Az európai és a magyar gazdaság kilátásai az Európai Bizottság előrejelzése alapján "GAZDASÁGI ÉVNYITÓ" konferencia Kaposvár, február 28. Dr. Jankovics László, ECFIN Resident Advisor, Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága Az előadásban kifejtettek nem feltétlen tükrözik az Európai Bizottság hivatalos álláspontját.

Áttekintő vázlat A gazdasági környezet hátterében: az EU komplex válságkezelési és intézményi reformcsomagja A gazdaságpolitikai felügyeleti/felvigyázási rendszer megújításának eddigi lépései, különösen a „hatos csomag” és a "kettes csomag" alapján Milyen gazdasági környezetre lehet számítani a Bizottság napokban közzétett téli előrejelzése alapján? Mik a válság hosszabb távú következményei?

A válság mélypontján a megoldás keresése közben…

A kormányzási reform hullámai – a közösségi szabályrendszer fokozatos erősítése szeptember: „Six-pack” - átfogó átalakítása és kiterjesztése az eddigi rendszernek, hatályban decembere óta november: „Two-pack” - szorosabb együttműködés az eurózónán belül (költségvetési tervezetek előzetes véleményezése) + az EU-IMF hitelprogramok eddigi gyakorlatának kodifikálása március 2: Kormányközi Szerződés (fiscal compact): alapvetően az európai szabályok nemzeti jogba való átvezetésének kötelezettséget teremti meg decemberétől: EMU 2.0 meghirdetése – a "4 elnök" formálódó javaslata – egységes pénzügyi felügyelet, bankunió megvalósítás alatt

10 éves állampapírhozamok alakulása néhány EU tagállamban Kötvénypiacok stabilizálódása

Az európai rendszer új elemei (szelektív és szubjektív lista) Új számszerű benchmarkok (pl. adósságcsökkentési szabály) a megelőzés hatékonyságának növelésére Árnyaltabb szankciórendszer - (i) kamatozó letét, (ii) nem kamatozó letét, (iii) pénzbüntetés (a korábbi egyetlen „nukleáris opció” helyett) Félautomatikus döntéshozatal a fordított többségi szavazás bevezetésével A felvigyázás kiterjesztése a makrogazdasági egyensúlytalanságokra (a válság egyik éles tanulsága)

Következmények a tagállami gazdaságpolitikák mozgásterére Szigorúbb fiskális keretszabályok az egyensúlyhiányok megelőzésére ágban (különösen a kedvező konjunkturális helyzet esetére) Hatékonyabb kikényszeríthetőség a korrektív ágban Közösségi koordináció/felügyeleti jogkörök bővítése a külső és belső makrogazdasági egyensúlyhiányok esetén (hitel- és lakáspiaci boom, tartós fizetési mérleghiány stb.)

Növekedési dinamika az EU- ban ( fordulóján érünk vissza 2007-hez)

Európa növekedési "hőtérképe" I. (prognózisok 2014-re)

Európa növekedési "hőtérképe" II. (prognózisok 2015-re)

A növekedés szerkezete

Közpénzügyek: Költségvetési hiány A strukturális egyenlegnek már "nem kell" érdemben tovább javulni a as nagy kiigazítások után, ami támogatja a növekedést

Közpénzügyek: Államadósság

Közpénzügyi helyzetkép Az adósságdinamikában ban már a "hólabda"-hatás vált meghatározóvá, és a banki feltőkésítések hatása – a folyó hiány hozzájárulása már semleges volt 2013-ban Magyarország relatív helyzete jónak mínősíthető: 16 tagállam ellen folyik jelenleg EDP, csak 6 országnak sikerült 2013-ban csökkenteni az adósságrátáját Az előrejelzés ugyanakkor rámutat a magyar adósságcsökkentési pálya sérülékenységére is

A válság hatása a hosszabb távú növekedési pályára A válság hatása: sajnos (ugyanakkor logikusan) beigazolódni látszik a 2009 tavaszi bizottsági elemzés: nincs visszatérés a válság előtti fejlődési trendvonalhoz (nincs "helyreállítási periódus", mint korábban nagy külső sokkok, kataklizmák esetében) Az aggregált bruttó jövedelem szintjében bekövetkezett egy tartós 5%-os szintbeli csökkenés (közgazdasági magyarázatok: tartós munkanélküliek humántőkéje, csődbe menő innovatív vállalatok) A növekedési ütemek ugyanakkor visszatérhetnek magasságában a válság előtti szintre

Termelékenységi trendek - a teljes tényezőtermelékenység (TFP) alapján Tagországok EU átlag Olaszország Németország Magyarország Szlovákia Románia Spanyolország Portugália Csökkentő tényezők (pénzügyi források hozzáférhetőségének korlátai) és a növelő tényezők ("teremtő pusztítás", az alacsony termelékenységű szektorokból átáramlanak a termelési tényezők (munkaerő, tőke) a magasabb termelékenységűek felé

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!