Hogyan gondolkoznak és hogyan hoznak döntéseket a tinédzserek? VÁGJÁTOK? március 24., Budapest Dr. Futó Judit AVEC Pszichoterápiás és Oktatási Központ

A serdülőkor általános jellemzői Átmeneti fejlődési szakasz a gyermekkor és a felnőttkor között. A serdülőkor központi kérdése/feladata: IDENTITÁSKÉPZÉS Identitás „személyes azonosság és történeti folytonosság érzése” (Erik Erikson) nemi identitás, foglalkozás, világnézet Identitáskrízis Korábbi megoldott fejlődési krízisek kérdéseinek újrafeldolg. (önmagunkban való kétkedés, értékek megkérdőjelezése)  bizalom  autonómia  kezdeményezés igénye  teljesítmény igénye

Serdülőkor: a változások időszaka! biológiai (érés – idegrendszeri is!) gondolkodás érzelmek (impulzivitás, érzelmi labilitás) társas kapcsolatok család az anyával való kapcsolat változik erőteljesebben szülőkkel való konfliktus sztereotípiája eltúlzott jelentős kérdések (morális kérdések, házasság stb.) kortársak „átpártolás” (10-11 éves kortól) a mérce a kortárs csoport, ifjúsági kultúra mindennapi döntések konformitás serdülőkor elején a legerősebb, fiatal felnőttkorban alacsony személyiség-tényezőkkel való összefüggése alacsonyabb társadalmi rétegre inkább jellemző

Az idegrendszer változása 1. Prefrontális kéreg Prefrontális kéreg Végrehajtó funkciók: célkitűzés, tervezés, célirányos kivitelezés, önszabályozás Legmagasabb kognitív funkciók a központja akarat, öntudat, önreguláció, a viselkedés és a gondolkodás kontrollálása, a motivációk rendszere 1. Idegsejtek „túltermelése”, majd nem használt sejtek kiirtása. 2. Mielinizáció („szigetelés” javul) → már létrejött kapcsolatok hatékonysága ↑ ↓ kevesebb, de szelektívebb, hatékonyabb idegrendszeri kapcsolat

Az idegrendszer változása 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer ősibb struktúra jutalomfüggő tanulás érzelmek automatikus, „megerősítés-alapú” működésmód Nincs egyértelmű egyirányú összefüggés az idegrendszer és a jellemző tinédzser viselkedésjegyek közt. IR érésére hatással van a tapasztalat… limbikus rdsz. nincs megfelelő kontroll alatt! + Hormonális hatások } Prefrontális kéreggel való funkcionális kapcsolata még gyenge, viselk. labilitás impulzivitás

A gondolkodás változásai: alap kognitív funkciók Információfeldolgozás sebessége nő (válaszok gyorsasága) Információfeldolgozás sebessége nő (válaszok gyorsasága) Gátlási folyamatok erősödnek Gátlási folyamatok erősödnek zavaró hatások kiszűrése (szelektív figyelem) zavaró hatások kiszűrése (szelektív figyelem) már kialakult válasz gátlása (irányított felejtés ) már kialakult válasz gátlása (irányított felejtés ) ↓ Információfeldolgozás hatékonysága nő Információfeldolgozás hatékonysága nő prospektív emlékezet (jövőben végrehajtandó csel.) prospektív emlékezet (jövőben végrehajtandó csel.) akció monitorozás (más ingerfeltételeknél → más válasz) akció monitorozás (más ingerfeltételeknél → más válasz) Információfeldolgozás kapacitása nő Információfeldolgozás kapacitása nő Munkamemória terjedelme ↑ Munkamemória terjedelme ↑ IR érése → alap kogn. funkc.fejl. → érvelés/gondolk fejl. DE nem magyarázza a gondolkodás minőségileg új formáit! DE nem magyarázza a gondolkodás minőségileg új formáit! Munkamemória terjedelme nő Munkamemória terjedelme nő DE: feldolg sebesség nő → munkamem terj nő → érvelés/gondolk fejl. DE: feldolg sebesség nő → munkamem terj nő → érvelés/gondolk fejl.

A gondolkodás új formái: formális műveletek Rendszerekről való módszeres (logikai) g. Rendszerekről való módszeres (logikai) g. Változók kontrollálása, kombinatorikus g. Változók kontrollálása, kombinatorikus g. Hipotézisek használata, módszeres ellenőrzése Hipotézisek használata, módszeres ellenőrzése Előre gondolkodás (jövő!) - tervezés Előre gondolkodás (jövő!) - tervezés Lehetőségekről való gondolkodás, ideológiák Lehetőségekről való gondolkodás, ideológiák Dedukció Dedukció ↕ Általános? 30% kult. különbségek feladatfüggőség Óvodáskor (műveletek előtti szakasz) egocentrikus g.,egyszerre egy szempont,látszat-valóság 6-12 év (konkrét műveletek szakasz) tárgyakat és cselekvéseket fejben összerak, szétválaszt, átalakít, sorba rendez. Csak konkrét tárgyakon, eseményeken!

Tinédzserek döntéshozatalának jellegzetességei Szuboptimális döntéshozatal csúcspontja (Duijvenvoorde, 2010) Hátterében: kognitív (gondolkozási) és érzelmi tényezők. „Gondolkodási hibák ” (Kuhn, 2009): 1) 1) Új információ észlelése úgy torzul, hogy már létező tudásunkat erősítse (pl. sztereotípiák) Idősebbek (25 vs 12 évesek) kevésbé ragaszkodnak eredeti elméleteikhez, jobban figyelembe veszik a tapasztalati tényeket. 2) 2) Téves oksági következtetések Kovariáció: már egyetlen együttes (tér, idő) megjelenést oksági kapcsolatként regisztrálunk. 3) 3) Több változó együttes hatásának megítélése gyenge!

4) 4) Dekontextualizálás a kijelentés igazságtartalmától függetlenül tud következtetni Minden birkózó rendőr. Minden rendőr nő. 5) 5) Nem képesek egyszerre több dimenzió hatását mérlegelni döntéshozatalkor (még akkor sem, ha explicit megnevezi a szempontokat) preferencia döntések (videó-játék) Iowa Szerencsejáték Feladat (nagy nyereség keresés, gyakori veszteség kerülése) } Igaz-e, hogy minden birkózó nő? 12 éves 16 éves felnőtt 6) statisztikai vs. anekdotikus bizonyítékok figyelembevétele 18% 46% 7) „elsüllyedt kiadás” 16% 27%37%

Ezekben a feladatokban éves kortól felnőttkorig fokozatosan javul a teljesítmény Feladatokban nyújtott teljesítmény összefügg: Feladatokban nyújtott teljesítmény összefügg: droghasználat, alkohol droghasználat, alkohol IQ → prefrontális kéreg érettsége IQ → prefrontális kéreg érettsége Felnőttek is sokat „hibáznak”, nem racionálisak. Felnőttek is sokat „hibáznak”, nem racionálisak. ↕ Sok feladat helyes kivitelezésére elvileg már a konkrét műveleti szakaszban (6-12 év) is képesek a gyerekek. Sok feladat helyes kivitelezésére elvileg már a konkrét műveleti szakaszban (6-12 év) is képesek a gyerekek. Miért nem megy?

A döntéshozatal kettős útja (Klaczynsky, 2001) tapasztalati rendszer gyors gyors automatikus automatikus intuitív intuitív analitikus rendszer reflektív, akaratlagos reflektív, akaratlagos korral hatékonysága nő korral hatékonysága nő tapasztalati rendszer gátlása is a feladata tapasztalati rendszer gátlása is a feladata információ dekontextualizálása információ dekontextualizálása A két rendszer egymással verseng.

„Jó” döntéshez szükséges: 1.analitikus rendszer jó működése - tinédzsereknél OK 2.tapasztalati rendszer gátlása - nem OK Döntéshozatalban fontos tényezők még (Steinberg, 2007): impulzus kontroll (Gerrard: kortársak, „image” – ezt lehet formálni!!!) jövő/következmény orientáltság gátlás gyengesége információfeldolgozás túl korai leállítása alternatívákig nem jut el már meglévő tudás nem gátlódik eléggé

Tinédzserek vs. felnőttek döntéshozatala (Duijvenvoorde, 2010) Inkonzisztens eredmények. Döntéshozatal függ: problémáról való gondolkodás, analízis – nincs nagy különbség problémáról való gondolkodás, analízis – nincs nagy különbség érzelmi válaszok kontrollja érzelmi válaszok kontrollja éretlen (Steinberg, 2007) éretlen (Steinberg, 2007) limbikus rendszer korábban érik → érzelmileg erőteljes helyzetekben prefrontális kéreg kontrollja nem elég erős → szuboptimális döntés limbikus rendszer korábban érik → érzelmileg erőteljes helyzetekben prefrontális kéreg kontrollja nem elég erős → szuboptimális döntés Tinédzserek, felnőttek közti különbség érzelmi helyzetekben Tinédzserek, felnőttek közti különbség érzelmi helyzetekben jelentős, szemben az érzelmileg semleges helyzetekkel. jelentős, szemben az érzelmileg semleges helyzetekkel. Tinédzser tud elemző módon gondolkozni ( lásd a felnőttek), de automatikusabb, impulzívabb vonal gyakrabban érvényesül. Tinédzser tud elemző módon gondolkozni ( lásd a felnőttek), de automatikusabb, impulzívabb vonal gyakrabban érvényesül. (Érzelmileg labilisabbak, társas hatásoknak jobban kitettek). (Érzelmileg labilisabbak, társas hatásoknak jobban kitettek).

Köszönöm a figyelmet!