Irányok a nemzetközi tájfutó élsportban Scultéty Márton január 31.

Legeredményesebb orszá- gok edzői konferenciája 2015 augusztus végén, Ausztriában  Franciaország (Charly Boichut)  Dánia (Lars Lindstrøm, Jeppe Ruud)  Finnország (Petteri Kähäri)  Svédország (Susanne Wiklund)  Norvégia (Jan Kocbach)  Svájc (Beat Okle)  Csehország (Radek Novotny)

Franciaország (1)  Michel & Thierry Gueorgiou: extrém sok technikai edzés  mára változott kicsit

Franciaország (2) Tipikus edzőhétvége között  Szombat 13 óra: sprint  Szombat 15 óra: középtáv  Szombat 19 óra: éjszakai  Vasárnap 9 óra: 2-2,5 órás hosszútáv (esetleg váltó) Manapság csak egy intenzív edzés napon- ta, a szombat rövidebb, váltó mindig van

Franciaország (3)  elemzések – nincs sprint anélkül, hogy rögtön a végén le ne mérnék a variánsok távját Elit centrumok  Felnőtt: Pole de France (St. Etienne) – a 90-es évek végétől; korábban itt volt a többség, de jövőre már csak egyetlen versenyző (a többiek Lyon-ban tanulnak)  Junior: Clermont-Ferrand – idén 6-an

Franciaország (4)  421 ezer EUR, ebből 247 e minisztérium, 147 e szövetség, 31 e versenyzők  részmunkaidő nehéz – korábban sportállás a hadseregben (Gueorgiou és Gonon), most már nem lehetséges

Dánia (1)  2009: csak azokat támogatják, akikben van potenciál világbajnoki címre – ennek költségvetési okai is voltak  2011: elit centrum létrehozása Århusban  ma minden felnőtt válogatott kerettag az elit centrumban él kvázi kötelezően  3 edző, ebből 2 teljes állású

Dánia (2) A 2015-ös VB sikerek titka Lars szerint:  csapatszellem  új edzőtábori rendszer: 3 db 2-3 hetes edzőtábor a korábbi egy hetesek helyett  több idő a regenerálódásra  fizikai edzések: max perces futások, inkább több egy napon  speciális technikai edzések (rövid átmenetekre készülés)

Dánia (3)  „Team Danmark”: kiemelt támogatás 7 sportágnak, de kötelezően kell érmet hozni VB-ről vagy EB-ről – a tájfutás az egyetlen nem-olimpiai sportág  kb. 300 ezer EUR évente + orvosi, pszichológiai háttér  ngsforbund/videos/ ngsforbund/videos/ ngsforbund/videos/

Dánia (4)  juniorok: fejlődés a cél, nincsenek érem- elvárások, utazásnap egy évben  a csapat fiatal, az elit centrum az egyetemre épül – mi lesz, ha befejezik?  teljes kiadás 584 e EUR, ebből 322 e Team Danmark, 55 e kerettagok/klubok

Finnország (1)  ifi EB és junior VB-sikerek az elmúlt 3 évben  új arany-generáció?  fókusz egy tág junior keretre (17 éves kortól) két főállású edzővel  3 elit centrum Helsinkiben, Tamperében és Turkuban további főállású edzőkkel  válogatott programok lefedik az év egyharmadát  túl sok fizikai edzés és kevés technikai

Finnország (2)  magas költségek a versenyzők számára: %, még az elit centrumokban is fizetni kell  olimpiai bizottságtól 100 ezer EUR (az elit centrumok edzőivel együtt) e ösztöndíjak  versenyzők befizetése 260 e EUR fölött

Svédország (1)  11 tájfutó gimnázium 25 fizetett edzővel, valamint 8 egyetemen is van 1-1 fizetett edző – ők mind főállásban foglalkoznak tájfutással, és külső forrásokból vannak fizetve  edzői fórumok  75 ezer versenyző, 26 %-a 16 év alatti  válogatott keret 17 éves kortól, tág felnőtt és szűk junior keret, de sok nyílt tábor

Svédország (2)  élversenyzők mentorok a junior táborokban  egyéni edzésmunka  580 ezer EUR élsportra – fele a esnek  nem kapnak semmit az olimpiai bizottságtól, de a svéd sportszövetségtől igen (ösztöndíjak formájában is)

Svédország (3)  kevés pénz a központi szponzoroktól, inkább a versenyzőknek vannak egyéni szponzoraik  VB-k, világkupák ingyenesek a kerettagok számára – a többiért fizetni kell, különösen a nyílt táborokért

Norvégia (1)  csak egy 8-10 fős felnőtt válogatott és egy fős ‚utánpótlás’ válogatott évesek számára  nincs válogatott keret 19 év alatt, viszont a szövetség alkalmaz egy ‚tehetség- fejlesztő’ edzőt, aki szoros kapcsolatban van a klubokkal, hogy azokban minél komolyabb munka legyen  edzői fórumok

Norvégia (2)  Camp Norway: évente 2-3 edzőtábor évesek és edzőik számára a szövetség szervezésében  nincs saját elit centrum, de van egy központi állami Oslóban (Olympiatoppen), amelyből több versenyző és a szövetség is profitál  az edzésmunka alapja sok óra alacsony intenzitású edzés

Svájc (1)  10 regionális keret a évesek számára összesen 130 fővel  mindegyikben szakképzett edző, „tehetség-felmérés”  2 elit centrum (Zürich és Bern), nyitott bárkinek, de fizetni kell érte  nagy hangsúly a mentális felkészülésen

Svájc (2)  Svájcban kevés a technikás terep?!  1,2 mó CHF költségvetés (800 e elit, 400 e ifi), 23 %-a az olimpiai bizottságtól, de a versenyzőknek is van éves díj (pl. egy junior kerettagnak 1800 EUR)  edzőtáborokat katonai szolgálatként lehet végezni, és némi fizetés is jár érte

Csehország (1)  gyenge klubok, nincs központi elit centrum  erősen támaszkodnak a skandináv klubokra, ill. a válogatott programok helyettesítik (90 nap/év)  egy főállású szövetségi kapitány és egy részmunkaidős ifjúsági koordinátor  sok munka

Csehország (2)  ifiknek regionális központok (újra) – probléma megfelelő edzőket találni  követés az edzőtáborokban (GPS, ill. a versenyzők egymást)  jobb teljesítmény  nyitottak az együttműködésre más országokkal

Csehország (3)  költségvetés jó részét a világversenyek emésztik fel: Radek szerint kötelezni kellene a szervezőket olcsóbb szállásokra  15 % a kerettagoktól, 10 % szponzoroktól és 75 % a szövetségtől (= államtól)

Ráadás: Ausztria  közel 300 e EUR élsportra, ebből 268 e a sportminisztériumtól  katonai edzőközpont (Seebenstein), ahol minden fizetve van

Tanulságok számunkra  edzésmódszerek  túl nagy hangsúlyt adunk az ifi EB-nek?  elit centrum itthon is?  keretedzői kapacitásbővítés

Köszönöm a figyelmet! További információk: updates-from-international- orienteering-coaches-conference- 2015/ updates-from-international- orienteering-coaches-conference- 2015/