A családsegítő szolgálatok beilleszkedési programjai, a RÁT- ban részesülő személyek számára felajánlható szolgáltatásai Tétlenségre ítéltettek a Családsegítők a RÁT-osok esetében ? Előadó: Csizmaziáné Hubert Mária Igazgató Népjóléti Szolgálat Celldömölk Az „Út a munkához „ program végrehajtási tapasztalatai és a továbblépés lehetőségei Budapest

Előzmények Az évi III. tv. értelmében az önkormányzat helyi rendeletében határozott a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek beilleszkedési programjáról, valamint az aktív korú nem foglalkoztatott személyek megelőző együttműködéséről. Gesztor intézményként a Népjóléti Szolgálatot, s annak Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportját jelölte ki.

Előzmények 2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt és eredményes pályázatnak köszönhetően Szolgálatunk a rendszeres szociális segélyezettek részére csoportfoglalkozásokat szervezett. A csoportok kialakításánál fontos szempont volt, hogy mely okok, tényezők vezethettek a tartós munkanélkülivé váláshoz. A programba Celldömölkről és a kistérségből 42 főt vontunk be.

Koordináló munkacsoport A csoportfoglalkozásokba bevontuk a feladatban érdekelt, s e célra létrehozott munkacsoport tagjait: a Regionális Forrásközpont munkatársát Városgondnokság vezetőjét szenvedélybetegek közösségi ellátásáért felelős koordináló-gondozónőt a térségi munkaerőpiac egyik szakértőjét is. Több celldömölki érdekeltségű cég vállalta, hogy egy gyárlátogatás keretében tájékoztatást nyújt a munkavállalás feltételeiről.

Alkalmazott módszerek, célok Elsősorban korrekciós jellegű foglalkozások, előadások : személyiség-korrekciós kiscsoportos foglalkozások, a pozitív visszacsatolások által. A társadalmilag elfogadott és követendő normák elsajátítása szociális tanulás útján, Az egyéni pozitív tulajdonságok és a sajátos képességek felszínre hozásával az önbizalom erősítése, Egyéni és csoportos fejlesztő kreatív foglalkozások, Személyre szabott fejlesztési terv készült, amely tartalmazta a mindennapi élethez szükséges fejleszteni kívánt területek megjelölését. A fejlesztési terv egyaránt tartalmazott rövid és hosszú távú célokat, kellőképpen mobil és rugalmas volt.

A foglalkozások témái az RSZS-ben részesülők körében gyakran előforduló problémák (felhalmozott közüzemi tartozások, szenvedélybetegségek, munkamotiváció gyengesége, önbizalom hiány), a munkaerőpiacra való visszahelyezkedést elősegítő praktikus ismeretek (önéletrajz írás, a munkáltatók elvárásai, követelményei a munkavállalókkal szemben) köré csoportosítottuk.

A foglalkozások témái A foglalkozásokat egy-egy témában aktualizált tartalommal, több alkalommal is megszerveztük, hogy azokon a friss határozattal rendelkezők is részt vehessenek. Figyelembe vettük azt is, hogy ezen témák feldolgozására sokrétűségük miatt egy alkalom nem volt elegendő.

Csoportok és csoportvezetők életviteli, életmódot formáló csoport álláskeresést ösztönző csoport szocializációs csoport családgondozók, pszichológus, mentálhigiénés-, munkaügyi szakemberek

Életvitelt-életmódot formáló csoport 1. foglalkozás Témája: önismeret, önkifejezés fejlesztése. Célja: a csoporttagok megismerkedése egymással, közösen megfogalmazott célok, csoportnormák elfogadása. Módszer: ismerkedést elősegítő, kapcsolatteremtő, közérzetjavító feladatok. Csoportmottó, jelmondat választása.

A csoport jelmondatai „Aki sikeres akar lenni, készen kell állnia a kudarcra is!” „Az is tolvaj, aki mások bizalmát meglopja!”

2. foglalkozás Témája: életviteli, életvezetési tanácsadás, kommunikációs képesség fejlesztése. Célja: életviteli, életvezetési hibák felismerése, verbális készlet gyarapítása, problémamegoldó stratégiák ismertetése. Módszer: a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek megismerése, tudatosítása, napirend összeállítása. Szituációs játékon keresztül történő problémamegoldó stratégiák alkalmazása.

3. foglalkozás Témája: a személyi, környezeti higiéné fontosságának hangsúlyozása, munkamotiváció erősítése. Célja: A csoporttagok higiénés problémáinak feltérképezése, megfelelő minták bemutatásával. Korábbi munkatapasztalatok megbeszélése, tapasztalatcsere során a munka, mint presztízs előtérbe helyezése. Módszer: kérdéssor körbeadásával a munkatapasztalatok felelevenítése, igaz-hamis állítások.

4. foglalkozás Témája: álláskeresést segítő önéletrajz- írási technikák elsajátítása, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló javaslatok. Célja: az önéletrajz íráshoz szükséges információk aktualizálása, önálló álláskeresésre való képesség kialakítása. Módszer: önéletrajz írás a csoportkoordinátor segítségével, javaslatok a szabadidő hasznos eltöltésére.

5. foglalkozás Témája: a helyi munkalehetőségek feltérképezése, foglalkozással kapcsolatos személyes tapasztalatok összegzése, elemzése. Célja: részletes tájékoztatás a helyi munkalehetőségeket illetően. Az életmódban, életvitelben fellelhető problémák észrevétele, korrigálása. Módszer: a helyi munkaerőpiac két képviselője tartott előadást a csoportnak a munkavállalókkal szemben támasztott elvárásokról.

6. foglalkozás Témája: egy celldömölki faipari cégnél történő üzemlátogatás. Célja: a munkáltatók elvárásaival történő szembesülés. Módszer: a cég munkatársa körbevezette a csoporttagokat a gyár területén, tájékoztatást tartott a munkafolyamatokról, a munkavállalás feltételeiről.

7. foglalkozás Témája: tájékoztatás nyújtása a „gondolok a jövőmre” projektről az RSZFK munkatársától. Célja: az igénybe vehető támogatások megismerése, bekerülés módja, feltételei. Módszer: a csoporttagok tájékoztatása a projektről, az RSZFK munkájáról. ( RSZFK = Regionális Szociális Forrásközpont )

Értékelés Előzetesen megfogalmazott csoportcél megvalósult. A csoporttagok a foglalkozások során hasznos tanácsokat kaptak életmódjukra, életvitelükre vonatkozóan. Tájékoztatásban részesültek a munkaerő-piac jelenlegi helyzetéről, képzési lehetőségekről. A mai követelményeknek megfelelő önéletrajzzal rendelkeznek. Betekintés a munkavégzés folyamatába.

Szocializációs csoport Rendszeres szociális segélyben részesülők szemléletalakító csoportja

A csoport létrehozásának célja Izoláció oldása. A csoporttagok megismerjék egymást. Közösen megfogalmazott célok, csoportnormák kialakítása, ill. elfogadása. Egymás közötti kommunikáció elősegítése Önismeret fejlesztése Én-részesség felismerése, felismertetése Tudatosság növelése

A passzivitás, mint életforma elutasítása Motiváció felkeltése, ösztönzés a normakövető magatartás kialakítására Emberi kapcsolatok, kötődések feltérképezése Önérvényesítés megtanulása Jövőbeni tervek, célkitűzések megfogalmazása

A célok megvalósításának módszerei Szabadinterakciós kiscsoport. Lehetőség biztosítása saját problémáik megfogalmazására (pl. munkavállalással kapcsolatos tapasztalataik) Önismereti játékok (pénzes, jeligés) Irányított beszélgetések az értékekről, értékrendszerről

Összegzés A foglalkozások során kiderült, hogy a csoport tagjainak: önbizalma, önértékelése csökkent mértékű nehezen motiválhatóak az álláskeresésre még nehezebben a képzéseken való részvételre érzelmi állapotuk labilis énképük negatív

De… általában kritikai érzékük fejlett némelyiküknek meglepően jó az érdekérvényesítő képessége a csoport tagjainak jelentős hányada reálisan látja helyzetét

Álláskeresésre, munkavégzésre szerveződött csoport Módszerek hasonlók mint az előbbiek: A foglalkozásokon többek között lehetőség nyílt: önéletrajz – írási technikák elsajátítására, állásinterjúra való felkészülésre.

Csoportfoglalkozások célja A munkaerőpiacról kiszorult személyek integrálásának elősegítése, munkavégzésre történő felkészítés, valamint munkahelykeresésre ösztönző technikák megismertetése, motiváció erősítése.

„Út a munkához” A program intézkedései komplexen, több jogszabály módosításával alakítják át a tartósan munka nélkül lévők szociális ellátásait, amelyek között igen jelentős hangsúlyt kap a közfoglalkoztatás megszervezése és az általános végzettséggel nem rendelkezők képzése. Kiemelt cél, hogy a munkára képes álláskeresési ellátásra már nem jogosult tartósan munkanélküli személyek - akik 2008-ig egy típusú szociális ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkozatásban való részvétel jelentheti.

Kiemelt jelentőségű az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás, a közfoglalkoztatási terv elkészítése, amely a településen élők adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz lehetőségekhez igazodik.

Jogszabályi változások Nem változott az a szabály, hogy a települési önkormányzat gondoskodik az együttműködés feltételeiről, elsősorban a családsegítő szolgálat útján. Változott viszont az együttműködésre kötelezettek köre: 1.) RSZS 55. életévét betöltött személy, 2.) RSZS 14 éven aluli gyermeket nevelő, ha a gyermek ellátását napközben ellátási intézményben nem tudják biztosítani, 3.) az aktív korúak ellátásába részesülő személlyel a munkaügyi központ által kötött álláskeresési megállapodásban a munkaügyi központ is előírhatja a családsegítő szolgálatokkal való együttműködést. Ha a munkaügyi központ úgy ítéli meg, hogy szükséges az álláskereső számára az egyéni segítségnyújtás, előírhatja a családsegítő szolgálattal való együttműködést is.

Együttműködésre kijelölt szerv feladatai folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltakat betartását legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt ( RÁT-os esetén a munkaügyi szervet) a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, jelzi a jegyzőnek ( RÁT-os esetén a munkaügyi szervezetnek), ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározottak szerint).

Közfoglalkoztatás megszervezése Cél: mindenkinek, aki dolgozni szeretne, legyen munkalehetősége Feladat: – minél több, a végzettségnek megfelelő értelmes, hasznos munkalehetőség megteremtése – foglalkoztatandók körének meghatározása (milyen végzettségű, összetételű csoport részére kell munkalehetőséget teremteni) – Hol lehet ezeket a személyeket foglalkoztatni ?

Közfoglalkoztatás megszervezése Foglalkoztatandók körének kibővítése (állásfoglalás szervezetek és munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében) Tárgyalás foglalkoztató intézményekkel (önkormányzat intézmények, civil szervezetek, gazdasági szervezetek) Igények felmérése (létszám, munkakör, napi munkaidő, végzettség, nem, fizetendő munkabér, dologi igények,illetve ezek időbeli ütemezése)

Közfoglalkoztatás gyakorlati megvalósítása Közfoglalkoztatási terv elkészítése Rendeletalkotás (pl.: munkáltató jogkör gyakorlása, foglalkoztatás eljárási szabályai, jelentési kötelezettség, egybefüggően végezhető közcélú munka időtartama stb.) Együttműködési megállapodások elkészítése, megkötése (részletszabályok tekintetében)

Közfoglalkoztatás gyakorlati megvalósítása Közfoglalkoztatás menete: foglalkozás- egészségügyi vizsgálat- forrása Munkaügyi Központokhoz telepítve egy körös vagy két körös kiközvetítés Munkaerőigény bejelentése (esetleg a kiválasztott személy megjelölése) Munkaügyi Központ (behív, kiközvetít, orvosi vizsgálatra küld) foglalkoztató (kiközvetített személy elfogadása, munkaszerződés megkötése) foglalkoztató értesíti a munkaszerződésről az Önkormányzatot

Jelen helyzet A közfoglalkoztatási tervet minden önkormányzat elkészítette, Az együttműködési megállapodás és munkakapcsolat él a családsegítő és a munkaügy között, Minden önkormányzat tervezett közfoglalkoztatást Általában ( az RSZ-ből kiindulva) 2 -4 fővel számoltak, kivétel a nagyobb települések (10-15 fő, Celldömölk 50 fő )

Tervek szerint a feladatok: Intézményi karbantartás, takarítás, Konyhai kisegítő munkák, Ápolási gondozási feladatok, Kórházi adminisztrációs feladatok, Portai szolgálat, Udvari, kertészeti feladatok, Hulladékgyűjtés, Közterületek gondozása, hóeltakarítás

És a jelen…………. A munkanélküliek aránya a celldömölki kistérségben a tavalyi 692 fő helyett, most 1550 fő (13,1%-os munkanélküliségi ráta (5,5% helyett). A regisztrált munkanélküliek száma Celldömölk városban 582 fő Pályakezdő munkanélküli 134 fő,

És a jelen álláskeresési járadékot 726 fő kap, álláskeresési segélyen 125 fő van. RÁT-ban részesülők száma a kistérségben 202 fő, 80 nő és 122 férfi. Képzésben 3 fő RÁT-os részesül.

És a jelen: közcélú foglalkoztatásban 53 fő vesz részt. (A tervezett foglalkoztatási létszám: 155 fő volt ). Celldömölkön az önkormányzat intézményeiben tervezett foglalkoztatottak megoszlása ( 2009-ben ): 50 fő (21 férfi, 29 nő) ---- jelenleg 25 fő

A Munkaügyi Központ programjain résztvevők Álláskereső klub: 32 fő Álláskereső tréning: 59 fő Készségfejlesztő- pályaorientációs tréning: kb. 50 fő Humán szakszolgálatot igénybevevő: nem ismert még a statisztika

És a jelen…………. A családsegítővel együttműködésre kötelezett: 3 fő, akik korábban Rsz-sek voltak Családsegítővel együttműködő egyéb okból kifolyólag (családsegítő-gyermekjólét) 18 fő. Szolgálatunk által működtetett szenvedélybetegek közösségi ellátásában 2 fő részesül. Munkáltatóként rendszeres kapcsolat az álláskeresőkkel

A jelen és a jövő ? …. Mi legyen a többiekkel ? ( egy lakatos állásra 60 fő jelentkezett, egy szociális gondozó állásra 32 fő ) : Feladják? Feladjuk ?

Terveink - feladataink Egyéni esetkezelések folytatása A M.K-al az együttműködési megállapodás átdolgozása, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a családsegítőben fellelhető szaktudás, tevékenység Kapcsolat a RÁT-osokkal anamnézis,egyéni- és környezeti erőforrások feltérképezése, hiányosságok, szükségletek feltárása, A csoportok tematikájának aktualizálása az „ új munkanélküliek „ szükségleteihez

Terveink - feladataink A szükségletekre felelő szociális gondozó-ápoló képzés indítása a REMEK-kel közösen az intézményben Fiatal – pályakezdő munkanélküliek számára „életút tanácsadás” megszervezése pszichológus bevonásával Mentálhigiénés szolgáltatás csoport keretek közt

A Családsegítő szolgáltatásai szociális és egyéb információs adatok gyűjtése tájékoztatás nyújtás ügyintézésben való közreműködés szociális, életvezetési, adósságkezelési és mentálhigiénés tanácsadás az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátások közvetítése közösségfejlesztő és csoportos programok szervezése családok kapcsolatkészségének javítása érdekében konfliktuskezelő, mediációs szolgáltatások, pszichológiai, jogi és orvosi tanácsadás szervezése speciális támogató csoportok működtetése

A programok hatásai Naprakész információhoz jutás, Készségekhez jutnak, ami segíti az elhelyezkedést (RÁT), talpon maradást, adósságcsapdát lehet elkerülni az egyéb segítségnyújtási formákkal (RSZS). Eü-i segítség megszervezése, A munkanélküliségbe „hospitalizálódás” elkerülése

A programok hatásai egyéni esetkezelésen belüli munkamotiváció fenntartása, erősítése, A lelki egyensúly fenntartása : a munkavállalásra fejben - testben és lélekben- kell készen állni. Erre helyezzük a hangsúlyt a személyes találkozásokon.

Csoportfoglalkozás-szakmai nap- üzemlátogatás és akik csinálják

„Ha mindazt megtennénk, amire képesek vagyunk, szó szerint saját magunkat is elkápráztatnánk.” /Thomas Edison/