A vadászatra jogosultak feladatai a KSP és ASP monitoring programban április 5. A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései konferencia Dr. Földi Zsolt szakmai főtanácsadó NÉBIH ÁÁI

A nagy gazdasági kárral járó fertőző állatbetegségek elleni védekezés elemei : Megfelelő jogszabályi háttér Készenléti Terv Szimulációs gyakorlat és képzés Intézkedések a betegség behurcolásának megelőzésére Passzív surveillance Aktív surveillance Behurcolás esetén korai megállapítás és elfojtó intézkedések

Passzív surveillance rendszer Passzív surveillance rendszer Minden bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség esetében – így a klasszikus sertéspestis (KSP) és afrikai sertéspestis (ASP) esetén is - a betegségre gyanút keltő klinikai tüneteket mutató állatok hatóságunknak történő bejelentésén alapuló passzív surveillance rendszer működik. Minden bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség esetében – így a klasszikus sertéspestis (KSP) és afrikai sertéspestis (ASP) esetén is - a betegségre gyanút keltő klinikai tüneteket mutató állatok hatóságunknak történő bejelentésén alapuló passzív surveillance rendszer működik. Ezt a rendszert megerősítettük azzal, hogy a NÉBIH budapesti laboratóriuma (NRL) a KSP-re/ASP-re gyanús egyedeken túl minden beküldött házisertés és vaddisznó hullából is elvégzi mindkét betegség kizárására a virológiai vizsgálatokat. Ezt a rendszert megerősítettük azzal, hogy a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma (NRL) a KSP-re/ASP-re gyanús egyedeken túl minden beküldött házisertés és vaddisznó hullából is elvégzi mindkét betegség kizárására a virológiai vizsgálatokat. Vaddisznók esetében sokszor nehéz észrevenni a tüneteket mutató egyedeket, de még ennél is nehezebb általában az elhullott egyedek megtalálása mintavételre alkalmas állapotban. Ezért az aktív surveillance (monitoring) program nagyon fontos! Vaddisznók esetében sokszor nehéz észrevenni a tüneteket mutató egyedeket, de még ennél is nehezebb általában az elhullott egyedek megtalálása mintavételre alkalmas állapotban. Ezért az aktív surveillance (monitoring) program nagyon fontos!

Aktív surveillance program vaddisznókban 1. Az jelenlegi aktív (célzott) surveillance program a 2002/106/EK határozattal kiadott KSP Diagnosztikai Kézikönyv IV. fejezete H) pontjában leírt alapelvek figyelembevételével került kidolgozásra még 2005-ben. A járványügyi helyzetnek megfelelően, akkor még csak KSP-re irányult a programban Szemben az 1997 és 2004 között alkalmazott virológiai vizsgálattal elsődleges vizsgálati eljárásként a szerológiai vizsgálatot (ellenanyag-ELISA) került meghatározásra, mert tovább képes kimutatni a fertőzöttséget a virológiai vizsgálatnál, olcsóbb is annál, továbbá a diagnosztikai kézikönyv is ezt ajánlja. Ugyanakkor a vérminta mellett – szeropozitivitás vagy vizsgálatra alkalmatlan vérminta esetére – mandula minta vételét is előírtuk virológiai vizsgálat céljára.

Aktív surveillance program vaddisznókban 2. A minimális mintaszám meghatározásánál minden megye esetében a megye becsült vaddisznóállományát, a megye területét és a vaddisznóállomány sűrűségét vettük figyelembe. Ezen adatok alapján minden megye esetében meghatároztuk a mintavételi területek számát. A KSP Diagnosztikai Kézikönyv ajánlásának megfelelően minden mintavételi területen úgy határoztuk meg a minimális mintaszámot, hogy az elegendő legyen kimutatni 5%-os szeroprevalenciát 95%-os biztonság mellett. Ez a gyakorlatban mintavételi területenként 59 mintát jelent. Ezzel a módszerrel a mintavételi területek és minimális mintaszám szorzataként –megkapjuk minden megye esetében a minimális mintaszámot. A 2005-ben meghatározott minimális mintaszám sokáig változatlan volt, csak a 2011/2012 vadászati évre vonatkozó programmal módosult először. A minimális mintaszám növekedésének a becsült vaddisznók létszámának jelentős növekedése volt az oka.

Aktív surveillance program vaddisznókban 3.év 1. Hazánk és a szomszédos országok KSP járványügyi helyzetében bekövetkezett jelentős javulásra figyelemmel 2014/2015. vadászati évtől csökkentettük a minimális mintaszámot. Az alapelveken nem változtattunk, csak a mintavételi területeket meghatározásának módját módosítottuk úgy, hogy azok száma csökkenjen

Aktív surveillance program vaddisznókban 4. A NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága (továbbiakban: ÁDI) végzi a vizsgálatokat. A szerológiai (ellenanyag-ELISA) vizsgálatot minden arra alkalmas vérmintából elvégzik. A szerológiai vizsgálatokat az ÁDI mindhárom laboratóriumában (telephelyén) végzik, azaz Budapesten (Nemzeti Referencia Laboratórium, NRL), Debrecenben és Kaposváron. A virológiai vizsgálatokat (PCR) csak az NRL és nem minden esetben végeznek: csak szerológiai vizsgálatra alkalmatlan minták, illetve pozitív (kétes) szerológiai eredmény esetén történik meg automatikusan. Az NRL minden szeropozitív eredmény esetén (vírus neutralizációs) VN próbát is végez a KSP kizárása érdekében. A KSP-re szeropozitív vaddisznó kilövését követően a 80075/2005. számú utasítás 11. pontjában előírt további virológiai vizsgálatokat a szeropozitív egyed kilövésének helye szerint illetékes Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságnak (a továbbiakban: ÉBÁI) a vizsgálati megrendelőben kell kérnie az ÁDI-tól.

Az európai ASP járványügyi helyzet következményei A járványügyi helyzet Európában az elmúlt években folyamatosan romlott. A balti államokban és Lengyelországban is jelen van a vírus. Hazánkkal szomszédos Ukrajnában is egyre több kitörést jelentenek, a magyar határhoz egyre közelebb Éppen ezért nagyon fontos hogy minden lehetséges intézkedést megtegyünk a betegség behurcolásának megelőzésére, illetve ha mégis behurcolásra kerülne arra, hogy minél hamarabb felismerjük, és így minél hatékonyabb intézkedéseket legyünk képesek tenni a betegség megfékezésére.

Az aktív surveillance rendszer kiegészül az ASP programmal 1. Az aktív surveillance rendszer kiegészül az ASP programmal 1. Afrikai sertéspestis esetében január végén indult meg az aktív surveillance program a az esetleges behurcolás szempontjából legnagyobb veszélynek kitett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Afrikai sertéspestis esetében január végén indult meg az aktív surveillance program a az esetleges behurcolás szempontjából legnagyobb veszélynek kitett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mindez az évek óta folyamatosan működő KSP aktív surveillance program során vett minták vizsgálatával történt. Mindez az évek óta folyamatosan működő KSP aktív surveillance program során vett minták vizsgálatával történt. A Nemzeti Klasszikus és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport a járványügyi helyzet mérlegelést követően úgy döntött, hogy ezt a programot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyére is indokolt kiterjeszteni a 2014/2015. vadászati évtől (március 1-jétől). A Nemzeti Klasszikus és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport a járványügyi helyzet mérlegelést követően úgy döntött, hogy ezt a programot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyére is indokolt kiterjeszteni a 2014/2015. vadászati évtől (március 1-jétől). Figyelemmel a járványügyi helyzet ismételt elemzésére és hazánk kereskedelmi érdekeire az ASP célzott surveillance programot az ország többi megyéje esetében is megindítottuk márciusának második felében. Figyelemmel a járványügyi helyzet ismételt elemzésére és hazánk kereskedelmi érdekeire az ASP célzott surveillance programot az ország többi megyéje esetében is megindítottuk márciusának második felében.

Az aktív surveillance rendszer kiegészül az ASP programmal 2. Az aktív surveillance rendszer kiegészül az ASP programmal 2. Minden megye esetében a KSP célzott surveillance program során beküldött mintákból került végrehajtásra az ASP vizsgálat is, azzal a különbséggel, hogy az ASP program során - az Ab-ELISA vizsgálaton túl -automatikusan történik a virológiai (PCR) vizsgálat is. Minden megye esetében a KSP célzott surveillance program során beküldött mintákból került végrehajtásra az ASP vizsgálat is, azzal a különbséggel, hogy az ASP program során - az Ab-ELISA vizsgálaton túl -automatikusan történik a virológiai (PCR) vizsgálat is. A 2014/2015. vadászati évben a vaddisznók becsült létszám ismeretében úgy határoztuk meg a mintavételi területeket, hogy minden mintavételi területen a vaddisznók becsült száma 800 legyen. A 2014/2015. vadászati évben három kiemelt (kockázatos) megye esetében ASP minimális mintaszám megegyezett a KSP minimális mintaszámmal. A 2014/2015. vadászati évben három kiemelt (kockázatos) megye esetében ASP minimális mintaszám megegyezett a KSP minimális mintaszámmal. A többi megye esetében azonban az ASP minimális mintaszám a KSP-re meghatározott minimális mintaszám 40%-ában került megállapításra. A többi megye esetében azonban az ASP minimális mintaszám a KSP-re meghatározott minimális mintaszám 40%-ában került megállapításra.

Az aktív surveillance rendszer kiegészül az ASP programmal 3. Az aktív surveillance rendszer kiegészül az ASP programmal 3. A 2015/2016. és 2016/2017. vadászati évre a mintaszámok úgy kerültek meghatározásra, hogy A 2015/2016. és 2016/2017. vadászati évre a mintaszámok úgy kerültek meghatározásra, hogy – mintavételi területenként a vaddisznók becsült létszáma 700 legyen, kivéve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, ahol az ASP esetében ez a számot 400-ban határoztuk meg, – KSP esetében a mintaszám mintavételi területenként egységesen 59 – ASP szempontjából kockázatosnak nem minősülő megyékben 28 minta mintavételi területenként, – ASP szempontjából kockázatosnak minősülő megyékben 59 minta mintavételi területenként, – minden megye esetében a vaddisznóállomány sűrűsége függvényében a mintaszáma növelése, illetve csökkentése maximum 59 mintával.

KSP minimális mintaszámok /2017. vadászati év MegyeVaddisznók becsült száma (2014) Vaddisznó szám/200km2 Mintavételi területek száma Minimális mintaszám KSPASP Baranya ,8011, Bács-K ,6110, Békés ,421, Borsod-A-Z ,0812,0 708 Csongrád828 45,081, Fejér ,788, Győr-M-S ,418,

KSP minimális mintaszámok /2017. vadászati év 2. MegyeVaddisznók becsült száma (2014) Vaddisznó szám/200km2 Mintavételi területek száma Minimális mintaszám KSPASP Hajdú-B ,315,0 276 Heves ,917, Jász-N-K965 40,251, Komárom-E ,437, Nógrád ,556, Pest ,3812, Somogy ,7916,

KSP minimális mintaszámok /2017. vadászati év 3. MegyeVaddisznók becsült száma (2014) Vaddisznó szám/200km2 Mintavételi területek száma Minimális mintaszám KSPASP Szabolcs-Sz-B ,077,0/13, Tolna ,518, Vas ,366, Veszprém ,4211, Zala ,989, Mindösszesen ,33147,

A vadászatra jogosultak feladatai A vadászatra jogosultak feladatai Az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer- ellenőrző hatóság – a vaddisznók becsült száma és a kilövési terv figyelembevételével – a megyei mintaszámot leosztja a vadászatra jogosultakra. A vadászatra jogosult gondoskodik arról, hogy az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által meghatározott számú kilőtt vaddisznó megmintázásra kerüljön a vadászati év során.

A vadászatra jogosultak feladatai 2. A vadászatra jogosultak feladatai 2. A kilőtt vaddisznókból a vadászatra jogosult megbízottjának: – szerológiai vizsgálat céljára véralvadékot (elsősorban szívből, esetleg valamely nagyobb érből), – virológiai vizsgálat céljára mandula mintát kell vennie. A mintavételnél oda kell figyelni arra, hogy a mellüregbe vagy a hasüregbe kifolyt vérből nem szabad mintát venni!! A vadászatra jogosultnak a mintákat a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság által meghatározottak szerint kell leadnia, de a minták laboratóriumba szállítása az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat feladata.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!