Szlovákia az első világháborúban és a CsSzK megalakulása

A Magyar Királyság állapota a háború kitörése után A szokványos politikai és polgári élet megszűnése: az egyletek működése ellehetetlenítve, a posta és a sajtó cenzúrázva, a lakosság mozgásának korlátozása, rendkívüli törvények. A háború ellenzőinek üldözése majd bebörtönzése, frontszolgálat. A szarajevói merénylet és a Szerbiának küldött hadüzenet után – soviniszta kirohanások, szlávellenes propaganda. Statárium elrendelése, szigorú katonai rezsim és cenzúra.

A szlovák politikai élet megbénul – egyes személyek és intézmények elleni megtorló intézkedések (internálás, bebörtönzés, erőszakos sorozás és ezt követően frontszolgálat; állami felügyelet, hivatalnokaik elhurcolása, tevékenységük teljes beszüntetése) A szlovák politikai élet a háború kitörése után A politikai bizonytalanság légkörében az SzNP elnöksége VIII. 6-án a Nemzeti Újságban közzétett egy nyilatkozatot, melyben hivatalosan bejelentette a párt működésének beszüntetését → politikai passzivitás. „Maradjunk teljesen passzívak: a dolgok majd saját maguktól fognak alakulni, a háború a Monarchia számára vagy szerencsésen végződik és számunkra rosszul, ez esetben hiábavaló lenne minden áldozat: viszont ha a háború kedvezőtlenül végződik a Monarchia számára és számunkra jól, akkor nemzetünk felszabadulása magától is bekövetkezik.“ Ivan Dérer

A szív és az ész, ezredéves hagyományaink és dicső uralkodónk iránt érzett őszinte alattvalói hűségünk és közös hazánk iránti szeretetünk azt parancsolják nekünk, hogy ne távolodjunk el az elődeink által képviselt elvektől, melyeket most kell... nyilvánosan és őszintén kifejezésre juttatnunk. Tesszük mindezt a mi szeretett szlovák nemzetünk nevében. Számunkra fontos, hogy hazánk és a Monarchia épségét megőrizze, a közelgő háborútól semmilyen károkat ne szenvedjen, belőle győzelmesen kikerüljön. (...) Azért, hogy (a Szlovák Nemzeti Párt elnöksége) elkerüljön minden félreértést, melyek ily zavaros időkben megesnek, a háború idejére felfüggeszti működését...

A szlovák politikusok tevékenységének központjai Budapest Ferdiš Juriga Rózsahegy (Ružomberok) Andrej Hlinka Bécs Milan Hodža Túrócszentmárton (Turč. Sv. Martin) Matúš Dula Pozsony (Bratislava) Emanuel Lehocký Vavro Šrobár A SzNP tagjai kisebb csoportokba tömörültek, összejöveteleiket magánlakásokban tartották. A városokban összeesküvők kis hírszerző csoportjai működtek – információ- megosztás, kapcsolatfelvétel, a cseh politikusokkal való együttműködés.

Szlovákok az első világháború frontjain Bevetés Galíciában, a Kárpátokban, Romániában, 1915-től az olasz fronton – a szlovák katonák a legvéresebb veszteségeiket Piavénél szenvedték el.

Az USA-ban élő szlovákok tevékenysége 1914 szeptembere – a Szlovák Liga Memoranduma az USA-ban – az önrendelkezési jog és teljes autonómia követelése Magyarország keretein belül

A Clevelandi Egyezmény X. 22. – a szerződést az amerikai Szlovák Liga és a Cseh Nemzeti Egyesület képviselői írták alá – egyezség az amerikai csehek és szlovákok együttműködéséről a nemzeti szabadságuk elérésének érdekében 1. A cseh tartományok és Szlovákia függetlensége. 2. A cseh és a szlovák nemzet föderatív államszövetségben való egyesülése, Szlovákia teljes nemzeti autonómiájával, saját országgyűléssel, közigazgatással, teljes kulturális szabadsággal, tehát a szlovák nyelv teljes körű alkalmazásával, pénzügyi és politikai önrendelkezéssel, a szlovák nyelvvel mint államnyelvvel. 3. Választójog: általános, titkos, közvetlen. 4. Államforma: perszonálunió, demokratikus politikai berendezkedéssel, Angliához hasonlóan. 5. Ezen pontok egy előzetes egyezmény alapjai, melyek utólag kibővíthetők és módosíthatók, de csakis mindkét fél beleegyezésével. A Cseh Nemzeti Egyesület, ahogy a Szlovák Liga is fenntartják a változtatás jogát.

A párizsi Cseh-szlovák Nemzeti Tanács - megalakulása 1916 februárja - a cseh-szlovák ellenállás fő központja Célok: a cssz. függetlenség elősegítése – az antanthatalmak támogatásának megszerzése és meggyőzésük a Monarchia szétverésének szükségességéről; egy hadsereg létrehozása külföldön – légiók = a külföldön élő csehekből, szlovákokból, hadifoglyokból és dezertőrökből alkotott katonai egységek 1918 nyarán a CsSzNT-t elismerik cseh- szlovák kormányként a légiókat pedig szövetséges haderőként

A Csehszlovák Nemzeti Tanács tagjai:  T. G. Masaryk – elnök  Milan Rastislav Štefánik és Josef Durich – alelnökök  Edvard Beneš - titkár

Ezzel a külföld számára is jelezték, a szlovákság is támogatja a Csehszlovák Nemzeti Tanács tevékenységét. A liptószentmiklósi nagygyűlés május 1-jén Vavro Šrobárnak köszönhetően a határozat szövegébe bekerült az önrendelkezésre való jog követelése is

A szentmiklósi határozat Azt követeljük: 1. A kormányok ragadjanak meg minden alkalmat egy igazságos és tartós béke létrehozására, mely tisztességesen rendez el minden bel- és külpolitikai kérdést; békét, mely megakadályozza új háborúk fellángolását, és Európa minden nemzete számára biztosítja a békességet és az igazságot. 2. Az elismert szabadságjogok természetes velejárójaként követeljük, hogy feltétel nélkül ismerjék el az önrendelkezésre való jogot minden nemzet számára, de nem csak a Monarchia határain kívül, hanem Ausztria– Magyarország nemzeteire vonatkozóan is, tehát a csehszlovák nemzet magyarországi ágának részére is.

A Szlovák Nemzeti Párt titkos gyűlése Matúš Dula május 24-re az SzNP vezetőségét egy titkos találkozóra hívta Túrócszentmártonba Eredménye: határozat a Magyar Királyságtól való végleges elszakadásról és a cseh-szlovák állam létrehozásáról. A tanácskozás jegyzőkönyve A tanácskozás hangulatát Andrej Hlinka fogalmazta meg a legtalálóbban: „Ne kerülgessük a témát, hanem nyíltan mondjuk ki, hogy a cseh-szlovák együttműködés hívei vagyunk. A magyarokkal kötött ezeréves házasság nem sikerült, el kell tőlük válnunk.“

A Pittsburghi Egyezmény -politikai egyezség, melyet május 30-án az amerikai Pittsburghban Tomáš G. Masaryk kötött a Szlovák Ligával, a Cseh Nemzeti Egyesülettel és a Cseh Katolikusok Szövetségével - az egyezmény szövegét T.G. Masaryk fogalmazta meg az USA-ban való tartózkodása idején Pittsburghi Egyezmény jelentős érvként szolgált Masaryk kezében az USA kormányával való tárgyalásokon a cseh-szlovák függetlenség érdekében.

- a cseh-szlovák függetlenség kinyilvánítása, - az amerikai sajtó október 18-án közölte, - szövegét Tomáš G. Masaryk dolgozta ki - a deklaráció mellett az új állam politikai alapelveit is tartalmazta, mely egy demokratikus köztársaságot vetített előre A Washingtoni Függetlenségi Nyilatkozat A függetlenség kinyilvánítása nagy visszhangot váltott ki az amerikai közvéleményben, és egy végső impulzusként hozzájárult ahhoz, hogy Wilson elnök Ausztria–Magyarország békejavaslatára azt válaszolta, hogy a Monarchia sorsáról annak nemzeteinek kell dönteni.

A Washingtoni Függetlenségi Nyilatkozat A csehszlovák állam köztársaság lesz. A haladásért való állandó igyekezetében biztosítja a teljes lelkiismereti, vallás-, tudományos és szólásszabadságot, irodalmi és művészeti szabadságot, szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, sajtószabadságot és a szabad gyülekezéshez való jogot és petíciós jogot. Az egyház dolgai elválasztódnak az állami ügyektől. A demokráciánk az általános választójogon fog alapulni; a nők politikailag, társadalmilag és kulturálisan egyenrangúak lesznek.

1918. október 28. Prágában a hatalmat átvette a Csehszlovák Nemzeti Bizottság, és elfogadta az első törvényt, mellyel kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot.

A szlovák politikai élet képviselőinek gyűlése Túrócszentmártonban október cél: a Szlovák Nemzeti Tanács programjának megszerkesztése - a Szlovák Nemzet Nyilatkozatának elfogadása - a deklarációs gyűlés nem tud a prágai eseményekről

A szlovák nemzet nevében Szlovákia területén csak a Szlovák Nemzeti Tanácsnak van joga beszélni. A Magyar Királyságban élő cseh-szlovák nemzet Nemzeti Tanácsa tanúsítja: 1. A szlovák nemzet nyelvileg és kultúrtörténelmileg az egységes cseh-szlovák nemzet része. Minden kulturális harcban, melyet a cseh nemzet vívott, melyek híressé tették az egész világon, a szlovák ág is részt vett. A Túrócszentmártoni Nyilatkozat