EGÉSZSÉGTUDATOS HIGIÉNIA, HIGIÉNIATUDATOS ENERGIATUDATOSSÁG

Tiszta vízre, levegőre és környezetre minden korban és minden földrajzi helyen szükség volt, van és lesz is.

Negyedik Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia Európai cselekvési terv, melynek négy fő célja van: I. megfelelő minőségű ivóvíz ellátás II. gyermekbalesetek számának csökkentése III. légúti, asztmás-allergiás megbetegedések visszaszorítása IV. terhesség alatt, valamint fiatalkorban a veszélyes vegyi anyagok, illetve mikrobák okozta kockázat csökkentése

A szolgáltatott víz elfertőződési karakterisztikája

Fertőtlenítési karakterisztikák

Az elégtelen fertőtlenítés tartománya

Az indokolatlan fertőtlenítés tartománya

A makrokörnyezetben rengeteg káros hatás éri a levegőt: az ipari termelés és motorizáció növekedése egyre növekvő károsanyag-kibocsátás erősödő üvegházhatás a környezetszennyezés miatt egyre kevésbé beszélhetünk tiszta levegőről

Az épületen belüli, a benntartózkodók életfunkcióit kielégítő levegőt érő hatások: Ezek a zavaró tényezők egy hagyományos, „kellően tömörtelen” nyílászárókkal épült házban kevésbé éreztetik hatásukat.

Régi problémák az új, korszerű háttérrel: - penészesedés - poratkák, lebegő szennyeződések, allergének feldúsulása - vegyi szennyezők feldúsulása - lakótéri megbetegedések számának növekedése Felerősödő jelenség: beteg épület szindróma

A penészgomba A kedvező lakótéri klíma a 40-60% relatív nedvességtartalmú levegő. A 65% feletti nedvességtartalom valódi táptalaja a penészgombáknak, emellett szaporodásukat elősegíti a napi liter nedvesség egy részének a hideg felületeken való lecsapódása is.

Friss levegő Mint az az ábrából is látszik, az embereknek a minőségi élethez friss levegőre van szükségük. Vegyünk példának egy 12m 2 -es, 2,70m belmagasságú, 2 fős hálószobát. Ha a hagyományos, n=0,5 légcserével számolunk, az egy főre eső friss levegő: 12m 2 ×2,70m×0,51/h / 2 = 8,1m 3 /h Ez az érték sem megfelelő (MSZ: 20m 3 /h,fő!), de egy korszerű, légtömör ablakkal még ez a levegőmennyiség sem juthat be. n=0,5; de erre sincsen garancia!

Az új szemlélet a szellőztetést az őt megillető figyelemben részesíti. Hisz napjainkra a hőkomfort túlsúlyba kerülése egyre kevésbé indokolt. Gondoljunk egy falfűtéses rendszerre! Pont azokat a felületeket fűtjük, melyek korszerű szerkezetükből adódóan amúgy is már egy magasabb komfortérzetet biztosítanak. t felületi, ma >> t felületi, rég

rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

k 0 tktk Q TR k 0 korszerűsödés W/lm 3 n 0 tktk QFQF korszerűsödés m 3 /h Elégtelen szolgáltatás tartománya A hőigények és légmennyiségek változása a korszerűbb építőanyagok alkalmazásával párhuzamban

1. ábra: külső fal fűtése fúrott kút vizéről

2. ábra: külső fal fűtése fúrott kút vizéről, az elfolyó szennyvíz hőjét is hasznosítva

3. ábra: külső fal fűtése fúrott kút vizéről, az elfolyó szennyvíz hőjét és napenergiát is hasznosítva

4. ábra: külső fal fűtése fúrott kút vizéről, az elfolyó szennyvíz hőjét, napenergiát és a füstgáz hőjét is hasznosítva

megnövelt hatékonyságú füstgáz-hőhasznosítás diagramja

Q F =Q talaj +Q szennyvíz +Q nap +Q füstgáz Az 1-4. ábrákon látható elvi kapcsolási vázlatokon bemutatott műszaki megoldások egymásra épüléseként áll elő a fenti összefüggés. Azonban ez csak egy ajánlás, mint az a fenti összefüggésből is látható, bármely hő önmagában is hasznosítható a talajból jövő víz melegítésére. Minden esetben ügyelni kell a megváltozott szerkezeti viszonyok miatt a megfelelő hő- és páratechnikai ellenőrzésre! ezzel a megoldással ~40÷60% földgáz megtakarítás érhető el

5. ábra: kívülről felülethűtéssel ellátott épület, nyári hűtési üzemben

6. ábra: kívülről felülethűtéssel és szellőzéssel ellátott épület, nyári hűtési üzemben

7. ábra: kívülről felülethűtéssel, szellőzéssel és belső mennyezethűtéssel ellátott épület, nyári hűtési üzemben

8. ábra: hagyományos hőleadókkal szerelt épület fűtési üzemben

9. ábra: kívülről felületfűtéssel ellátott épület, fűtési üzemben

10. ábra: kívülről felületfűtéssel és szellőzéssel ellátott épület, fűtési üzemben

11. ábra: kívülről felületfűtéssel, szellőzéssel és padlófűtéssel ellátott épület, fűtési üzemben

12. ábra: a felületfűtő illetve -hűtő elemeket el lehet helyezni az épület belső falán is, ekkor azonban a megfelelő hőmérsékletű közeg eléréséhez (25÷30°C) körülbelül az ábrán látható mélységig kell lefúrni. kazán: 100% hideg tartalék

13. ábra: belülről felületfűtéssel és -hűtéssel ellátott épület, fűtési üzemben

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!