17. lecke A bioszféra és a természetvédelem

A földi méretű környezeti rendszer (a globális ökoszisztéma), aminek az élő része a bioszféra, ökológiai egyensúlyban van. Az ökológiai egyensúly megőrzéséhez szükséges: - a diverzitás (a sokféleség) fenntartása, a fajok védelme Fajvédelem: - nem minden faj szorul védelemre a gyakori fajok (a sokféle élőhelyen, tömegesen előfordulók) a kipusztulástól nem veszélyeztetettek, ezért nem szorulnak védelemre pl. gyermekláncfű, pásztortáska, parlagfű, házi légy

- védelemre szoruló fajok: a ritka fajok: - csak egy szűk terület speciális élőhelyén fordulnak elő - kevés egyedből álló, kis populációkat alkotnak pl. tornai vértő, magyar kikerics, pilisi len, rákosi vipera

a szinte teljesen kipusztított fajok pl. az európai hód valamikor Európa ártereiben gyakori volt, a kíméletlen vadászata és az élőhelyének megfo- gyatkozása miatt szinte kipusztult csak néhány kisebb, egymástól távol levő állománya maradt fenn Magyarországon is élt (település nevek is jelzik valami- kori előfordulásukat), a 19. sz. közepére kipusztult, de a 20. sz. végén több hódcsaládot visszatelepítettek a Duna-Dráva NP- be, Fertő-Hanság NP- be, Tiszába, Murába

Fajpusztulás okai: - az élőhelyek tönkretétele pl. a trópusi esőerdők, a trópusi lombhullató erdők, a mérsékelt övi gyepek, tengeri korallzátonyok pusztítása beszűkíti az itt élő fajok populációinak élőhelyeit számos faj már kipusztult, illetve a kipusztulás közelébe ke- rült pl.: orángután DK- Ázsiában - a túlzott hasznosítás: vadászat: modern vadászfegyverekkel trófeáért, szőrméért és általában nem élelmiszer szerző célzattal halászat: vonóhálós technikával, túl sok halat fognak ki, de pusztítják a delfineket, a fókákat és a teknősöket is

- betelepített fajok az ember hozta be őket olyan élőhelyekre, ahol eredetileg az ember hozta be őket olyan élőhelyekre, ahol eredetileg nem éltek nem éltek bizonyos őshonos fajokat kipusztítanak, vagy kiszorítanak az bizonyos őshonos fajokat kipusztítanak, vagy kiszorítanak az eredeti élőhelyükről eredeti élőhelyükről pl. Új-Zélandon a hidasgyíkot (amely élő kövület) több szige- pl. Új-Zélandon a hidasgyíkot (amely élő kövület) több szige- ten kipusztította egy behurcolt patkányfaj a gyík tojásait és a kikelt fiatal állatokat fogyasztja a gondos fajvédelem következtében a patkánymentes szi- geteken a gyíkok populációi növekednek

A fajvédelem (a biodiverzitás fenntartásának) módjai: - a természetes társulások, illetve a populációk eredeti élőhelyü- kön való megőrzése (pl.: lisztes kankalin) - élőhelyen kívüli védelem azoknál a fajoknál amelyek populációinak az egyedszáma túl kicsi a faj fennmaradásához - állatfajok egyedeit állatkertekben őrzik meg és próbálják szaporítani - növényfajokat botanikus kertekben, arborétumokban tartják, a ritka és veszélyeztetett fajokból mintaállományokat hoznak létre, a végső cél az eredeti élőhelyre való visszatelepítés - a magbankokban alacsony hőmérsékleten hosszú ideig nagyon sok növényfaj, a kipusztulás közelébe került fajok magját is tárolják

18. lecke A bioszféra és a környezetvédelem

- A bioszféra, a Föld élővilága több évmilliárdos fejlődése során alkalmazkodott a földi viszonyok változásaihoz. - Az ember utóbbi 200 éves tevékenysége, főleg az ipari termelés nagy területen meg változtatta az élőlények környezetét. Ehhez a pillanatszerű, jelentős mértékű változáshoz a bioszféra nem képes elég gyorsan és károsodás nélkül alkalmazkodni. Pl.: - a trópusi esőerdők fáinak fokozódó kivágása - a fosszilis tüzelőanyagok egyre nagyobb mértékű elégetése - a nagy mennyiségű műtrágya és növényvédő szer használata egyre több élőhely, illetve élőlényközösség pusztulását eredményezte Szükségszerű volt a környezetvédelem kialakulása (a világszintű környezetvédelem: Stockholm, 1972)

Környezetvédelem - fogalma: olyan szervezett, intézményesített tevékenység, amelynek célja az ember különböző gazdasági (ipari mezőgazdasági) tevékenységéből származó káros következmények megelőzése, a károk elhárítása, mérséklése, az eredeti állapot visszaállítása a természeti környezet és az ember károsodás nél- küli fennmaradása érdekében

Környezetvédelem területei - Geoszférák szerint: - levegővédelem - vízvédelem - talajvédelem - élővilág védelem - Ártalmak szerint: - sugárvédelem - zaj és rezgésvédelem - hulladékvédelem (hulladékgazdálkodás)

A környezetet szennyező anyagok kibocsátói: - az ipar - a mezőgazdaság - a közlekedés - a háztartások A szennyező anyagok nem maradnak a kibocsátás helyén, nagy területen szétterjednek, a kibocsátás helyétől távol és más közegben is káros folyamato- kat indítanak el. - Törvények, rendeletek, nemzetközi normák meghatározzák a kibocsátott szennyező anyagok határértékeit. A határértékek átlépése jogi következményekkel jár

LEVEGŐ Légszennyező anyagok: - CO: nagyobb része a kipufogógázokból származik kisebb hányada a fűtésből és az ipari tevékenységből irreverzibilisen kötődik a hemoglobinhoz, ezért csökkenti a vér oxigén szállító képességét a londoni-típusú szmog fő összetevője - CO 2 : természetes összetevője a levegőnek, de koncentrációjának a növekedése az üvegházhatást nö- de koncentrációjának a növekedése az üvegházhatást nö- veli veli leginkább a fosszilis energiahordozók elégetésekor kerül leginkább a fosszilis energiahordozók elégetésekor kerül a levegőbe a levegőbe

- NO x : főleg a közlekedésből származnak, ezért elsősorban a nagyobb városokban jelent gondot a ezért elsősorban a nagyobb városokban jelent gondot a mennyiségük növekedése mennyiségük növekedése a légutakat károsítják, a fotokémiai szmog egyik összete- a légutakat károsítják, a fotokémiai szmog egyik összete- vői, a savas esők savtartalmának egyik forrását adják vői, a savas esők savtartalmának egyik forrását adják - SO 2 : a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik károsítja a növényeket: - a SO 2 - gáz bejut a levelekbe - a SO 2 - gáz bejut a levelekbe a sejtközötti járatok vizes közegében savvá alakul és erős roncsoló hatást fejt ki, illetve közvetlenül (SO 2 formába) reakcióba lép a zöld szí- testek színanyagaival és leállítja a fotoszintézist

a SO 2 reakcióba léphet a légköri vízzel, ekkor savas eső formájában a kibocsátó helytől távoli területre is eljut területre is eljut a savas eső savtartalma közvetlenül károsítja a növényeket, a savas eső savtartalma közvetlenül károsítja a növényeket, illetve közvetve is: a talaj kémhatását savas irányba változ- tatja, tatja, a növények és a talaj élővilága csak bizonyos határértéken a növények és a talaj élővilága csak bizonyos határértéken belül viselik el a változást belül viselik el a változást - Füst és korom: a közlekedés és ipari tevékenység során jut a le- levegőbe, a szilárd szemcséin különböző, egyéb szennyező anyagok is megkötődnek ingerli a szemet, károsítja a tüdőt; szmog (füstköd) alkotó

- CFC gázok (freonok): napjainkban már betiltották a használatu- kat, de korábban bekerültek a légkörbe többségük az élőlényekre nem veszélyes az ózon bomlását katalizáló hatásuk miatt az ózónréteg a a sarkvidékek felett elvékonyodott (napjainkban a vékonyodás folyamata leállt) (napjainkban a vékonyodás folyamata leállt)

- Savas eső, savas ülepedés: oka: a légkörbe került nagy mennyiségű SO 2 és NO x következménye: - növények (főleg a fák) pusztulása - műemlékek rongálódása - Üvegházhatás (a légkör hővisszatartó képessége): a légkörben levő üvegházhatású gázok (vízgőz, CO 2, CH 4, NO x, O 3, CFC- k) átengedik a Nap felől érkező rövidebb hullámhosszú sugarakat elnyelik a földfelszínről kisugárzott hosszabb hullámhosszú hősugarak jelentős részét, hővé alakítják és visszajuttatják a földfelszín közeli légrétegbe

az utóbbi évtizedekben ez a hatás jelentősen fokozódott, főleg az emberi tevékenységből adódó CO 2 mennyisége nőtt meg, de jelentősen növekedett metán mennyisége is, az örökké fagyott talaj (permafroszt) felolvadása felgyorsult, a felolvadt talajban metánt képző bomlás történik (szarvasmarhák kérődzésekor is keletkezik) az üvegházhatás növekedése globális (földi méretű) felmelegedést eredményez a globális felmelegedés következményei: - csökken a sarkvidéki jégtakaró vastagsága - fokozódik a gleccserek elolvadása - emelkedik a világtengerek szintje

- megváltozik a szélrendszerek és a tengeráramlások útvo- nala - megváltozik az éghajlat, pl. Közép- Európa éghajlata szél- sőségesebbé válik sőségesebbé válik Az ENSZ legutóbbi párizsi klímakonferenciáján a országok határozatot fogadtak el a CO 2 kibocsátás csökkentéséről

VÍZ Élő víz biológiai jellemzője a termelő és lebontó képessége - A termelő képesség a biológiai produkcióval (a szerves anyag termeléssel) kapcsolatos termeléssel) kapcsolatos - A lebontó képesség az elhalt vízi élőlények szerves anyagának lebontására vonatkozik lebontására vonatkozik ez a folyamat a vizek öntisztulása ez a folyamat a vizek öntisztulása aerob körülmények között a lebontó baktériumok a szerves ve- aerob körülmények között a lebontó baktériumok a szerves ve- gyületeket szervetlen vegyületekre bontják gyületeket szervetlen vegyületekre bontják (ezen a felismerésen alapul a biológiai víztisztítás) (ezen a felismerésen alapul a biológiai víztisztítás) - Természetes körülmények között a szerves anyag termelése és és a lebontása egyensúlyban van az élővízben és a lebontása egyensúlyban van az élővízben

következményei: Az eutrofizáció folyamata és következményei: - külső hatásra szervetlen anyagok vagy szerves anyagok kerül- nek az élő vízbe nek az élő vízbe pl. műtrágya hatóanyagok (N és P tartalmú szervetlen anyagok) pl. műtrágya hatóanyagok (N és P tartalmú szervetlen anyagok) vagy kommunális szennyvíz (szerves anyagok) vagy kommunális szennyvíz (szerves anyagok) a szerves anyagokból is az aerob lebontók hatására szervet- a szerves anyagokból is az aerob lebontók hatására szervet- len anyagok lesznek len anyagok lesznek - megnő az édes víz pl. egy tó szervetlen anyag (növényi tápanyag tartalma tartalma - elszaporodnak a hínárnövények - a moszatok is nagyon elszaporodnak és árnyékoló réteget alkotnak a víz felszínén alkotnak a víz felszínén a mélyben élő vízi növények fényhiányában elpusztulnak a mélyben élő vízi növények fényhiányában elpusztulnak

- a lebontás csökkenti, fogyasztja a víz oxigéntartalmát: a pusztuló növényi a pusztuló növényi és állati maradványokat oxigén felhaszná- lásával bontják a baktériumok - az oxigén szint lecsökkenése miatt az aerob élőlények elpusztul- nak, de az anaerob lebontok folytatják a lebontást és mérgező anyagcsere termékeket juttatnak a vízbe (NH 3, SH 2 ) - a víz iszappal töltődik fel, majd mocsaras, lápos területté alakul

Ivóvíz: színtelen, szagtalan, átlátszó, mérgező anyagokat, kóroko- zókat, szerves anyagokat nem tartalmazó zókat, szerves anyagokat nem tartalmazó emberi fogyasztásra alkalmas víz emberi fogyasztásra alkalmas víz Származása: parti szűrésű kutakból, karszt- és artézi vízből az ásott kutak vize, szennyezett talajvíz ezért fogyasztásra az ásott kutak vize, szennyezett talajvíz ezért fogyasztásra nem alkalmas A vezetékes vízellátás és a kommunális szennyvíz-csatornázott- ság kapacitása közötti eltérés a „közműolló”.

Az élővizek egyéb szennyező anyagai: - háztartások szintetikus mosószerei - növényvédő és rovarirtó szerek - növényvédő és rovarirtó szerek - nehézfémek - kőolaj és származékai Tengervíz szennyeződése: - A szárazföldi édesvizek szennyező anyagai végső soron a tenge- rekbe kerülnek, rekbe kerülnek, elsősorban a partközeli vizeket szennyezik elsősorban a partközeli vizeket szennyezik - A tengervíz legveszélyesebb szennyező anyaga a kőolaj időnként szennyezi a partközeli vizeket, sőt a nyílt tengerek vizét is

kőolaj szennyezés forrásai (lehetnek): - tengerpartra telepített kitermelő- és finomító üzemek - tengerbe telepített kitermelőhelyek - tengeri kőolajvezetékek - tartályhajók mosása, katasztrófái miért veszélyes a kőolaj szennyeződés?: a kőolaj vékony hártyaként szétterül a víz felszínén, akadályozza a víz oxigénfelvételét, elnyeli a fényt, csökkenti a vízi növények fotoszintézisét bevonja a vízimadarak és a tengeri gerincesek testfelületét

TALAJ A talajt károsító hatások: - talajszennyeződés - talajpusztulás (talajerózió) Talajszennyeződés: Oka: - helytelen műtrágya és növényvédőszer használat, hatóanyagok maradnak a talajban: pl. - szervetlen hatóanyagok (növényi tápanyagok) - szerves hatóanyagok (méreganyagok) - gondatlan (illegális) hulladéklerakás pl. - nehézfémsók (akkumulátorokból, elemekből) - nem lebomló műanyagok

- a talajba kerülő szennyező anyagok elpusztítják a lebontásban és a humuszképzésben szerepet játszó élőlényeket (ízeltlábúakat, férgeket, baktériumokat). - A talajból a szennyeződés az élő vizekbe kerül, és ott is károkat okoz a talajszennyezés elkerülésének lehetőségei: - szakszerű műtrágya- és növényvédőszer használat - illegális szemétlerakók felszámolása és megakadályozása

Talajpusztulás (talajerózó): - nem zárt növényzetű területen a külső erők (a víz, a szél) elhordja a talaj felső rétegét (csökkenti a talaj tápanyag tartalmát) - a talajerózió természetes folyamat, de az emberi tevékenység jelentős mértékben fokozhatja pl.: - erdőirtás (tarvágás) - gyepterületek feltörése (felszántása) a talajerózió mérséklésének lehetőségei: - zárt növényzet kialakítása (erdősítés, gyepesítés) - rétegvonalas szántás

ENERGIA ÉS A KÖRNYEZET Az energiát az energiaforrásokból nyerjük. Energiaforrások fajtái: - nem megújuló energiaforrások: fosszilis energiahordozók: kőszén, kőolaj, földgáz - megújuló energiaforrások: nap-, szél-, víz- és a geotermikus (földhő), biomassza - atomenergia Energiaforrások felhasználásának értékelése: - fosszilis energiahordozók: - mennyiségük véges (nem megújuló energiahordozók) - energiát elégetésükkel lehet nyerni az égetés során jelentős a levegő szennyezése

szén-dioxid, kén-dioxid szennyezés szén-dioxid, kén-dioxid szennyezés kitermelésük jelentősen átalakítja a környezetet kitermelésük jelentősen átalakítja a környezetet - atomenergia: az atomerőművek balesetveszélyesek (nukleáris balesetek, katasztrófák veszélyeztetik a környezetet és az em- bereket) a radioaktív hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása problé- más - megújuló energiahordozók: felhasználásuk előnyös: - megújulnak - környezetkímélő - környezetkímélő - olcsó az üzemeltetés - olcsó az üzemeltetés - hosszú az élettartam - hosszú az élettartam

Takarékosság az energiával egyéni szinten: - szükséges mértékű megvilágítás, energiatakarékos égők - fűtés megfelelő hőmérsékleten épület szigetelés, jól záródó nyílászárók - tervszerű energiafelhasználás főzéskor, mosogatáskor - energiatakarékos háztartási eszközök, gépek használata

HULLADKEZELÉS Hulladék fogalma: olyan anyag, amely - az ember termelő és fogyasztó tevékenysége során kelet- kezett, kezett, - adott formában már nem hasznosítható - ugyanakkor még hasznos kiindulási anyag lehet más ter- mék előállításánál mék előállításánál - illetve a környezet szennyezésének megelőzése érdeké- ben kezeléséről gondoskodni kell ben kezeléséről gondoskodni kell Szemét: olyan hulladék, amely a továbbiakban már semmilyen módon nem hasznosítható módon nem hasznosítható

A hulladékok fajtái - Keletkezésük szerint: ipari-, mezőgazdasági-, egészségügyi- és települési (települési (kommunális) hulladék: (települési (kommunális) hulladék: - szilárd: papír, textil, üveg, fém, műanyag, - szilárd: papír, textil, üveg, fém, műanyag, konyhai stb. konyhai stb. - folyékony: derítő gödörből szippantott) - folyékony: derítő gödörből szippantott)veszélyes: veszélyeztetik a lakosság egészségügyi állapotát veszélyeztetik a lakosság egészségügyi állapotát pl.: rovar- és gyomirtók, festékek, ragasztók, lakkok, pl.: rovar- és gyomirtók, festékek, ragasztók, lakkok, nehézfémek, sugárzó anyagok stb. nehézfémek, sugárzó anyagok stb.

Hulladékkezelés (hulladékgazdálkodás) módjai: - rendezett lerakás (deponálás) - biológiai hulladékkezelés: komposztálás, biogáz-előállítás - elégetés (termikus hulladékkezelés) - veszélyes hulladékok kezelése (kémiai hulladékkezelés, méreganyagok ártalmatlanítása kémiai reakciókkal) - szelektív gyűjtés és újrahasznosítás - mérsékli az anyag- és energiafelhasználást - csökkenti a hulladék mennyiségét, a környezeti terhelést - de környezettudatos magatartást kíván a lakosságtól és több gyűjtőedényt és szállítójárművet igényel több gyűjtőedényt és szállítójárművet igényel A korszerű hulladékkezelés alapelve: minél kisebb térfogatra való törekvés és az újrahasznosítás

Tudatos vásárlói magatartás csökkenti a háztartási hulladék mennyiségét: - nagy kiszerelésben vásárol (kevesebb a csomagolóanyag) - megnézi a csomagoláson, hogy újrahasznosítható-e - nem vesz feleslegeset, „nem szemetet vásárol” stb.