Projektfeladatok I. Kutatási és elemzési módszerek 3. óra

Általános észrevételek a választott téma meghatározza az alkalmazott kutatási módszereket A dolgozat értékét növeli a saját kutatás, önálló adatfelvétel Kvalitatív kutatás: a problémák azonosítását, hipotézisek felállítását segíti Kvantitatív kutatás: objektív, számszerűsíthető, statisztikailag értékesíthető adatok gyűjtése

Elemzés Adott információ értelmezése, elemzése,következtetések levonása Jellege alapján lehet: a) leíró-bemutató, prognosztizáló b) döntés-előkészítő Terjedelme szerint a) átfogó b) részletes A vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint a) statikus b) dinamikus

Az elemzéshez használatos módszerek: Összehasonlítás (csak azonos módszerrel és tartalommal számított adatokat!) Tényezőkre bontás Portfólióelemzés Számviteli-mérlegelemzési módszerek Statisztikai módszerek Matematikai módszerek

Mintavétel Egy mintából akkor vonhatunk le használható következtetéseket a teljes sokaságra vonatkozóan, ha a mintának lényegében ugyanolyan az összetétele, mint az alapsokaságnak A mintavételi eljárás lépései: a) a sokaság meghatározása b) a mintavételi módszer meghatározása c) a minta nagyságának meghatározása d) mintavétel kivitelezése e) ellenőrzés

Mintavételi módszerek Egyszerű véletlen mintavétel Szisztematikus mintavétel Rétegzett mintavétel Többlépcsős csoportos mintavétel Az elemszámmal arányos valószínűségi mintavétel Önkényes mintavétel Szakértői mintavétel Hólabda mintavétel

Kutatási technikák Megfigyelés Kísérletek Kérdőíves vizsgálatok

Kérdőív szerkesztése Leggyakoribb kérdéstípusok: a) zárt vagy nyitott b) számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdések c) sorba rendezési kérdések d) memória kérdések e) ismereti kérdések f) ellenőrző kérdések g) értékelő kérdések h) feltételes kérdés

A kérdőív összeállításánál vegyük figyelembe: Csak olyan kérdést tegyen fel, amire valóban szüksége van Amennyiben egy múltbeli, jelenbeni és jövőbeni állapotra kérdez, akkor a kérdések struktúrája azonos legyen az összehasonlíthatóság érdekében Csökkenthető a válaszadásra és a feldolgozásra szánt idő, ha válaszalternatívákat fogalmazunk fel A kérdések összetétele logikus sorrendet kövessen (elágazások) Bevezető próbafelvétel

Interjú Irányított interjú Kötetlen interjú Elkészítés módja szerint: a)Személyes beszélgetés b)Telefonos interjú c)Számítógép közvetítette

Interjú Interjúvázlat készítése (ne ragaszkodjunk hozzá mereven) Tesztelés Az elhangzottak rögzítése (jegyzetelés, hangfelvétel) Az interjú során: -A beszélgetés kezdetén tömören fogalmazza meg kutatásának célját -Vázolja fel az interjú vezérfonalát -Biztosítsa az interjúalanyt, hogy gondolatait bizalmasan kezeli -Ajánlja fel, hogy a kutatás eredményéről tájékoztatja -Teremtsen bizalmat -Az első kérdést mindig alaposan gondolja át -Egyszerre mindig csak egy kérdést tegyen fel -Egyértelmű, érthetően megfogalmazott kérdések -Csak a lehető legszükségesebb esetben szakítsa félbe az interjúalanyt -Hagyja gondolkodni -Ne kommentálja a gondolatait, - jóindulatú, semleges kérdező -Ha kicsúszik az interjú irányítása a kezéből - megszakítás, újra vegye saját kezébe az irányítást -Végén: „van-e még valami, amiről tudni kellene, amit el szeretne mondani?” -megköszönni

Az interjú fajtái Beszélgetés (előre nem egyeztetett kérdésekről) Face to face interjú (előre tisztázott témakör, kötetlen beszélgetés) Strukturált interjú (előre megtervezett szerkezet) Stresszinterjú (szándékosan gerjesztett légkör, kényelmetlen, szokatlan kérdések) Mélyinterjú (előzetes terv) Kiscsoportos interjú Fókuszcsoportos Szakértői Interjúsorozat

Esettanulmány Egyes időszerű jelenségek széles körű forrásanyaggal alátámasztott tapasztalati vizsgálatán alapuló kutatási stratégia Vigyázat! – nem egyszerű példa, hanem komplex módszer

Kutatási eredmények elemzése I. Kvantitatív adatok elemzése Főkomponens analízis Faktoranalízis Klaszteranalízis Diszkriminancia analízis Idősorok elemzése

Kvalitatív Tartalomelemzés Az adathalmaz belső strukturájának elemzése

Előadás Rögtönzött előadás Memorizált előadás Felolvasás Vázlat alapján megtartott előadás

Előkészületek Az előadás célja, fókusza A hallgatóság feltérképezése, s ehhez igazítva az előadás műfaja Saját lehetőségek, korlátok Megfelelő fizikai körülmények biztosítása Megfelelő eszközök

Néhány tanács A leírt szöveg gátolhat a szabad előadásban Ppt Izgalom Bemutatkozás Nyitómondatok, bevezetés (jó kezdő kérdés, figyelemfelkeltő, frappáns történettel való kezdés, ne kezdjünk mentegetőzéssel!!!!) A téma lehatárolása Világossá kell tenni, hogy melyek az előadás fő pontjai, szerkezeti tartóoszlopai Nem veszhetünk el az apró részletekben Kiemelések, szemléltetések Nem szabad túlzsúfolni gondolatokkal Képszerűség, hitelesség Befejezés – a mondanivaló „párlata” (új magasabb rendű egységbe szervezzük az előadás mondanivalóját azáltal, hogy összesűrítjük, és az egyes részek között lévő logikai kapcsolatot világosabban megfogalmazzuk) Hiba: elnyúló előadás kicsúszunk az időből - elmarad a befejezés

Hogyan kezeljük az előadás közben vagy után felmerülő ellenvetéseket, kifogásokat? Maradjunk nyugodtak és tárgyszerűek Hagyjuk kibeszélni a másikat, sőt ellenkérdésekkel beszéltessük hosszan Nehezen megválaszolható ellenvetés esetén halasszuk egy más alkalomra az észrevétel megválaszolását. A kritikát mindig tömören és precízen válaszoljuk meg

Módszerek Visszakérdezés Megértő-elfogadó attitűd Preventív védekezés Elhajlási módszer Nyitási módszer