1 ÜZLETI JOG II. 2013/14 1. előadás A kötelem általános szabályai

2 Áttekintés: I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés A.) Fogalmi alapvetés B.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban C.) A kötelmek az új Ptk.-ban I.2 A kötelem A.) A kötelem fogalma B.) A kötelem jellemzői C.) A kötelem keletkezése I.3 A szerződés A.) A szerződés lényegi sajátosságai B.) Helytállás a szerződésért; az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás C.) Egyetemlegesség D.) A szerződési alapelvek E.) A szerződés tárgya: a szolgáltatás F.) A szerződés létrejötte: folyamat G.) A szerződés teljesítése H.) A szerződésszegés I.) A szerződés megszűnése I.4 A tartozáselismerés és az egyezség II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.1 Áttekintés A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések B.) Tevékenységkifejtő szerződések C.) Használati szerződések D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések E.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban II. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte A.) Áttekintés B.) Jognyilatkozatok megtétele C.) Alakisághoz kötött jognyilatkozatok D.) Az írásba foglalás követelménye E.) A jognyilatkozat megtétele F.) Képviseleti jogot megalapozó jognyilatkozatok III.2 A felek megállapodása A.) A szerződés létrejötte B.) A felek üzleti kapcsolata alapján a szerződés tartalmává váló rendelkezések C.) Az ellenszolgáltatás mértéke D.) Az ajánlat E.) Az ajánlati kötöttség F.) Az ajánlat megszűnése G.) Az ajánlat elfogadása H.) A szerződés létrejötte III.3 A szerződéskötés egyes különös módozatai A.) A szerződéskötési kötelezettség B.) Az előszerződés C.) A szerződésmegkötés megtagadása előszerződés esetében D.) Versenyeztetési eljárás során való szerződéskötés E.) A szerződés létrejötte árra vonatkozó versenyeztetési eljárás esetén III.4 Általános szerződési feltételek A.) Lényege, gyakorlati alkalmazása B.) Az általános szerződési feltételek a szerződés részévé válása C.) Általános szerződési feltételek ütközése I. D.) Általános szerződési feltételek ütközése II. III.5 Az elektronikus szerződéskötés A.) Az elektronikus utat biztosító fél kötelezettségei B.) A szerződés létrejötte

3 I. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

4 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés A.) Fogalmi alapvetés - A piacon termékek, szolgáltatások és ezek általános egyenértékese, a pénz cserélődnek az ügyleti forgalom magánjogi kereteit pedig a szerződési jog biztosítja.

5 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés B.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban - Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás - A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része

6 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés C.) A kötelmek az új Ptk.-ban - Az új Polgári Törvénykönyv egyik lényeges, szerkezeti újítását jelentette a kötelmekre vonatkozó közös szabályok a Hatodik Könyv élén, önálló részben való elhelyezése > az 1959-es Ptk. a kérdéseket jellemzően csak a legjelentősebb kötelemfakasztó tényállás, a szerződés kapcsán rendezte

7 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem A.) A kötelem fogalma - A Ptk. szerint a kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségére > a kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat

8 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem B.) A kötelem jellemzői - Jellemzői: mindig meghatározott személyek között áll fenn, s általában ellenkező gazdasági érdekállású, két vagy több személy közti, mellérendelt jogviszonyt jelent alanya lényegében bárki lehet közvetett tárgya a dolog közvetetlen tárgya a szolgáltatás tartalma a kötelezett teljesítési kényszere > a kötelezettségért a kötelezett teljes vagyonával köteles helytállni diszpozivitás > a kógens normáktól való eltérés azonban semmisséget eredményez

9 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem C.) A kötelem keletkezése - A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények: szerződés károkozás személyiségi, dologi vagy más jog megsértése egyoldalú jognyilatkozat > a nyilatkozattevő egyoldalúan, sokszor saját vagyona terhére biztosít valaki más számára értékpapír, jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel és utaló magatartás

10 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés A.) A szerződés lényegi sajátosságai - A szerződés lényegi sajátossága: kölcsönösen érdekek kielégítésére irányul a felek általában ellenkező érdekállásúak tudatosan, egyező akarattal ennek érdekében kötnek jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást azonos érdekű pozícióban (kötelezettként illetőleg jogosultként) azonban egyidejűleg többen is megjelenhetnek

11 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés B.) Helytállás a szerződésért; az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás - A helytállás szabályainak megállapításához: a Ptk. alapvetően a szolgáltatás oszthatósága vagy oszthatatlansága felől közelít - A szolgáltatás osztható, ha a jogosult lényeges jogi érdekének sérelme nélkül önállóan használható részekre bontható > osztott kötelezettség esetén - a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti

12 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés C.) Egyetemlegesség - Ha egy nem osztható szolgáltatással többen tartoznak (egyetemlegesség) a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik ha bármelyikük teljesít ~ a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig (a teljesítő irányában megtérítési kötelezettség keletkezésével) ~ a többiek kötelezettsége is megszűnik

13 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés D.) A szerződési alapelvek - A szerződési alapelvek: szerződési szabadság > a felek ~ szabadon köthetnek szerződést ~ szabadon választhatják meg a másik szerződő felet visszterhesség vélelme, arányosság (szinallagma) követelménye együttműködési és tájékoztatási kötelezettség ~ a feleket már a szerződéskötés során terheli > megsértése esetén kártérítés, DE! ~ az elmaradt szerződéskötésért a felek nem tartoznak felelősséggel > a szerződésekre vonatkozó, egyébként alapvetően diszpozitív polgári jogi szabályozás legáltalánosabb keretei

14 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés E.) A szerződés tárgya: a szolgáltatás - A Ptk. szerint a szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [Ptk. 6:58. §]. - A szolgáltatás közvetlen tárgya: az a magatartás, amit a jogosult követelhet és a kötelezett tanúsítani köteles közvetett tárgya: a – jogi értelemben vett - dolog, aminek az adására, szolgáltatására a szerződés létrejött

15 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés F.) A szerződés létrejötte: folyamat - A szerződés létrejötte: a szabályozás új szerkezete ~ a szerződés létrejöttének sémája alapján (ajánlattételtől a szerződés létrejöttéig) ~ a szerződés megkötésének speciális szabályai elvi alap: konszenzuális szerződések, ahol a szerződések létrejöttéhez a felek (kölcsönös, egybehangzó) akaratnyilvánítása szükséges > amennyiben legalább a szerződés lényegi kérdéseiben nincs egyetértés a felek között, a szerződés nem jön létre.

16 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés G.) A szerződés teljesítése - A szerződés akkor éri el célját, akkor teljesül, ha a felek kölcsönösen teljesítik vállalt kötelezettségeiket DE! szenvedhet olyan hibában, mely a kívánt eredmény elérését megakadályozza ~ érvénytelenség ~ hatálytalanság ha a szerződésszerű teljesítés elmarad > szerződésszegés

17 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés H.) A szerződésszegés - A szerződésszegés esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmaradása legfontosabb jogkövetkezménye: az a fél, aki a szerződésszegésért felelős, a másik fél felé kártérítési kötelezettséggel tartozik

18 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés I.) A szerződés megszűnése - A szerződés megszűnése: a tartalmának megfelelő teljesítéssel más okból (valamely fél egyoldalú nyilatkozata, bíróság döntése)

19 I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.4 A tartozáselismerés és az egyezség - Tartozás elismerés és egyezség: [Ptk. 6:26-6:27. §]  a tartozáselismerést kiemelte a szerződések közül ~ a jognyilatkozat érvényességéhez nem megkövetelt az írásba foglalás ~ a tartozáselismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása alacsonyabb összegben áll fenn  az egyezséget korábban a Ptk. a szerződésmódosítás körében szabályozta ~ most a kötelmi közös szabályok közé került ~ akkor is sor kerülhet egyezségkötésre, ha csak az egyik fél enged az eredeti követeléséből

20 II. A szerződések tipizálása

21 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.1 Áttekintés A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata - A szerződéskötéskor a felek (vélhetően): a gazdasági érdeküknek legmegfelelőbb a tranzakció számára legkedvezőbb jogi konstrukciót fogják választani ez lehet ~ típusszerződés ~ vegyes (többféle szerződéstípust kombináló) szerződés ~ atipikus (nem nevesített) szerződés

22 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.1 Áttekintés B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján - A főszolgáltatás jellege szerinti csoportosítás legalapvetőbben adási, tevési, használati és helytállási szerződéseket különböztet meg.

23 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések - Lényegét: dolog vagy jogosultság más személy részére való ~ ideiglenes (pl. kölcsön) vagy ~ végleges (pl. adásvétel) átadása, átengedése képezi > az üzleti életben tipikusan ide tartoznak a termékforgalom szerződései.

24 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek B.) Tevékenységkifejtő szerződések - A tevékenységkifejtő jellegű szerződés alapján munkával, tevékenység-kifejtéssel elérhető valamilyen eredmény (vállalkozás) létrehozására vagy a lehető legnagyobb gondosság melletti ügyellátásra (megbízás) kerül sor.

25 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek C.) Használati szerződések - Használati kötelmek az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében

26 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések - Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések: teljesítésre csak bizonyos körülmények bekövetkeztekor kerül sor (pl. káresemény esetén a biztosító fizet a károsultnak) addig azonban csak a szerződés alapján a jövőre nézve a kötelezettségvállalásért áll helyt - rendelkezésre áll.

27 II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek E.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban - A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése nyomán úgy a Polgári Törvénykönyvben, mint a Ptk.-n kívüli jogszabályokban új szerződéstípusok (pl. lízing, franchise) jelentek meg > az új Ptk.-ban új szerződéstípus bevezetésére kizárólag abban az esetben került sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető gazdasági tartalom kimutatható volt

28 III. A szerződéskötés

29 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte A.) Áttekintés - A szerződés létre jötte > folyamat, melynek fő szakaszai a gazdasági szükséglet felismerése, a szükségletkielégítés lehetséges módozatainak felkutatása a potenciális konkrét szerződő partner(ek) kiválasztása a gazdasági optimumot jelentő szerződési feltételek kölcsönös kialakítása a szerződés megkötése.

30 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte B.) Jognyilatkozatok megtétele - A szerződési jognyilatkozat: szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is tehető jelenlévők között nyomban távollévők között a címzetthez való megérkezéskor ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével a nem címzett jognyilatkozat pedig annak megtételével válik hatályossá. - Hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás kizárólag a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

31 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte C.) Alakisághoz kötött jognyilatkozatok - Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel a jognyilatkozat továbbá ~ annak módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása ~ az az alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése ebben az alakban érvényes

32 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte D.) Az írásba foglalás követelménye - Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta > az írásbeliség követelményének minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentummal is eleget lehet tenni

33 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte E.) A jognyilatkozat megtétele - A jognyilatkozatok egy része csak személyesen tehető meg a gazdasági életben, ügyleti forgalomban azonban főszabályszerűen minden jognyilatkozat megtehető képviselő útján is > a nyilatkozat joghatásai a képviseltnél jelentkeznek

34 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.1 A szerződés létrejötte F.) Képviseleti jogot megalapozó jognyilatkozatok - Képviseleti jog alapulhat: jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton létesítő okiraton vagy meghatalmazáson > ügyleti képviselet > a meghatalmazás: képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat

35 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása A.) A szerződés létrejötte - A szerződés a felek akaratának önkéntes, kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges > nem kell megállapodni olyan kérdésben, amit jogszabály rendez

36 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása B.) A felek üzleti kapcsolata alapján a szerződés tartalmává váló rendelkezések - A szerződés tartalmává válnak a felek korábbi üzleti kapcsolatai során kialakított feltételek és gyakorlatok az adott üzletágban kötött szerződések jogalanyai által széles körben alkalmazott (és az adott jogviszony szempontjából is jelentőséggel bíró) szokások is

37 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása C.) Az ellenszolgáltatás mértéke - A feleknek az ellenszolgáltatás mértékében is meg kell állapodniuk ha ezt nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni

38 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása D.) Az ajánlat - Ajánlat: a szerződés megkötésére irányuló egyértelműen kifejezett és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat.

39 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása E.) Az ajánlati kötöttség - Aki ajánlatot tesz, nyilatkozatához kötve marad: az ajánlati kötöttség idejét az ajánlattevő meghatározhatja ha ezzel a lehetőséggel nem él, úgy ~ jelenlévők között azonnal megszűnik ~ távollévők között pedig akkor, mikor az ajánlattevő a választ > a szolgáltatás jellegére és > az ajánlat megtételének módjára tekintettel várhatta

40 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása F.) Az ajánlat megszűnése - Az ajánlatot megszünteti a másik fél általi visszautasítás az elfogadó jognyilatkozat az ajánlattevő részére való elküldését megelőzően tett visszavonás > az írásban tett ajánlat csak írásban vonható vissza

41 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása G.) Az ajánlat elfogadása - Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni DE! késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén főszabályként a szerződés nem jön létre > kivéve ~ ha azt az ajánlattevő azt mégis figyelembe kívánja venni ~ a késedelem oka a továbbítás valamely a rendes körülményektől eltérő sajátosságára volt vissza vezethető - Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.

42 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.2 A felek megállapodása H.) A szerződés létrejötte - A szerződés akkor jön létre amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik - Ha az ajánlat megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor > a szerződéskötés helye a jognyilatkozatok megtételének helye egyebekben pedig ~ az ajánlattevő székhelye ~ természetes személy esetén lakóhelye ~ ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. > írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet tenni

43 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.3 A szerződéskötés egyes különös módozatai A.) A szerződéskötési kötelezettség - Szerződéskötési kötelezettség jogszabály erejénél fogva, illetve a felek akarata alapján (előszerződés) keletkezik. - Törvény alapján keletkező szerződéskötési kötelezettség tipikus esete: közszolgáltatások esetében, a szolgáltató felé a szerződés megkötését a jogosult kezdeményezi ~ ajánlattételre hívja fel a szolgáltatót ~ az ajánlatot 30 napon belül kell megtennie a szerződés a szolgáltatás igénybe vételével is létre jöhet a szerződéskötés csak igen kivételes esetben tagadható meg ~ ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes ~ ha a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye > ha a szerződést a felek nem kötik meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja.

44 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.3 A szerződéskötés egyes különös módozatai B.) Az előszerződés - Előszerződés > a felek egy szerződés jövőbeni létrehozásáról fő tartalmi elemeiről is megállapodhatnak ilyenkor a szerződést a bíróság e feltételek szerint bármelyik fél kérelmére létrehozhatja > ha a megkötni kívánt szerződésre meghatározott alakiságok érvényesek, az előszerződésre is e szabályok lesznek megfelelően irányadók

45 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.3 A szerződéskötés egyes különös módozatai C.) A szerződésmegkötés megtagadása előszerződés esetében - Bármelyik fél megtagadhatja a szerződés megkötését, ha az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené feltéve, hogy ~ a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható ~ a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és ~ a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe

46 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.3 A szerződéskötés egyes különös módozatai D.) Versenyeztetési eljárás során való szerződéskötés - Ilyen értelmű felhívás esetén a meghatározott követelményeknek megfelelő legkedvezőbb ajánlat tevőjével szemben a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli, s a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte > a felhívás visszavonható, de csak a felhívásban megjelölt határidő lejártáig

47 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.3 A szerződéskötés egyes különös módozatai E.) A szerződés létrejötte árra vonatkozó versenyeztetési eljárás esetén - Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot (árra vonatkozó versenyezetési eljárás) a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron létrejön.

48 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.4 Általános szerződési feltételek A.) Lényege, gyakorlati alkalmazása - A hétköznapok tömegügyleteiben, különösen a kereskedelmi szolgáltatások körében általában nem lehetséges, de nem is szükséges a szerződési feltételek egyedi kialkudása a szerződéseket olyan általános szerződési feltételek alapján kötik, melyeket ~ azok alkalmazója több szerződés megkötése céljából ~ egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozott meg, és ~ amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. > a fogyasztónak minősülő magánszemélynek a szerződési feltételek kialakításába érdemi beleszólása nincs > a kódex számos garanciális rendelkezéssel védi helyzetét

49 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.4 Általános szerződési feltételek B.) Az általános szerződési feltételek a szerződés részévé válása - Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta > az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták

50 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.4 Általános szerződési feltételek C.) Általános szerződési feltételek ütközése I. - Ütközési lehetőségek: az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér > az utóbbi válik a szerződés részévé általános szerződési feltételek ütközésekor a konfliktust fel kell oldani - Ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és e feltételek egymással nem ellentétesek mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak.

51 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.4 Általános szerződési feltételek D.) Általános szerződési feltételek ütközése II. - Ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól a szerződés létrejön az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé. - Ha pedig az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés a szerződés nem jön létre

52 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.5 Az elektronikus szerződéskötés A.) Az elektronikus utat biztosító fél kötelezettségei - Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító felet a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően széles körű tájékoztatási kötelezettség terheli a szerződési feltételeket meghatározott, azok elmentését biztosító módon kell közzé tennie az adatbeviteli hibák kijavítására megfelelő eszközöket kell biztosítania.

53 III. A SZERZŐDÉSKÖTÉS III.5 Az elektronikus szerződéskötés B.) A szerződés létrejötte - A szerződés létrejöttének jellemzői: az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni > a fél ~ mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető ~ ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül.