Balatonboglár, 2010. március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A marketing információs rendszer
Advertisements

Statisztika II. I. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Szervezetfejlesztési Program
Primer és szekunder kutatás
Készítette: Babinszki Helga TEJ3W9
MARKETINGKUTATÁS PIACKUTATÁS.
Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye
Könyvtárhasználati verseny
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok HEFOP 109-es pályázat
Projektértékelő kutatások alprojekt, reintegrációs adatbázis „TEtt - Program az áldozatokért és tettesekért” nyitókonferencia december 15. Siófok.
Piackutatás.
Nyelvi adatok és az adatgyűjtés módszertana
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
Készítette: Magyar Orsolya
Bánhidi M. (2007): Bevezetés a tudományos kutatásba NYME AK, Győr KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK.
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek.
A kutatás terve Kutatási célok Elemzési egységek Idődimenzió
A szakdolgozat készítés minőségirányítási aspektusai
GTK-GVAM 11-es csoport. Bevezetés 1. Mi a vizsgált probléma? 2. Ki a célcsoport? 3. Mi a várható hasznosság?
III. Sz. Belgyógyászati Klinika
MARKETINGINFORMÁCIÓ-RENDSZER (MIR) ÉS A MARKETINGKUTATÁS
3. Előadás Marketing Információs rendszer
SZAKDOLGOZAT CÍME szakdolgozat
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS Dr. Molnár Béla Ph.D.. 1. PEDAGÓGIAI KUTATÁS CÉLJA, TÁRGYA Célja, hogy az új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével.
A munkaerőpiaci képzési és átképzési programok eredményességének vizsgálata regionális és kistérségi vetületekben MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi.
A MAGDOLNA-NEGYED SAJTÓELEMZÉSE A LBERT D ÓRA – Z ÁVECZ G ERGŐ Műhelyszeminárium,
Marketingkutatás 3. szeminárium Nagy Gábor március. 29.
Emberi erőforrás menedzsment Munkakörök elemzése, tervezése
Munkakörelemzés munkakör-tervezés
Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás
Turizmus gazdaságtan 3..
A szövegértési feladatok összeállítása
Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
Paradigmák mentén tudomány = kvantifikálhatóság? Minden mérhető?
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Paleobiológiai módszerek és modellek 4. hét
MINŐSÉG A SZAKFELÜGYELETBEN
CONNECT ”Az ITS rendszerek értékelési irányelveinek előkészítése, Magyarországi szempontok.”
HIPOTÉZIS MEGFOGALMAZÁSA
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Megerősítő elemzés „Big Data” elemzési módszerek Salánki.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Kutatásmódszertani dilemmák
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
Marketing információs
 A matematikai statisztika a természet és társadalom tömeges jelenségeit tanulmányozza.  Azokat a jelenségeket, amelyek egyszerre nagyszámú azonos tipusú.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Magyarország Problématérképe Kutatási terv M.A.F. - SzIA Budapest, December 10.
„Hatásvizsgálat” c. tanulmány szennyvíz és hulladék témakörben szerzett tapasztalatai „Fenntartható települések” workshop Tokaj, július Csillag.
ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT A SZAKISKOLÁKBAN konferencia előadás október 4. Dr. Ranschburg Ágnes
A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara által szervezett „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben”
Fejlesztési célú adatintegrációs lehetőségek: kutatási és adminisztratív adatok Szemerszki Marianna OFI ISKOLAFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK: UTAK ÉS DIMENZIÓK.
PÉNZÜGYI ELEMZÉS 1. előadás PhDr. Antalík Imre SJE GTK szeptember 21.
„R” helyett „Q”? – Új lehetőségek a faktoranalízis alkalmazásában
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
Nyelvi adatok és az adatgyűjtés módszertana
A problémamegoldás 7 lépéses módszere:
Országos Statisztikai Tanács
Introduction to Közgazdasági Politechnikum Hogyan pályázunk mi?
Balatonboglár, március 24.
A marketinginformációs rendszer
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.” (Forrás:
A kutatás filozófiája.
Az SZMBK Intézményi Modell
A civil szervezetek hatásméréséről
Előadás másolata:

Balatonboglár, március 24.1 A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek gyermekvédelmi szakértők számára Borbély-Pecze Mariann

Balatonboglár, március Amiről ma szó lesz A tudatos szemlélődés haszna Két kutatói szemlélet: a kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok A vizsgálatok típusai a mélység és az időbeliség dimenziójában A kutatási folyamat lépései Útravalóul: amiket még át kell gondolni, mielőtt kutatni kezdünk…

Balatonboglár, március Miért fontos számunkra a tudományos megalapozottság? Elemzések, értékelések megrendelőjeként fellépő fenntartói igény Pályázati források elnyerése (pl. TÁM OP) Költségvetési év szakmai elszámolása Együttműködés más intézményekkel (pl. kistérségi társulások) Intézmény/térség szakmai tevékenységének összefoglaló bemutatása (szakmai konferenciák, szakcikkek, tanulmányok, honlapok…) Tevékenységbővítés megalapozása (igényfelmérés, utánkövetés)

Balatonboglár, március Kvalitatív és kvantitatív kutatás Kvantitatív szemléletmód  Számolásra és mért adatokra fókuszál és mennyiségben méri a szituációkat és jelenségeket  Rendszerességeket és szabályszerűségeket keres Kvalitatív szemléletmód  Érthető szituációkra fókuszál / jelenségek egy beavatott nézőpontból  Specifikumokat keres

Balatonboglár, március kvalitatív módszerek  általában mélyebb, árnyaltabb ismeretek megszerzésére irányulnak  viszonylag kis elemszámú mintán történik az adatfelvétel.  A kapott eredmények nehezebben számszerűsíthetők, mérhetők.  A kvalitatív vizsgálatok abban az esetben alkalmazhatók sikeresen, amikor a különböző viselkedésformák, magatartásbeli sajátosságok mozgatórugóit igyekeznek feltárni. kvantitatív módszerek  azon alapulnak, hogy az emberi hozzáállás, magatartás is mérhető, tehát számszerűsíthető, továbbá az így nyert adatok statisztikai módszerekkel elemezhetők.  a kvantitatív eljárást megfelelő elemszámú mintán elvégezve, az eredmények megbízhatósága és pontossága meghatározható.  a mérhetőség követelményének megfelelő standardizált kérdőív alkalmazása szokásos Kvalitatív és kvantitatív kutatás II.

Balatonboglár, március A minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) kutatás összehasonlítása Megnevezéskvalitatív vizsgálatkvantitatív vizsgálat Cél megérteni a probléma okait és a motivációkat meghatározni a mintából nyert adatokat és általánosítani az eredményeket Minta kis minta, nem feltétlenül reprezentatív reprezentatív nagy minta Adatgyűjtés nem strukturáltstrukturált Adatelemzés nem statisztikai /nehezen ellenőrizhető Statisztikai /törekszik a kontrollálhatóságra Eredmény kiinduló probléma megértése / felfedezés döntési javaslatok /igazolás

Balatonboglár, március Kutatási stratégiák, módszerek Kvantitatív kutatási stratégiák:  Kísérlet – ok-okozati összefüggéseket tár fel  Leíró jellegű megkérdezéses vizsgálatok, korrelációs vizsgálatok (kérdőíves módszer)  És még sok más egyéb… Kvalitatív kutatási stratégiák:  Esettanulmány  Megfigyelés  interjú  Sok más…

Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint 1. Felderítés (felderítő jellegű kutatások) Cél: ismerjük meg jobban kutatási témánkat – több információ, támpontok szerzése Későbbi komplexebb kutatások előkészítése Olyan jelenségeket vizsgál, mely újkeletű, vagy még nincs elég információnk róla Módszer: kvalitatív módszerek (interjú, esettanulmány, megfigyelés) Egy első, hozzávetőleges képet próbálunk kialakítani

Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint II. 2. Leírás (leíró kutatások)  Egy adott társ., csoport, jelenség adatait rögzítik  Egy esetleges későbbi magyarázó jellegű kutatás kialakításának alapja lehet  (népszámlálás, korfa, piackutatás, kult. antrop.)  Pl. hogyan jellemezhetők, milyen sajátosságai vannak a bántalmazó családoknak? A vizsgált populáció vagy jelenség bizonyos jellemzőinek pontos mérése és leírása (milyen?)

Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint III. 3. Magyarázat (magyarázó/elemző kutatások)  A vizsgált jelenség kapcsán ok-okozati viszonyokat is fel akarunk tárni  Ez a legkomplexebb! pl. van-e összefüggés a szülők iskolai végzettsége és a gyermekbántalmazás, vagy elhanyagolás között? Célja: a tanulmányozott jelenség különféle aspektusai közötti kapcsolatok feltárása és bemutatása (miért?)

Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás időbeli jellemzői 1. Keresztmetszeti vizsgálatok Egy időpontot ragadnak ki Egy adatfelvétel során nyert eredményekből következtetünk a vizsgált jelenség jellemzőire – nem ismételjük meg 2. Longitudinális vizsgálatok Időben egymást követő, több, időben eltérő kutatás eredményeit össze tudjuk hasonlítani

Balatonboglár, március Kutatási célok - a kutatás időbeli jellemzői II. Longitudinális vizsgálatok 3 típusa: 1. Trendvizsgálat Egy populációban idővel bekövetkezett változásokat vizsgálja) népszámlálás 10 évente – pl. végzettségi arányokban; az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő klientúra különböző változók szerinti megoszlása) 2. Kohorsz vizsgálatok Egy speciális alpopulációt figyelnek meg (életkori csoport: a 2000-ben született gyerekek, az 1998-ban házasodottak kohorsza) 3. Panelvizsgálatok Mindig ugyanazokat az embereket keresik fel Előny: a változások végig követhetők Hátrány: magas lemorzsolódás (költözés, válaszmegtagadás)

Balatonboglár, március Kutatási folyamat lépései 1. A kutatás céljának felismerése és meghatározása (felderítés- leírás-magyarázat) 2. A kutatás tárgyának kiválasztása 3. A vonatkozó szakirodalom feltárása 4. A tárgyra vonatkozó feltételezések (hipotézisek) megfogalmazása 5. A vizsgált népesség (populáció) meghatározása, ebből a vizsgálandó minta kiválasztása – ha szükséges (elemzési egységek megválasztása) 6. A kutatás adatfelvételi és adatfeldolgozási módszereinek megtervezése 7. A tervezett módszerek kipróbálása 8. Az adatok felvétele 9. Az adatok feldolgozása 10. A hipotézis vizsgálata (igazolása/elvetése), tézisek megfogalmazása 11. A kutatás eredményeinek összegzése 12. Következtetések, javaslatok megtétele

Balatonboglár, március További átgondolandó kérdések Teljeskörű felmérés vs. mintavétel? Mintavételi eljárások – a reprezentativitás kérdése A hipotézisalkotás (előfeltevés) szabályai Milyen adatgyűjtési módszerek léteznek? Hogyan állítsunk össze megfelelő kérdőívet? Mire kell figyelni az interjú készítésénél? Mit kezdjünk az adatokkal? – elemzés Az eredmények közlése – beszámoló elkészítése

Balatonboglár, március Köszönöm a figyelmüket! Borbély-Pecze Mariann tanársegéd (WJLF) PhD jelölt