Országos konferencia a gyermekszegénységről Miskolc, Lillafüred, április Hódmezővásárhely MJV deszegregációs tevékenysége a közoktatás területén Készítette: NAGY JUDIT Polgármesteri Hivatal csoportvezető SZTE-Neveléstudományi Doktori Iskola

Hódmezővásárhely adottságai Megyei Jogú Város Valamennyi típusa a közoktatási intézményeknek Felsőfokú oktatás is Történelmi hagyományok Tanyarendszer  tanyasi iskolák nagy múltja Tradicionális városrészek  nagy távolságok Református iskolaváros  nem önkormányzati fenntartók Társadalmi összetétel Tanyarendszer  elszegényedő tanyák Külterület kertvárosiasodik Hátrányos helyzetűek arányának növekedése Infrastruktúra Elaprózódott, fejlesztésre szorul Eszközjegyzék hiányosságai Akadálymentesítés hiánya Iskolai tornatermek, sportpályák

Tudatos fenntartói tevékenység elengedhetetlen, mert… Az intézményfenntartás drága – a költségvetési támogatás egyre szűkösebb – forráshiányosak az önkormányzatok Fogyó gyermeklétszám prognosztizálható az elkövetkező időszakban is – kiürülő tantermek – erőteljes szegregálódás A jogszabályi környezet állandóan változik – Kt.66. § (2): új körzethatárok – óvodai férőhelyek biztosításának kötelezettsége - Új NAT Elavult infrastruktúra – azt érdemes felújítani, fejleszteni, amire hosszú távon szükség van

Mit tett Hódmezővásárhely? ÚJRASZABTA A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS EGÉSZÉT!

Az átszervezés alapja: helyzetelemzés külső szakemberek bevonásával  Commitment Pedagógiai Szolgáltató Fő dokumentuma  Közoktatási koncepció  Közoktatási feladatellátási és intézkedési terv

Az átszervezést előkészítő szakaszok Intézménystruktúra áttekintése Kompetencia- mérés értékelése A szükséglet és kapacitás összevetése (demográfia) óta tudatos helyzetelemzés Halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Oktatás minőségének elemzése Intézmények szakmai ellenőrzése Intézkedési terv készítése Felmérések integrálás

Az előkészítő szakasz Halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása SZAK 2003 Cigány kerekasztal Őszétől mindennapos testnevelés bevezetése ősztől Első integráló iskola ősztől OPSTAP Óvodai program ősztől Művészeti oktatás ősztől Pályázatok PHARE, ESZA, HEFOP ősztől AJKP ősztől Integráció valamennyi iskolában

Az átszervezés fő pillérei 1. Szükségletfelmérés  A demográfiai előrejelzés, tanulólétszámok tervezése Legyen annyi intézmény, amennyire szükség van a demográfiai adatok alapján Gondos költségvetés-tervezés, átgondolt foglalkoztatott-létszám Indítható osztályok, csoportok tudatos tervezése  Meg kell szüntetni a pazarló, kis létszámú intézményeket

Az átszervezés fő pillérei 2. Megváltozott társadalmi követelmények:  Kompetencia alapú oktatás Az országos kompetenciamérések tudatos elemzése Minden pedagógus kompetenciafejlesztési intézkedési tervet készít a tanmenetéhez Intézkedési tervek szakértői értékelése, közgyűlés által előírt feladatok, azok teljesülésének ellenőrzése  Minőségi elvű szelekció szükséges

Az átszervezés fő pillérei 3. Jól felkészült pedagógusok  Teljesítmény(ÖN)értékelés Az intézményi értékelés mellett pedagógusra lebontott teljesítményértékelés valósult meg A kompetencia alapú oktatás módszereit minden pedagógusnak ismernie kell – célirányos továbbképzések (HEFOP, Commitment)  A létszámcsökkentés minőségi elvek mentén valósult meg

Az átszervezés fő pillérei 4.  Elérhető közoktatást a város minden pontján:  Hátrányos helyzetű tanulók integrációja Az EU-s pályázatok ellenére is szegregálódásnak indult iskola átszervezése Új körzethatárok meghatározása a felmért halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vételével  A szegregált iskola diákjainak és pedagógusainak átirányítása a város valamennyi iskolájába

Az átszervezés fő pillérei 5. EGYMI - SNI A gyógypedagógiai általános iskola és a pedagógiai szakszolgálat összevonása A nevelési tanácsadó, logopédia, utazó gyógypedagógiai szolgálat közelebb került az iskolához SNI-integráció szakmai háttere  A gyógypedagógiai tevékenység egységes koncepció mentén óvodáskortól a középiskoláig valósul meg

Az átszervezés fő pillérei 6. Nem önkormányzati fenntartók A közoktatás struktúrája egy egészet alkot, melyben az egyházi fenntartók helye és szerepe is biztosított (pl. indítható osztályok száma, uszodahasználat) Bekapcsolódik az egyház is a feladatellátásba, Együttműködés a városi szintű teendők során (pl. integráció), lehetőségek közös feltárása (pl. pályázatok)  A közoktatási megállapodások alapján közös finanszírozás válik lehetségessé

Az átszervezés fő pillérei 4.  Elérhető közoktatást a város minden pontján:  Hátrányos helyzetű tanulók integrációja Az EU-s pályázatok ellenére is szegregálódásnak indult iskola átszervezése Új körzethatárok meghatározása a felmért halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának figyelembe vételével  A szegregált iskola diákjainak és pedagógusainak átirányítása a város valamennyi iskolájába

Tapasztalatok 2. Testnevelők egy év után is támogatják a programot, sok pozitív tapasztalatuk van: * Pl. egyik iskolában ősszel 143 fő egyáltalán nem tudott úszni, tavaszra ez 17 főre csökkent, Eötvösben egy osztályban 16 fő nem tudott úszni, ez 2 főre csökkent Korábbi 500 méteres úszás mérési eredménye 3-4 perccel javult * Ősszel 192 gyerek úszott a legjobb kategóriában, tavasszal 319 * Javulás a síkfutásban (12:17 ről 11:55), Alden-próba eredményeiben a labdajátékosok jobbak voltak, * A 10-es ugrás a lányoknak nehezebben megy, de néhány osztályban 2m-es javulás is mérhető, a távolugrásban is jobb eredményeket hozott * Medicinlabda-dobás 3kg-os labdával 9,82m-ről 10 m fölé ment

Fontos elemek  Új körzethatárok a HHH-gyermekek arányát figyelve  A belvárosi iskolák elszívó hatásának csökkentésére a kapacitásuk szűkítése – kevesebb osztály indult  A városi beiskolázású intézmények szelektálási lehetőségének megszüntetése – körzetet kaptak  A külvárosi iskolákban is legalább két párhuzamos osztály indul - stabilitás

Tapasztalatok - Feladatok A pedagógusok munkája kulcsfontosságú: Nagy különbségek a pedagógusok felkészültségében → továbbképzések, konfliktuskezelés A befogadó iskolákban meg kell teremteni a sikeres integráció személyi feltételeit (fejlesztőpedagógus, többletórák, iskolaotthon) A befogadás és beilleszkedés kettős folyamatát együttesen kell elősegíteni.

Az újjáalapítás előnyei  Arányosabb körzeteloszlás városi szinten – magas kihasználtsággal működő iskolák  A tantestületek megújítása – pedagógus- értékelés=elismerés,motiváció  Az IPR-ben és kompetencia-fejlesztésben gyakorlott jó pedagógusok megmaradhattak a pályán – nem csak a bezárt intézményt érintette a létszámcsökkentés (100 fő ~ 14,5%)  A pedagógiai programokat át kell dolgozni, - az új törvényi előírásokhoz és a fenntartói követelményekhez is igazodó helyi tantervek

Az újjáalapítás hátrányai  Rengeteg adminisztratív feladattal jár a fenntartó és az iskola számára egyaránt  Új OM-azonosítót, pedagógus- és tanulói azonosítót kell beszerezni  Diákigazolványok, névtáblák, bélyegzők cseréje  Kinevezések módosítása  Normatívaigénylés módosítása

DE MEGÉRI, MERT: EGYSZER KELL MEGTENNI! AZTÁN VÁRHATÓAN 7 ÉVIG STABILITÁS, KIEGYENLÍTETT HHH-ELOSZLÁS! NINCS TÖBB BIZONYTALANSÁG, SEM LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS!

DE MEGÉRI, MERT: FINANSZÍROZHATÓBB INTÉZMÉNYEK! CSAK HOSSZÚ TÁVON IS HASZNOS FELÚJÍTÁSOKRA KERÜL SOR, KORSZERŰBB ISKOLÁK MINDEN DIÁK SZÁMÁRA! AZ ELKÖVETKEZŐKBEN ENERGIÁNKAT CSAK A MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEKRE KELL FORDÍTANUNK!

NAGY JUDIT Hódmezővásárhely, Polgármesteri Hivatal Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 62/ Köszönöm figyelmüket!