1470-es évek mélyített szekrényű típusába tartozik és között állították fel és készültek festményei. 12,5 méter magas, nyitott szárnyakkal 8,1 méter széles. Az oltár részei: szekrény a három főalakkal, predella, oromdísz, két pár szárny összesen 48 táblaképpel. Az oltárszekrény közepén Madonna-szobor karján a gyermek Jézussal (247 cm magas), jobbján Erzsébet, Keresztelő Szent János anyja (191 cm), balján Árpád-házi Szent Erzsébet (194 cm) kezében tálkával és kanállal, a charitas jelképeivel
II. Rákóczi Ferenc domborműve 1938 óta díszíti a kassai Szent Erzsébet- székesegyház északi oldalán lévő falszakasz egy részét. A dombormű és a Rákóczi-címer Löffler Béla alkotása.
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Itt nyugszik még II. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József is.
VÉGE