Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.

2 A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és a környező országok (6) részéről Határokon átívelő kihívások (pl. környezeti kockázatok, vállalkozói versenyképesség, energiabiztonság, klímaváltozás) Makro-regionális együttműködés: mechanizmus „A 3 nem elve” (Magyar elnökség: „A 3 igen elve”) Végső cél: – programok koordinált megvalósítása – a térség gazdasági fellendítése, munkahelyteremtés, koordinált forrásfelhasználás

3 Földrajzi kiterjedés

4 A Duna Régió Stratégia cselekvési területei december 8.: „Európai Bizottság: Közlemény és Akcióterv” 11 cselekvési terület: akciók és projektek – Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (HU-SK) – Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (HU-RO) – A fenntartható energia-ellátás a régióban (HU-CZ) – Természeti értékek megőrzése (biodiverzitás) – Koordinált közlekedés-fejlesztés valamennyi szektorban (AT/RO/SI/RS) – Kultúra és turizmus ösztönzése – Oktatás (AT-MD), kutatás-fejlesztés – KKV-k együttműködése és szakképzés, határok átjárhatósága – Biztonság erősítése (pl. szervezett bűnözés elleni fellépés)

5 A Duna Régió Stratégia központi szereplői Európai Bizottság – Célok összehangolása a partnerországokkal, régiókkal Nemzeti kontakt pontok – nemzeti koordináció – tanácsadás és információszolgálat Prioritáskoordinátorok – A cselekvési területek irányítói – Közreműködés a számszerű célkitűzések meghatározásában – ösztönzi és koordinálja a projektvezetőket és partnereket

6 A Duna Régió Stratégia szereplői Kamarák, Szakmai szövetségek, NGO-k, Önkormányzatok, Üzleti szféra, Akadémiai szféra Egyéb működő hálózatok Az Akcióterv cselekvési területei rögzítettek, a projektek viszont csak példák, azaz rugalmasan bővíthetőek.

7 A Duna Régió Stratégia finanszírozása Rendelkezésre álló források jobb kihasználása – Régiók meglévő finanszírozási eszközeinek megtartása Strukturális források még nem lekötött összegei – Transznacionális és határon átnyúló együttműködési programok Infrastruktúra-források: TEN-T és TEN-E, Kutatási keretprogram FP7 Előcsatlakozási és szomszédsági eszközök IPA + ENPI Nemzetközi pénzintézetek pl. Európai Beruházási Bank Új keretek a 2014-től induló pénzügyi tervezési időszakban

8 A Duna Régió Stratégia elfogadása 2011 január-április: A megállapodás előkészítése valamennyi EU tagállam bevonásával április 13.: A Stratégia jóváhagyása az Általános Ügyek Tanácsán (Luxemburg) június 24. A Stratégia jóváhagyása a magyar elnökséget lezáró Európai Tanács-ülésen (állam- és kormányfők) július: A Stratégia gyakorlati elindítása (informális intézményrendszer, munkacsoportok, magas szintű fórumok)

9 Projektpéldák Duna-menti Kamarák Szövetsége - DCCA – a Duna-régiós kereskedelmi és iparkamarák tevékenységének összehangolása – a régióban működő vállalkozások érdekeinek és projektjeinek képviselete – a gazdasági szereplők Duna Stratégiához kapcsolódó projektötleteinek összegyűjtse és azokat lobbi tevékenysége által képviseltesse. – Duális szakképzés a régióban – szakképzési rendszerek összehangolása, Szakképzési Klaszter létrehozása – “Szeged Plusz Program” – A nyugat-balkáni régió kognitív megnyitásáért – DCCA Vállalkozások versenyképességének fejlesztése, növelése

10 Köszönöm a figyelmet!