Reformáció és katolikus megújulás

A svájci reformáció kezdetei - Zwingli  Svájc - A kantonok szövetsége,  társadalmi fejlődése más   alakulnak ki jobbágyi viszonyok   alakul ki a feudalizmus  A keresk. fejlődésével felgyorsul a polgárosulás  A reformáció polgári irányzata innen indul ki  Ulrich Zwingli, zürichi lelkész  az első képviselője  Luther tanainak hatására  kialakul sajátos hitrendszere Ulrich Zwingli „Az isten a világ abszolút ura, vagyis a jó és a rossz egyaránt az ő akaratától függ”

Zwingli tanai Zwingli tanai  Zwingli tanainak lényege  tagadja az  egyházi hierarchiát, szentségeket,  a pápa egyházfőségét,  szentmisét, cölibátust  nemzeti nyelvű igehirdetést és  két szín alatti áldozást követel  A vitás kérdésekben a Biblia a mérvadó  Egyszerű, demokratikus egyházszervezet kiépítésén fáradozik  Tanaikat fegyverrel is terjesztette  harc a katolikus őskantonokkal  1531 Kappeli csata  Zwingli †

A kálvinireformáció A kálvini reformáció  Kálvin János - francia reformátor  szervezkedés vádja miatt (egyház újítása) menekülnie kell Franciao.-ból  Genf, prédikátor  A keresztény vallás tanítása - gondolatainak összessége  uralkodók hatalma isteni eredetű  de ha vissza él vele  a nép választott vezetői szembeszállhatnak vele (zsarnokölési elmélet)  Egyszerű és szegény egyházat kíván (nagyon puritán)  Ima, közös éneklés, prédikáció elsődlegességét hirdeti  Eleve elrendelés (predesztináció) tana (az isteni akarat adhat üdvözülést egyedül)  A magántulajdon, tehetség Isten rendelése, jól kell sáfárkodni vele  Felhalmozás, munkaszervezés, méltányos kölcsön vallási erény  A szorgos, polgári élet szellemi igazolása

A kálvinireformáció A kálvini reformáció  Kálvin egyházi berendezkedése  Mivel nagyon puritán - elveti a hierarchiát  Svájc köztársaság (városok nagyfokú önkormányzatisággal rendelkeznek)  egyháza is köztársasági (önkormányzati) elvekre épül  Az irányításába bevonja  a világi (presbiterek)  az egyházi (prédikátorok) férfiakat  Ők alkotják a választott egyháztanácsot  presbitériumokat irányítanak  Kálvin a bűnösök ellen kegyetlenül fellépett, ő volt a „genfi pápa”

Kálvin János

Kálvin Genfben

A reformáció elterjedése Európában

 Az újítás folyamata tovább terjed  antitrinitáriusok  szentháromság-tagadók  Jézus, isteni teremtmény  emberré lett  kereszthalála  áldozatvállalása példája  Demokratikus elvek, közel állnak a kálvinistákhoz  de tagadják a predesztinációt  Legjelentősebb képviselőjük: Szervét Mihály  spanyol orvos inkvizíció elől Genfbe menekül  Kálvin 1553-ban megégetteti  Újító gondolatokat  a régi és az új tanok hívei is támadják  Antitrinitáriusok  Lengyelo., Magyaro., Erdély „unitáriusok” Az antitrinitáriusok Szervét Mihály és halála

 Reformáció: nem csak a hit terén újít  de a terjesztését is új módon végzi  Könyvnyomtatás  röplapok, anyanyelvű Biblia  anyanyelvi igehirdetés  közös éneklés, a magyarázat megértése  iskoláztatás elemi-szinttől az egyetemig  képzett lelkipásztorok, olvasott hívek  művelődés, anyanyelvi kultúra fejlődése A hit terjesztése Johannes Guttenberg és nyomdája

 A katolikus hívek száma csökken  de a katolikus egyház ellenálla reformoknak  mozgalom indul az egyház megtisztításáért  Róma támogatja az új mozgalmat  III. Pál pápa  világi hatalmát, pénzét, diplomáciáját felhasználva az élére áll a folyamatnak  Ellenreformáció - Katolikus megújulás III. Pál ( ) az utolsó reneszánsz, és az első ellenreformációs pápa  Fő cél: a hívők visszaszerzése, a főurak térítése, a vallásbéke alapján tőlük függ a jobbágyok vallása is, továbbá a műveltség emelése

További lépések  Jézus Társaság létrehozása  Loyola Ignác az alapító (jezsuita rend)  katonai rend, hierarchikus viszony,  élén a fekete generális  az oktatás fontossága  Szent Hivatal néven  Az inkvizíció újbóli felállítása  Index összeállítása  A tiltott könyvek jegyzéke  Tridenti Zsinat ( )  Orvosolják a sérelmeket          dogmatikai kérdésekben változott meg álláspontja, hanem a szerve- zeti felépítését, igazgatási technikáit, művelődési programját, iskolahá- lózatát, politikához való viszonyát igazította a modern kor kihívásaihoz.  A reformok eredményeként a reformáció terjedése megállt

Loyolai Szent Ignác A jezsuita rend címere Máglyahalál

Giordano Brunó és kínzása

A zsinat a szolgálatot, a lelki gondozást nyilvánította a papság elsődleges feladatává. Ezért kötelezte a főpapokat, hogy egyházmegyéjükben tartózkodjanak, s folyamatosan ellenőrizzék papjainak munkáját és erkölcseit. Elrendelték a papneveldék felállítását, s minden tekintetben megszigorították az egyháziak fegyelmét. A pápa egyházfőségének elismerését, az alapvető dogmák elfogadását továbbra is megkövetelték. A Tridenti Zsinat ( ) tette alkalmassá, hogy méltó ellenfele legyen a reformációnak

A kálvinizmus térhódítása … … és az ellenreformáció (katolikus megújulás) sikerei

 Katolicizmus megújulása  új stílus születik  barokk művészet  A XVI. sz. eseményei: reformáció, vallásháborúk  a reneszánsz embert és a művészt  a hit felé fordítja  Az egyház is ösztönözte az új stílust, amely  az érzelmekre, érzésekre hat  illúziót kelt,  monumentalitása, gazdagsága  a hit erősítését, a meggyőzést szolgálja  Támogatja ebben a katolikus fejedelmek és főurak is A Barokk

A barokk stílus jegyeinek bemutatása: A stílusmegjelölések rendszerint gúnyos vagy rosszalló mellékértelmet tartalmaznak, mert egy-egy kor túlhaladott elveire, elavultnak ható művészetére utalva születtek meg. Az utókor értetlenül vagy ellenségesen tekintett az elődök „tudatlanságára”, „szeszélyességére”, műalkotásaik „kezdetlegességére”, barbárságára". A „barokk” megjelölést is így alkalmazták a XVIII. század végén a XVII- XVIII. század stílusára: a klasszicizmus szemszögéből nézve „a külön- legesség” felső fokának, a „nevetségesség” csúcspontjának látta a kora- beli kritikus. A „barokk” kifejezés eredete máig vitatott; valószínűleg a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroc- cóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. Már a XVI. században ismerték, majd a XVII-XVIII. században mellék- névként meglehetősen széles körben használták. Jelentéséhez mindig a „szabálytalan”, „szokatlan”, „érthetetlen”, „bizarr”, „értelmetlen” fogal- mak tapadtak, s így került be a korabeli enciklopédiákba, szótárakba, kritikákba is. A „barokk” szó eredetének, egykori értelmének kutatása azonban nem visz közelebb a stíluskorszak lényegének megismeréséhez - azt csak a műalkotások és az elméleti írások világíthatják meg.

Az Il Gesù A barokk templomok stílusjegyei

El Greco Krisztus keresztelése Pásztorok imádása

Szószék Az egri líceum könyvtárának mennyezetfreskója azt az érzetet kelti, mintha kupolát látnánk

A bécsi Karlskirche A kupola valódi magassága mindössze kb. 40 cm (trinitárius templom, Pozsony)

A nagyszombati jezsuita templom Úrmutató

Rengeteg aranyozás

A vatikáni Szent Péter tér épületegyüttese

Sok oszlop (gyakoriak a csavart oszlopok), szobor, freskó és festmény Gipszstukkós díszítések

Díszes, monumentális lépcsősorok Kovácsoltvas kapuk, kerítések, rácsok

A versailles-i palota nagy tükörterme és egy kisebb a keszthelyi Festetich-kastélyban

Schönbrunn-kastély fertődi Esterházy-kastély

keszthelyi Festetics-kastély Petrodvorec