A magyar gazdaság fejlődési irányai Széchenyi István Egyetem doktori iskola március 11. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára

Piacgazdaság, kapitalizmus, szabadpiac – fogalmak, gyorsan változó tartalommal Rendszerváltozás (tranzíció ): unilineáris töltetű szakszó tájt sűrűn mondták: TINA (There is no alternative). De ez sosem igaz, lásd az európai piacgazdaságokat („Variaties of Capitalism”): rajnai, angolszász, skandináv, mediterrán, rendszerváltó (dependens). Megkülönbözető elem a szolgáltató (pénzügyi) szektor aránya, a társadalmi érdekegyeztetés rendje, az állami újraelosztás terjedelme, értékrend (‚low trust’, ‚high trust’) ill. paternalizmusra és populizmusra való hajlam foka. Saját út, „harmadik út”, „nemzeti kapitalizmusok” versus a „globális falu” tézise Fejlődési pálya és pályafüggőség (path dependence) – a múlt hatása sosem teljes, de mindig jelen van, ám vannak irányváltások, változatok. Ilyen 1989/1990-ben a ‘szociális piacgazdaság’ magyarországi koncepciója (Antall-kormány), vagy később a New Labour-ra emlékeztető modernizációs irányzat.

Szuverén Magyarország („trianoni”) – ellenséges közegben, szűk politikai mozgástérrel

Korlátosan szuverén Magyar Népköztársaság – keleti kötődéssel

Magyar Köztársaság Európában: ismét szuverén, igen nyitott és liberalizált gazdasággal, integrációs keretben

Dilemmák az európai periférián - és a magyar eset üzenete: válságos időben megnő a (nemzet)állami aktivitás – ez nem magyar sajátosság Ahol elakad a konvergencia, ott néha dacreakciók lépnek fel (pl. s PIGS-országoknál 2010 után). Magyarország: a lakosság (nagyobb) fele sikertelennek érzi az elmúlt negyedszázadot. Szlovákia, Lengyelország szintén, holott… Túlzott privatizáció 1990-es évtizedben? Talán igen. De a megkésett „visszamagyarítás”, re-polonizálás konfliktust gerjeszt az EU-ban: a hazai üzleti kör (legyen KKV, de főleg az „oligarchák”) támogatásának politikája ütközik az integrált Európa szabályrendszerével A BRIC-országok gazdasági növekedési sikerei2010 körül sokakra hatottak: „jobb az irányított demokrácia, le kell válni a hanyatló Nyugatról”.

A reál GDP alakulása 1990 = 100%

Csak illúzió a felzárkózás?

Az egy főre jutó személyes fogyasztás relatív trendje elgondolkoztatja az elemzőt – és a befektetőket is EU15=100 vásárlóerő-paritáson

A magyar külgazdasági nyitottság rekord-méretű export a GDP százalékában

A magyar kiviteli többlet, a tőkemérleg többlete brutális mértékű

A as ciklus nettó befizetői és kedvezményezettjei a GDP százalékában, az időszak átlagában

Nincs szükségünk generális újraiparosításra Az ipar részaránya a GDP előállításában, n. év.

Ami jó minálunk, meg ami nem a) német cégek elégedettsége az infrastruktúrával, b) a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával. Forrás: DUIH

A munkaerő képzettsége (balra) rendben, a jogbiztonság kevésbé (jobbra)

Elégedettség a közbeszerzéssel és a jogbiztonsággal

A magyar bér valóban olcsó

A magyar állam a kisgömböc

Az Orbán-kormány nem-szokványos gazdaságpolitikája 1 Ami korrekciós jellegű, és várható volt Patrióta gazdaságpolitika meghirdetése és követése: a hazai szereplők előnyben részesítése; a kulcsszektorokban a hazai részarány növelése Neo-weberiánus államfelfogás Aktív kormány, jogszabályi-adminisztratív eljárások alkalmazása, a korporatív elemek visszaszorítása Középosztályt preferáló adópolitika

Az Orbán-kormány nem-szokványos gazdaságpolitikája - 2 Ami túlmegy a korrekción Késői („sohanapján”) euró-átvétel (eltérően az 1. OV-kormány szándékától) Hit a társasági adóemeléssel ellentételezett személyi jövedelemadó további csökkentésének gazdaságserkentő hatásában A tulajdoni átrendezés vált a tényleges első számú preferenciává - a névlegesen első számúval /növekedés/ szemben. Komoly átváltás (trade off) a tulajdonszerzés és a nemzetgazdasági növekedés között Újraiparosítás: feldolgozóipar, energetika preferálása a szolgáltató- szektorral szemben. A bankszektor diszpreferálásában keveredik a gazdasági patriotizmus, a bankárellenes korszellem megragadása és a korábbi marxista gazdaságkép hatása A verbális Európa-szkepticizmust tényleges „keleti nyitás” követi

A versenygazdaság-ellenes kormánypolitika valós társadalmi támogatottra támaszkodhatott 2010-ben

A magyar társadalom értékrendje közel áll a balkáni- ortodox világéhoz Tárki, 2009

No 1. kockázati tényező: migráció A tartósan külföldön dolgozók aránya az ország aktív munkaerő-állományából

Ez is növekedési kockázati tényező: a humántőke hazai termelésének lanyhulása A felsőoktatásban részvevők száma V5, 1998=100

Nyilvánvaló kockázati tényező: az uniós források 2x7 éve átmeneti (egyszeri) fejlemény életünkben

Növekedés? Növekedés, de… Az európai nemzeti érdekek összecsapása komoly középtávú veszélyekkel jár a kis, nyitott nemzetgazdaságokra. Jön a „negyedik ipari forradalom” – mi lesz a közepesen fejlett országokkal (közepes technológiai szintű céggel, „átlagos” tudású emberrel). Munkaerőmozgás: be- és kivándorlás. Következményei igen jelentősek lehetnek; „függvényszakadások” is lehetségesek. A globális kockázatok hirtelen megnőhetnek idén: árfolyamok, kamatok meglódulása; geopolitikai feszültségek és az integráció belső-külső köreinek újrarendeződése (brit kilépés, tömbösödés). A BRICS-országok ütemvesztése fékezi a világgazdasági dinamikát. Olajexportőr országok társadalmi-gazdasági krízise és/vagy militarizálódása.

Itt tartunk most A magyar társadalom másoknál nagyobb arányban vesztesként érzi magát az új rendszerben. A perifériás kapitalizmus nem vonzó; a gazdasági teljesítmény hosszabb távon közepes – nem elég ahhoz, hogy legitimációt adjon Korrupció, normasértés – túlságosan kontinuus a magyar átalakulás. Tartós megoldatlan társadalmi gondok: térségi, társadalmi különbségek, felzárkózási teljesítmény gyengesége, paternalizmus. Az irányított (illiberális) államhoz túl nyitott hazánk, elnyúló pangás állhat be. Kivándorlás: modernizációs lehetőség, de ugyanakkora esélyt ad a folyamatos lecsúszásra