Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója

A magyar szakképzésről alkotott kép változása – a társadalmi, ill. média-vélemény – a gazdasági szereplők – az iskolafenntartók – az állami, ill. kormányzati megítélés, hozzáállás

A faipari szakképzés helyzete – tanulók – pedagógusok – intézmények – tárgyi feltételek – finanszírozás – fejlesztési területek és irányok

A végzettek számának alakulása a nappali oktatásban (ezer fő) Év A 8. évfolyamot befejezte Érettségizett Felsőfokú oklevelet szerzett ,253,116, ,270,320, ,1*72,2*29, ,677,032, ,276,929, ,477,529, ,768,529,0 * Számított adat.

A középfokú oktatás nappali képzésein tanulók számának alakulása,

A végzett tanulók számának változása Tanév Összes OKJ-s végzettséget szerzett (fő) Faipari OKJ-s végzettséget szerzett (fő) (1 038) Változás 4 év alatt (%) -15,44 %-29,66 %

A szakképző intézményekbe beiskolázott tanulók felkészültsége néhány kompetenciamérési eredmény tükrében

Szövegértés teljesítmények képzéstípusonként 2008-ban

Matematika teljesítmények képzéstípusonként 2008-ban

A évi országos kompetenciamérés eredményei A képzés típusa Országos átlag (szövegértés) Fővárosi átlag (szövegértés) Országos átlag (matematika) Fővárosi átlag (matematika) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesített eredmény A évi országos kompetenciamérés országos eredményei és a fővárosi fenntartású középiskolák eredményei (standardizált képességpont)

Az angol nyelvi feladatlapon az iskolánkénti teljesítmény alakulása standardpontban

A német nyelvi feladatlapon az iskolánkénti teljesítmény alakulása standardpontban

 Az oktatás-nevelés leglátványosabb kudarctünetei – lemorzsolódás (a lemorzsolódás 10 év alatt ~20%-ról 30%-ra nőtt) – bukások (a bukások száma a szakiskolákban kiemelkedő) Évfolyamonként ~20 ezer fő lép ki képzettség nélkül a munkaerőpiacra!  Eredmények: főként a szakközépiskolákban  Végzettek utánkövetése – kötelező – de megoldatlan – külföldi munkavállalás

Külföldi munkavállalók aránya az OECD tagországokban (a lakosság százalékában, 2006)

A pedagógusok – a teljesítményt nem mérjük, nincs visszajelzés – szinte nincs előrejutási lehetőség – a szakmai fejlődés nem követelmény – a bér garantált, de alacsony – kiégés, frusztráció

A pedagógusok – kiöregedés (elsősorban a szakoktatóknál) – szakmai lemaradás (a munkahely váltás egyre esélytelenebb) – hivatástudat és elkötelezettség – amit viszont nehéz fenntartani – vállalkozók, gazdaságban foglalkoztatottak bevonása

Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – faipari képzés döntően iskolarendszerben – TISZK

Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – a tanműhelyi felszereltségben jelentős különbségek – a finanszírozás átalakulóban – a források csökkenőben

Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – irányítás: RFKB – tartalmi: modularitás – intézmény: TISZK

Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – szakmunkás – technikus – manager- asszisztens (FSZ képzés) – üzemmérnök – diplomás mérnök – a változás:  moduláris képzés  BSc, MSc

Kihívások és elvárások a szakképzéssel szemben – a gazdaság, a munkaadók részéről  mennyiségi igények  minőségi igények – a szülők részéről  egyre hangsúlyosabb a külföldi munkavállalásra való felkészítés – iskolafenntartók részéről  döntési felelősség megosztása  gazdaságosabb működés elérése – oktatáskormány- zat részéről  szocializálja, integrálja és képezze munkaerővé az egyre nagyobb %-ot kitevő hátrányos helyzetű fiatalokat

Egyes szakterületek várható szükségletei

Foglalkoztatottsági mutatók Európában (15-64 évesek százalékában, második negyedév)

A szakképzés jövője – az iparág jövője – az ország jövője – cél: a kkv. szektor versenyképességének javítása (felnőttképzés, továbbképzés – EU-ban 2-3 évente!) – a finn példa: kézművesség és korszerű technika – a foglalkoztatottság növelésének kulcsa a kkv. szektor – jellemzően a faiparban