Aszmann Anna A GYERMEKEK EGÉSZSÉGÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE A SZOCIÁLIS HELYZETTEL Dr.Aszmann Anna Országos Gyermekegészségügyi Intézet „Kérdés és válaszok” avagy SZEGÉNYSÉG és EGÉSZSÉG II. konferencia március 9.

A felnőtt népesség egészségi állapota, teherbíró képessége és életmódja a gyermek- és serdülőkorban alapozódik meg. Nemcsak a fejlődő, szegény, de az iparilag fejlett és kifejezetten jóléti országokban is igazolt tény a szegény és jómódú családok gyermekeinek egészségi állapota, szomatikus, pszichomotoros és kognitív fejlődése közötti különbség. Az egészségi állapot és fejlődés ismerete és folyamatos monitorozása szükséges ahhoz, hogy a lakosság, ezen belül a gyermekek egészségi állapotán javítani tudjunk. Ehhez szükségünk van jó egészség indikátorokra. Az egészségi állapotot kifejező indikátorok fejlesztése iránti igény világszerte, így az Európai Unióban is felerősödött. Olyan mutatók kidolgozása a cél, amelyek segítségével az egyes országok, az országon belüli régiók és a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotának eltérései, térbeli és időbeli alakulása elemezhető.

A hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet és a gyermekek egészségi állapotának összefüggését Demográfiai Epidemiológiai Kutatási adatok bizonyítják Az alacsony szocio-ökonomiai státusz (SES), a szegénység összefüggést mutat: Alacsonyabb születési súllyal Magasabb csecsemőhalálozással Hirtelen/ váratlan csecsemőhalállal Baleseti halálozással (háztartási, gyalogos) Alultápláltsággal vs elhízással Növekedésben való elmaradással Fertőző betegségekkel (légúti, gyomor, bélrendszeri) Vérszegénységgel, micronutriens hiánnyal Fogszuvasodással Krónikus betegségek rövidebb túlélésével Fejlődési zavarokkal, emocionális problémákkal Serdülőkori terhességek magasabb arányával Egyenlőre kevés, a szociális helyzettel összevethető egészség adattal rendelkezünk

Egészségesen születni Magyarország gyermeklakosságának aránya évek óta csökken, az egész népesség 20,8%-a A kis súllyal (2500 gramm alattiak) aránya nem csökken A kis súlyú születési arány alakulása az összes élveszülésre vetítve, 1970–2009 (%) Csecsemőhalottak fele kis súlyú Fejlődésbeli elmaradás, érzékszervi problémák Felnőttkorban: kardio és cerebrovaszkuláris betegségek Serdülőkorú anyák újszülötteinek 12,7%-a kis súlyú Jelentős regionális és település nagyságbeli különbségek (É-Mo : 10,3%) Okok: dohányzás, előzetes terhességmegszakítás, rossz genitális higiéne, egészségtelen táplálkozás

Csecsemőhalálozás Csecsemőhalálozás Magyarországon, 1970–2009 (‰) Az egyik legfontosabb szocio- kulturális mutató Évek óta csökken, de nemzetközi összehasonlításban elmarad a jó európai értékektől Jelentős földrajzi különbségek az országon belül és a szülők iskolázottsága szerint Az anya életkora és a csecsemőhalálozás <16 éves anyák újszülöttjeinek 7,1‰ –e éves anyák újszülöttjeinek 7,4 ‰ -e Hal meg az első születésnapja előtt

2009. évi csecsemőhalálozás megyénként A települések nagyságának, lélekszámának csökkenésével nő a csecsemőhalálozás értéke: városokban 5 ‰, falvakban 6,3 ‰

ScalePrintQuit Probability of dying before age 5 years per 1000 live births Source: WHO/Europe, European HFA Database, January 2011 Austria Czech Republic Finland Hunga ry Romania Slovenia EU members before May 2004 EU members since 2004 or 2007 Az 5. születésnap előtti gyermekhalálozás számon tartott nemzetközi indikátor. Az utóbbi mértékét is döntően a meghatározza a csecsemőhalálozás, továbbá szerepet játszik benne a szülői bánásmód, a gondozási gyakorlat (időben orvoshoz fordulás, baleset-megelőzés stb.), valamint az egészségügyi ellátórendszer hozzáférhetősége, működése is

A csecsemőhalálozás több mint feléért közvetlenül felelős a kis súlyú születésés az ebből adódó éretlenség, második leggyakoribb halálokként a veleszületett fejlődési rendellenességek szerepelnek. A későbbi korcsoportokban a külső halálokok (balesetek, bántalmazás, önsértés, öngyilkosság) következtében vész el a legtöbb gyermekélet, amit a daganatos betegségek miatti halálozás követ. Öngyilkosságokból eredő halálozás a 10–19 évesek körében főre vetítve, 1995–2009 Balesetekből eredő halálozás a 0–19 évesek körében főre vetítve, 1995–2009 Nincs bizonyíték a szociális háttérrel való összefüggésre A háztartási balesetek összefüggése szociális háttérrel bizonyított

Országos Longitudinális Gyermeknövekedés- vizsgálat Joubert Kálmán Népességtudományi kutatóintézet Az anya iskolai végzettségének hatása gyermeke növekedésére születéstől 18 éves korig az alábbiak szerint ugyan jelentősen változik, de hatása minden életkorban szignifikáns A testmagasság átlagának alakulása születéstől 18 éves korig az anya iskolázottsága szerint (fiúk) Az r2 azt jelzi, hogy az anya iskolai végzettségének hatása, mennyit magyaráz a gyermek adott életkori testmagasságának alakulásából.

Megbetegedések (morbiditás): csökkenőben a fertőzéses megbetegedések, növekvőben a „civilizációs” betegségek a fejlett országokban (de nem árt az óvatosság!) Tápláltsági állapot A 3-18 éves életkor közötti magyar gyermekek tápláltsági állapota (zárójelben a HBSC kutatásban szereplő évesek adatai) Alultáplált %Túlsúlyos %Elhízott % Fiúk7-12 (9,4) (15,8)3-5 (3,7) Lányok13-18 (19,1) 5-12 (9,0)1-3 (1,4) A. Zsákai et all: New Hungarian National Cut-off Points Of BMI for screening Childhood Underweight, Overweight and Obesity, Anthrop. Közl. 48; Az ELTE Embertani Tanszéke között éves gyermek keresztmetszeti növekedés vizsgálatát végezte el

Tápláltsági állapot és szociális háttér összefüggése A gazdag országokban az elhízás a szegényebbek között magasabb arányú (olcsóbb táplálékok, kevesebb mozgás ) Az Országos keresztmetszeti növekedési vizsgálat adatai megerősítik ezt: „ A jobb szociodemográfiai hátterű gyermekek jelentősen magasabbak és azonos testtömegűek, mint rosszabb családi hátterű kortársaik, ami összességében magyarázza az átlagosan kisebb testtömegindex értékeiket, és a túlsúlyos és obez gyermekek lényegesen kisebb előfordulási gyakoriságát körükben”. A legalább naponta gyümölcsöt fogyasztók aránya a család jómódúsága szerint Health Behaviour in School-aged Children study (HBSC) Családi jómódúság skála: autó, komputer, saját szoba, üdülés száma alapján

Az élettanilag megfelelő terhelést az iskoláskorú gyermekek számára a napi, legalább 60 percen át végzett kiadós mozgás biztosítja. „Az elmúlt héten hány olyan napod volt, amikor legalább 60 percet kiadósan mozogtál?” A megjelölt napok száma a család jómódúsága szerint A szakmunkásképzőbe és szakiskolába járó tanulók között magasabb az elégtelenül mozgók aránya (46,6%), mint a gimnáziumba és szakközépiskolába járó tanulók körében (38,5%); az utóbbiak közül kevesebben mozognak közel elegendő gyakorisággal (22,5% vs. 32%)

Dohányzás A dohányzás ebben a vizsgált életkorban a leggyakoribb rizikómagatartás-forma. A rendszeresen dohányzók aránya (ebben az életkorban idesoroljuk a legalább hetente dohányzókat is) mindkét nembeli tanulók között 13 éves életkortól mutat meredek emelkedést Iskolatípusonként A család jómódúsága szerint

Tapasztalatok és vizsgálati adatok bizonyítják a magyar gyermek- és felnőtt népesség nagyon kedvezőtlen fogazati állapotát és a szájüregi rosszindulatú daganatokból eredő halálozás magas arányát. A 12 éves magyar gyermekek DMFT-indexe 3,8, míg például Svájcban 0,84, Németországban 1,2, Ausztriában 1,04* *Az adatok dr. Kivovics Péter fog- és szájsebészeti szakfelügyelő főorvos évről szóló jelentéséből származnak Fogak egészsége Naponta többször fogat mosók aránya Naponta többször fogat mosók aránya a család jómódúsága szerint

Mentális betegségek vs mentális egészség A gyermekkorúak 1/5-e szenved valamilyen érzelmi vagy viselkedési zavarban A serdülő lányok 1/3-ának, fiúk 1/5-ének gyakran van depresszív hangulata (nem diagnosztizált betegség!) Ha csak a diagnosztizált betegségeket ismerjük, nem kapunk képet a népesség mentális állapotáról A mentális betegség mellett egyre inkább a mentális egészséget, jól-létet vizsgálják (önminősített egészség, élettel való elégedettség) A magyar fiatalok 60-85%-a elégedett az életével, nemzetközi összehasonlításban azonban ezek az arányok az átlag alatt vannak

Egészség önértékelése Egészségüket kitűnőnek és jónak minősítők aránya Egészség minősítése a család jómódúsága szerint Egészség minősítése iskolatípus szerint

Az élettel való elégedettség Az elégedettséget egy létrán (0-10) fokozat mértük (Cantrill létra). Jómódúság kategóriák ÁtlagStandard hiba JM16,520,037 JM27,300,029 JM37,770,047 A család jómódúsága szerint Átlag pontszámok nemek és évfolyamok szerint Iskolatípus szerint

Szociális háttér- jól-lét Milyen utakon keresztül fejti ki a hatását? A gyermek pszichomotoros fejlődésében talált eltérések az apa szocio-ökonomiai (SES ) státusza szerint (orvos/védőnő értékelése ) Legalább két eltérés: 32,6% Van mesekönyve: 24,3% Van kirakós játéka: 23,9% Nincs mesekönyve: 67,6% Nincs kirakós játéka: 66,7% A védőnők szerint a pszichomotoros fejlődést veszélyeztető tényezők fennállnak: <8 oszt (anya)= 32% 8 oszt (anya)= 26%, e felett: 6-10%

A családok objektíven és szubjektíven mért jómódúságának öszefüggése a tanulók jól- létének összetevőivel

NAGY KIHÍVÁS A NÖVEKVŐ SZOCIÁLIS EGYENLŐTLENSÉG Minden szakmának kell, hogy legyen valamilyen lehetősége a kedvezőtlen hatások csökkentésére