A címben feltett kérdésre több válasz is lehetséges, egyszerűen mondhatjuk azt is, hogy „hang az, amit hallunk” – ezzel nem is járunk messze az igazságtól,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A hallás és egyensúlyozás
A hangtan Az akusztika Lingvay Dániel XI. oszt.
MECHANIKAI HULLÁMOK.
A fejhallgatók története
Hangtechnika I. 1-4 Schiffer Ádám
RedOwl Bende Márk Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközép Iskola 12/c Mesterlövészt azonosító elektronikus szerkezet.
IV. fejezet Összefoglalás
Koren Edit Zajvédelem 1..
Hang és fény (Akusztika, fénytechnika)
Hang és fény (Akusztika, fénytechnika)
Fizika – hang – zene – orgona
Tartalom Klasszikus hangtan
Hangfrekvencia, Fourier analízis 5. (III. 28)
Energetika, áramlások, kontinuitási egyenletek.
Energetika, áramlások, kontinuitási egyenletek.
Periodikus mozgások A hang.
Hullámoptika.
Hangok összetétele egyszerű harmonikus rezgés (tiszta hang):
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Fizika 5. Hangtani alapok Hangtan.
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hangtan Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
Számítógépes hálózatok I.
Hurrikánok, Tájfunok, Tornádók
7. ea november 6..
2007 december Szuhay Péter SPECTRIS Components Kft
Fizika 4. Mechanikai hullámok Hullámok.
Hullámok visszaverődése
A mikrofon -fij.
Hullámjelenségek mechanikus hullámokkal a gyakorlatban
Hangvisszaverődés. Visszhang Odraz zvuku. Ozvena.
A hang terjedése.
Deformálható testek mechanikája - Rezgések és hullámok
Hangtechnika.
Hullámok.
Hullámmozgás Mechanikai hullámok.
MECHANIKAI HULLÁMOK A 11.B-nek.
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
Készítette: Boldizsár Szilvia Horváth Lívia Kincses Adél
Az ultrahangok világa Gabai Patrik 12.c..
Somogyvári Péter tollából…
Elektromágneses hullámok
Hangtechnika alapok Petró Zoltán 2004 KI.
Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.
előadás: Hangtani alapfogalmak Augusztinovicz Fülöp
Mechanikai hullámok.
Sugárzások környezetünkben
Hangtan.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
A hullám szó hallatán, mindenkinek eszébe jut valamilyen természeti jelenség. Sokan közülünk a víz felületén terjedő hullámokra gondolnak, amelyek egyes.
Mechanikai rezgések és hullámok
Zenei skálák. Hullámok Hullámhossz (λ) Frekvencia (f) Terjedési sebesség (v) Amplitúdó (A)
Soundwave Painting Hanghullám művész
A hang.
Hangtan.
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Összefoglalás Hangok.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A matematika a zenében.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
HANG Multimédia tananyag Huszár István.
Hangtan.
Emisszió források 1/15. ML osztály részére 2017.
Hangtani alapfogalmak
Előadás másolata:

A címben feltett kérdésre több válasz is lehetséges, egyszerűen mondhatjuk azt is, hogy „hang az, amit hallunk” – ezzel nem is járunk messze az igazságtól, de azért fogalmazzuk meg szakszerűen: A hang rugalmas és rezgőképes közegben terjedő olyan hullám, ami hallószervünkben hangérzetet kelt.

Az ember által hallható hang frekvenciatartománya: 20 Hz és 16 kHz közé esik. Az ennél kisebb frekvenciájú hangot nevezzük infrahangnak, míg a nagyobb frekvenciák esetén ultrahangról beszélünk. Egyes állatok az embernél jóval tágabb frekvenciatartományban képesek a hanghullámok érzékelésére.

Hang, akkor keletkezik, ha a hangforrás mechanikai rezgésbe jön, és ez a rezgés a hangtérben tovaterjed. A hang levegőben és folyadékokban longitudinális hullámként terjed. Ez azt jelenti, hogy a közeg részecskéi a hullám terjedési irányával párhuzamosan térnek ki. A hang terjedése során a közegben ismétlődő sűrűsödések és ritkulások keletkeznek.

Kérdés: Milyen tulajdonságú anyag alkalmas hangszigetelésre? Válasz:  Olyan anyagot kell keresni, amelyben nem terjed, hanem elnyelődik a hang.  Ilyenek a rugalmatlan anyagok, mint például fűrészpor, vastag szövetek.  Nagyon jó hangszigetelő a vákuum, mert légüres térben nem terjed a hang.

A hangérzet alapján megkülönböztethetünk ún. zörejeket, dörejeket és zenei hangokat. A dörejek és zörejek szabálytalan hangok. A zenei hangok keletkezésének hátterében periodikus rezgések állnak, amelyek egy alaphang és felharmonikusainak keverékeként állíthatók elő.

Tiszta zenei hang: a hangforrás rezgése szinuszos, csak egyfajta frekvenciájú hangból áll. Zenei hang: az alaphangok mellett felhangok is megszólalnak. A felhang frekvenciája az alaphang frekvenciájának egész számú többszöröse. A zenei hang nem feltétlenül szinuszos, de mindenképpen periodikus. Zörej: szabálytalan nem szinuszos és nem periodikus rezgésű hanghullám.

A hang terjedési sebessége függ a közeg rugalmasságától és sűrűségétől. Ezért a hangsebesség különböző közegekben eltérő. A hangsebesség értéke levegőben 0°C hőmérsékleten és 100 kPa nyomáson: c 0 = 331,5 m/s, A hangsebesség értéke a levegő hőmérsékletétől is függ.

Kérdés: Milyen hullámhossz tartományba esnek a hallható hangok? Válasz:  Az ember által hallható hang frekvenciatartománya: 20 Hz és 16 kHz közé esik.  A hang terjedési sebessége 340m/s.  Az ember által hallható hang hullámhossza a 17m és 21mm hullámhossztartományba esik.

A hang csak rugalmas közegben terjed, kevésbé rugalmas anyagokban elnyelődik, és az új közeg határfelületéről visszaverődik. A visszaverődés és elnyelődés jelensége miatt borítják a hangversenytermek falát speciális burkolattal. A visszavert hang késve érkezik a fülünkhöz, 0,1s-nál nagyobb késleltetés esetén visszhangot érzékelünk. A visszhang kialakulásához tehát legalább 34 m utat kell megtennie a hangnak. A hangvisszaverődés teszi lehetővé a hangok irányítását, gondoljunk csak a szócsőre, vagy az orvosok sztetoszkópjára, vagy akár a fülünkhöz tett tenyerünkre.

Kérdés: Az emberi fül két hangot csak akkor érzékel különállónak, ha köztük legalább 0,1s idő telt el. Hallhatunk-e visszhangot, ha a visszaverő felület közel, pl. 8-10m-re van hozzánk? Válasz:  A hang terjedési sebessége 340m/s.  0,1s alatt a hang 34m utat tesz meg oda-vissza.  Nem alakul ki visszhang mert ahhoz legalább 17m távolság kell.

A fizikai hangerősség, a hanghullám által egységnyi felületen át, időegység alatt szállított energia. Jele: I, mértékegysége: W/m 2. Mivel a hangforrástól távolodó hanghullámok egyre nagyobb térrészre oszlanak, a hangerősség a távolsággal csökken. A hang fizikai inger által kiváltott fiziológiai inger, ezért kétféle hangerősségről beszélhetünk: fizikairól, és fiziológiairól.

A hang magasságát az egy másodperc alatti rezgések száma, a frekvencia határozza meg. A zenében használatos hangok frekvenciája közelítőleg 32Hz-6000Hz, az emberi hangé Hz között van. A hangmagasság helyett általában két hang frekvenciájának a hányadosát használjuk, ezt hangköznek nevezzük. Meghatározott hangközökkel egymást követő hangok sora a hangskála.

Attól függ, hogy az alaphangok mellett milyen más felhangok szólalnak meg, és milyen intenzitással. Egy hang felharmonikusa az alapfrekvencia egész számú többszörösét jelenti. A hangszín a hangforrás természetén kívül a hangkeltés módjától is függ. A hangszerek doboza, illetve beszédnél a fej csak bizonyos felhangokat erősít fel, ezért egyediek a hangszínek.

Kérdés: Mi rezeg az alábbi hangszerekben, ha megszólaltatjuk azokat?  gitár  furulya  dob Válasz:  A gitár húros hangszer, itt a húr rezeg, és az hozza rezgésbe a levegőt.  A furulya fúvós hangszer, itt közvetlenül a levegő rezeg.  A dob ütős hangszer, a kifeszített bőr rezeg, és ez hozza rezgésbe a levegőt.

A hullámok frekvenciájának megváltozása az észlelés helyén a hullámforrás és az észlelő egymáshoz képest végzett mozgása miatt. Amikor a vonat közeledik, másodpercenként több hanghullám jut a fülünkbe, ezért halljuk magasabbnak a hangot. Amikor távolodik, másodpercenként kevesebb hullám érkezik, így a hang mélyebbnek tűnik. Ez a jelenség figyelhető meg a közeledő és távolodó mentőautó esetében is.

Ha egy repülőgép sebessége túllépi a hangsebességet, akkor a hangforrással megegyező sebességgel haladó hangok összetorlódnak, ez tulajdonképpen energiatorlódás, amit hangrobbanásként észlelünk. A lökéshullám mentén ugrásszerűen változik a nyomás, a hőmérséklet, és egyéb jellemzők.

Visszhangszonda (szonár) Víz alatti hajók, tárgyak, halrajok és domborzati viszonyok felderítésére, az óceánok mélységének meghatározására szolgáló eljárás. Az eljárás alapja az, hogy megmérik azt az időt, amíg a hang elér a céltárgyig és a visszhang visszatér az érzékelőig. Ha a hang vízben való terjedési sebessége ismert, így kiszámítható a céltárgy távolsága. A készülék hangimpulzusokat bocsát ki a víz alatt, és azoknak a visszaverődését érzékeli.

35/5 Egy tengeralattjáró 100 Hz-es hullámot kelt. Ezt a hullámot a hullámkeltés kezdete után 2 másodperccel később észlelik a 3 km távolságban lévő megfigyelők. Mekkora a hullám hullámhossza? Válasz: Számolás:Képlet:Adatok: A keresett hullámhossz: 15 m.

Lyukas szekrénykulcs furata 3 cm mély. Milyen frekvenciájú hangot ad, ha belefújunk, hogy sípoljon? A hangsebesség: 340 m/s. Válasz: Számolás:Képlet:Adatok: A keresett frekvencia: 2833 Hz.

Egy 40 cm hosszú húron a hullámok haladási sebessége 1600 m/s. Mennyi a húr alapfrekvenciája? Válasz: Számolás:Képlet:Adatok: A keresett frekvencia: 2000 Hz.

Mennyi a hullámhossza annak az 100 Hz frekvenciájú hangnak, amely egy perc alatt 20 km távolságba jut el? Válasz: Számolás:Képlet:Adatok: A keresett hullámhossz: 3,33 m