Termékergonómia, termékpszichológia ábrasegédlet Kaucsek György
MI AZ ERGONÓMIA? Életminőség Hatékonyság +
Az ergonómia révén egyértelműbben határozható meg, hogy az ember számára mi a megfelelő és mi a nem megfelelő
AZ ERGONÓMIA ALKALMAZÁSÁNAK Fő CÉLJAI
Előírások, szabványok: veszítenek a jelentőségükből A megismerés ergonómiája: fontossá válik Az együttműködés elengedhetetlen: a partnerekkel, pl. a tervezőkkel TRENDEK
Tervezési elvek 1.) A megismerés lehetséges, és különböző módszereire helyezzük a hangsúlyt. A hallgatók kezdetben hajlamosak a "kérek adatot" szemlélet értelmében kidolgozott sablonmegoldásokat (táblázatokat, ajánlásokat, szabványokat) várni. Ez érthető is, hiszen az lenne a könnyebb, ha minden esetben léteznének ilyen megoldások. A hallgatókban erős késztetés van az anyaggal való manipuláció minél előbbi elkezdésére, és ezért sokszor a kellően nem indokolt problémafeltáró, elemző munka mint kényelmetlenség jelenik meg. 2.) Semmit sem szabad betű szerint elfogadni, illetve mechanisztikusan figyelembe venni a kézikönyvekből. Az ajánlásokat, szabványokat, táblázatokat csak a helyzet önálló, egyéni elemzése után lehet alkalmazni. Ennek alapján lehet csak meghatározni a pszichológiai, fiziológiai, szociológiai kritériumokat és ezek fontosságát, súlyát a tervezésben a fogyasztó-felhasználó szempontjából. Saját tapasztalatokat kell gyűjteni, amelyek az objektív információkon kívül érzelmi közelségbe is hozzák a vizsgált problémát, és lehetővé teszik azt, hogy a hallgatók a specifikus emberi szükségleteket is figyelembe vegyék. Csak ezzel a háttérrel képesek a tervezők az ember-eszköz-környezet kapcsolatok korrekt interpretációját létrehozni.
3.) Általában nincsenek ideális megoldások, hanem csak jó kompromisszumok vannak. (De ne az igénytelenségük miatt tudjanak a hallgatók gyorsan kompromisszumot kötni!) Statikus és világosan definiált helyzetek a fogyasztók számára tervezett használati tárgyaknál nagyon ritkán fordulnak elő. Ellentét lehet az egyes követelmények kielégítésében, és ezt el kell tudni fogadni, illetve meg kell próbálni megindokolni a tervező által javasolt kompromisszumot. 4.) A tervezett tárgyak okozta kényelmetlenség nem mindig rossz, ezért nem szabad mindig negatívan értékelni. Lehetővé teheti a helyes tájékozódást, az éberség fenntartását, a testi intelligencia (a mozgás mint kommunikáció és ennek öröme) jobb kifejeződését. Mindezekkel nagyobb biztonságot és önbizalmat adhatnak a használónak. 5.) Az internacionális kultúra nem egységesítést, hanem sokszínűséget jelent, nem beszűkülés, hanem végtelen lehetőség a variációkra. Segíteni kell elfogadni az újat úgy, hogy közben önazonosságunkat se veszítsük el. A társadalom által szült értékrend közvetítésében progresszív és szintetizáló szerepet kell vállalnia a designernek.
6.) A munka és az élet világában az egyes embernek mindig kell egy bizonyos rendezetlen, saját maga által rendezhető szabad teret hagyni. Törekedni kell a "rend" és a "rendezetlenség" célszerű arányainak a megvalósítására. Valamennyi szabad választási lehetőségre, cselekvési "játéktérre" minden embernek szüksége van. 7.) Önismeret - önmagunk megismerése a tárgyak felhasználására vonatkozó ismeretek alapja. Ennek hiányában a tervező nem lesz abban a helyzetben, hogy saját tapasztalatait mások tapasztalatának fényében értékelni tudja. A katasztrofálisan hibás döntésekhez általában az vezet, hogy a tervező nem tudja, hogy például az ő keze nagy vagy kicsi, és ezért nincs is abban a helyzetben, hogy a saját tapasztalatait mások tapasztalatainak a fényében súlyozni tudja. Ennek érdekében fontos, hogy a gondos önmegfigyelést, az emberekről szerzett ismeretek széles repertoárja egészítse ki! 8.) A problémák megoldására vonatkozó hipotézisek és azok abszolút biztos igazolása között hosszú út és sok közbenső állomás van. Nem kell mindent tökéletesen bizonyítani. Ezért előnyben kell részesíteni az élő, eleven tapasztalatokat, megfigyeléseket a költség/haszon relációban is gondolkodva.
9.) A helyszini tapasztalatszerzés elsősorban empátiás élményt jelent (a másik személy helyzetébe való beleélés, anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat és anélkül, hogy saját magunkat vinnénk át a másikba). Az empátiás készséget leginkább olyan gyakorlatokkal lehet fejleszteni, melyek szinte “kényszerítik” a hallgatót az érintettek szempontjainak figyelembevételére. 10.) A hallgatót motiválttá kell tenni az ergonómia alkalmazásában. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a hallgató belássa az ergonómia szempontok értelmét és erről - még mielőtt a hallgatókkal szemben támasztott követelmények meghatározásra kerülnek - célszerű meg is győződni. A döntést bármilyen ergonómiai feladatról mindig a hallgatóval együtt kell hozni. Sokszor ez nem megy könnyen és egykettőre. Tapasztalataink szerint erre nem szabad az időt sajnálni, mert a végrehajtás minőségében megtérül a befektetett energia. 11.) Egymástól tanulunk - a tanár-diák szerep éles különválása nem járható út. Bizonyos hallgatói előfeltételek (ismeretháttér megléte) esetén a tanár inkább moderátor (szabályozó, fékező, gyorsító) szerepet tölt be.
Stresszmodell Követelmények és cselekvési-döntési játéktér (KARASEK, 1979) Követelmények csekélymagas csekély Cselekvési játéktér Tünetgyakoriság (%) –Szív megbetegedések –Idegi panaszok –Túlzott fáradtság
le kell bontanunk mindazokat a „falakat”, amelyek elválasztanak bennünket - egymástól - az érintettektől - a partnerektől Ennek megvalósításához olyan program- menedzselés kell, amelynek lényege a több irányból kezdeményezett kapcsolat-építés! A CSELEKVÉSI ÉS DÖNTÉSI TÉR NÖVELÉSÉHEZ…
A HATÁROK EGYRE INKÁBB PSZICHOLÓGI- AIAK LESZNEK...
PSZICHOLÓGIAI HATÁROK, I.
PSZICHOLÓGIAI HATÁROK, II.
Fogyasztó-orientált rendszer Foglalkozás (termelés)-orientált rendszer
Minimális funkció Minimális kommunikáció Minimális funkció Maximális kommunikáció Maximális funkció Minimális kommunikáció Maximális funkció Maximális kommunikáció VARIÁCIÓK A TERMÉKEK “KOMMUNIKÁCIÓ” ÉS “FUNKCIÓ” “KOMMUNIKÁCIÓ” ÉS “FUNKCIÓ”DIMENZIÓIRA
Minimális funkció, minimális kommunikáció A feladat a funkció elvégzése, és hogy a tárgy mutassa meg a funkciót - pl.: turista étkészlet, kalapács, konzervnyitó, fogpiszkáló, kulcstartó, lúdtalpbetét. Maximális funkció, minimális kommunikáció A feladat a funkció könnyű, gyors, hatékony (professzionális) elvégzése, és hogy a tárgy mutassa be a funkciót - pl.: szemsebész-szike, célszerszámok profik részére, rejtett szerkezeti elemek, vadászpilóta botkormány, nuncsaku, az űrhajózásban, katonaságnál, mérnöki, orvosi vagy bármilyen szakterületen és a csökkent munkaképességűek által használt, különleges, egyéni tervezésű maximális teljesítményt megvalósító eszközök.
Minimális funkció, maximális kommunikáció A feladat a funkció elvégzése, és hogy a tárgy mutassa be a felhasználót - pl.: "Rambo" túlélőkés, Swatch óra, ajándéktárgyak, presztízstárgyak, reklámtárgyak - és az eredeti funkciót nem az eredeti kontextusban alkalmazó tárgyak: bányászlámpa vagy búvársisak mint dísztárgy. Gyakorlatilag a giccsek többsége is ilyen jellegű tárgy. Maximális funkció, maximális kommunikáció A feladat a funkció könnyű és hatékony professzionális) elvégzése és a felhasználó bemutatása - általában minden olyan időtálló értékekkel bíró, közízlést fejlesztő termék, ami a fogyasztót jellemző csoport igényeinek, vagy teljesen egyéni, a szocializációs folyamatban kialakult igényeiknek (életstílus) is meg tud felelni.
Munka és életkörülmények - Károsító - Fejlesztő TERHELÉSKÖVETKEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELI ÁLLAPOTOK Képességek és motivációk Igénybevételi állapotok (Pozitív vagy negatív irányú változások) A TERHELÉS, AZ IGÉNYBEVÉTEL ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK KAPCSOLATA
TERHELÉSEK I. Általános (munkahelyen kívüli) tényezők okozta terhelések - Családi körülmények, életkor - Anyagi helyzet - Traumás (testi, lelki megrázkódtatást okozó) helyzetek - Vonatkoztatási csoport-elvárások
II. Munkatartalmi terhelések, I. II/1. Munkaszervezeti terhelések - Szerep-konfliktus - Kooperációs konfliktus (csoporton belül és csoportok vagy vezetők-beosztottak között) - Felelősségvállalás (anyagért, emberért) - Munkamegosztás - Ösztönzés - Vállalatpolitika és vezetés (termelési célok) - Szervezetben elfoglalt hely bizonytalansága
II. Munkatartalmi terhelések, II. II/2. A munkafeladat jellegzetességeiből eredő terhelések - Funkcióelosztás - Munkahely kialakítás - Fizikai munkakörnyezet - A munka ütemezése, tempója - Munkamódszer - A munkaidő szerkezete - A szociális érintkezés lehetősége - A mennyiségi és minőségi normák - A munka változatossága, gazdagsága
2730 Rézi, amikor tizenkét korsó sört visz - és amikor csak egy pohár pálinkát visz Eugen Roth (1957) 100 év humor a német művészetben TERHELÉS-IGÉNYBEVÉTELEK
IGÉNYBEVÉTELI ÁLLAPOTOK I. Fiziológiai hatások - Biokémiai változások - Keringési és légzési változások - Az emésztési rendszer változásai - Az idegműködés változásai II. Pszichikus hatások - Pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, érzelmek) változásai
KÖVETKEZMÉNYEK I. Negatív (csökkent munkaképességet okozó) következmények Elfáradás, monotónia, telítődés, stressz Testi károsodás (pl. gyomorfekély) Személyiségkárosodás (pl. neurózis) Viselkedésbeli kihatások * baleset * hiányzás, munkahely változtatás * teljesítménycsökkenés * élvezeti- és gyógyszerek túlzott fogyasztása (szenvedély betegségek) * interperszonális konfliktusok * elégedetlenség
II. Pozitív következmények Adaptálódás, edződés Gyakorlottság Megelégedettség Személyiségfejlődés (képesség és motiváció)
Terhelő tényezők Terhelés Teljesítmény Igénybevétel A TERHELÉS, AZ IGÉNYBEVÉTEL ÉS A TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA
PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, I.
PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, II.
PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, III.
PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, VI.
PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELEK, V.
Fizikai igénybevétel
Vérszükséglet Véráramlás PIHENÉSDINAMIKUS MUNKASTATIKUS MUNKA STATIKUS ÉS DINAMIKUS MUNKA
AZ ENERGIAFORGALOM BECSLÉSE A. A TESTHELYZETEK (ülés, térdelés, guggolás, állás, állás előre hajolva) és HELYVÁLTOZTATÓ MOZGÁSOK (járás sík terepen, illetve emelkedőn) szerint B. A MUNKAVÉGZÉSI MÓDOK (kézi - egy-két karral, törzzsel és végtagokkal végzett könnyű, közepesen nehéz, nehéz, nagyon nehéz munka) szerint
A FIZIKAI MUNKA OSZTÁLYOZÁSA Folyamatos munkavégzés esetén a megengedhető felső határ 17.5 kJ/perc, illetve 8400 kJ/munkanap
A – Az aszimmetria szöge D – Szállítási távolság V – Függőleges (vertikális) elhelyezkedés H – Vízszintes (horizontális) elhelyezkedés AZ EMELÉSNÉL FIGYELEMBE VEENDŐ DIMENZIÓK* *National Institute for Occupational Safety and Health (USA )
Cumulative(Idővel halmozódó) Trauma(Sérüléses) Disorders(Rendellenességek) MI A CTD ÉS AZ MSD? Musculo-(Izom-) Skeletal-(Vázrendszeri) Disorders-(Rendellenességek)
AZ MSD KOCKÁZATI TÉNYEZŐI Erő Ismétlődés Kényszer - testtartás Statikus testhelyzet Gyors mozdulatok Összenyomó vagy érintkező terhelés Vibráció Hideg Szünet-hiány
A MSD-K TIPIKUS KORAI TÜNETEI Duzzadás Zsibbadás Viszketés Égő érzés Hát és nyakfájás Izomerő csökkenés Mozgás-nehézség Merevség Fájdalom a végtagokban Ingerlékenység
KÉNYELMETLENSÉG - FÁJDALOM - MSD
TESTHELYZET ERő GYAKORISÁG MSD
Carpal Tunnel tünet: akkor fordul elő, amikor a csukló hajlító inaiban krónikus duzzadás lép fel. A középső (median) ideg, amelyik az első három és a hüvelykujjat idegzi be, károsodhat a csuklóban lévő kéztőcsontoknál fellépő nyomás miatt. A FELSŐ VÉGTAG GYAKORI MSD MEGBETEGEDÉSEI, II. A tünetek: fájdalom a gyűrűs és a kisujjban viszketés ezeken a helyeken zsibbadás ezeken a helyeken
a Csontok Inak Median ideg Karpalis szalag KÉZTŐCSONTI ALAGÚT TÜNET
A CSUKLÓT, TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRE TARTSD EGYENESEN!
SZERSZÁM / CÉL GÉP
PROBLÉMA GÉP EGYENES VONALÚ SZERSZÁM A CÉL OS ELFORDÍTÁSA
A CSUKLÓ HELYZETÉNEK HATÁSA A MEGFOGÁS ERőSSÉGÉRE Semleges, 0 o 100%-os szorító erő Radiális eltérés 25 o 80% erő Semleges Nyújtás Hajlítás 45 o 75% erő 45 o 60% erő 65 o 45% erő 0o0o 100% szorítás erő Ulnáris eltérés 40 o 75% erő
FELADATTERVEZÉS - SEMLEGES TESTHELYZETEK Törzs – karok egyenesen tartva Felső kar – függőlegesen lógva Alsókar a felső karhoz viszonyítva Csukló - egyenesen, az alsókar meghosszabbításaként Kezek – a tenyerek egymás felé fordulva
RongycsavarásKönyök kintRossz vibráció Vállak túl magasan / alacsonyanKomfort zóna hiányaRossz rálátás CTD-T ELŐIDÉZŐ ERGONÓMIAI ALAPPROBLÉMÁK
Fenék fentVízszintes távolság Törzscsavarás Álló- ülőmunkaStatikus munka Hajlított csukló
A TELJESÍTMÉNY NAPI VÁLTOZÁSA
A KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KRITÉRIUMAI Bármely tevékenység akkor nem hajtható végre, ha a követelmények az arra vállalkozó ember képességeit meghaladják, vagy az nincs olyan állapotban, hogy azt a tevékenységet egyáltalán akár egyszer is végre tudja hajtani. Az "elvégezhetőség" tehát mindenekelőtt csak azt jelzi, hogy egy tevékenység feltételei, pl. a szükséges készségek, testi erő, tudás és a fellépő terhelések elviselése - az emberi képességek területén egyáltalán megvannak-e (elérheti, mozgathatja, hallhatja, láthatja, érezheti, károsodás, sérülés nélkül túlélheti). Ide értendő értelemszerűen az is, hogy a munkatevékenység egyszeri végrehajtásának nincs egészségkárosító hatása a környezetére. 1. ELVÉGEZHETŐSÉG
A tevékenység akkor "elviselhető", ha az nem egyszer vagy rövid ideig, hanem az egészség károsodásának veszélye nélkül huzamos ideig, többször is megismételve végrehajtható. A tartós (hosszú távú) tevékenység számára csupán az "elvégezhetőség" követelményeinek kielégítése nem elegendő, mivel az emberi teljesítőképesség a tevékenység időtartamától függően változik. A fizikai, de a pszichés teljesítőképesség határai ilyenkor is viszonylag objektíven meghatározhatók. Ide értendő értelemszerűen az is, hogy a tevékenység többszöri végrehajtásának sincs egészségkárosító hatása a környezetére. Főbb megválaszolandó kérdések eszerint, hogy egy adott ideig tartó tevékenység elvégzésére megfelelnek-e a feltételek, képes-e az adott ember szervezete a bizonyos ideig ható terhelések elviselésére, mikor célszerű a tevékenységet megszakítani, azaz szüneteket beiktatni az elfáradás megelőzésére, milyen körülmények szükségesek a monotónia és a telítődés elkerülésére, a szükséges aktivációs (éberségi) szint fenntartására. 2. ELVISELHETŐSÉG
Az emberi tevékenységet nem csak az objektív feltételeiből kiindulva kell megítélni, hanem az emberek véleménye alapján is, amelyet tapasztalataik és beállítódásaik révén alakítanak ki róla. Az objektív feltételeket és azok szubjektív megítélését a munkavégzés esetében leggyakrabban a fizetésen, a termékek, szolgáltatások fogyasztása esetében pedig azok árain, de ezenkívül egyéb más módokon (pl. kivételes, presztízs szempontok biztosítása) keresztül is összhangba lehet hozni egymással. Egy munkahely vagy termék, szolgáltatás vonzósága már nem abszolút és objektíven meghatározható fogalom, többek között függ a társadalmi fejlődés állapotától, a gazdasági helyzettől, és csoportspecifikus hatások is érvényesülnek benne. Főbb megválaszolandó kérdések, hogy egyes tevékenységek milyen okok miatt vonzóak „divatosak„, hogyan lehet népszerűségüket javítani a különböző csoportokba tartozó embereknél. 3. ELFOGADHATÓSÁG
A tevékenységnek ez a megítélése mindig csak egyéni lehet. Erre nincsen biztos mérce, mivel a tevékenység, ill. annak feltételeivel való „igazi” megelégedettség, hasonlóan a "elfogadhatósághoz" a dolgozó szubjektív megítélésétől függ, és az emberek munkabeállítódása nagyon sok szociológiai, szociálpszichológiai, pszichológiai változó függvénye. A fő megválaszolandó kérdések eszerint, hogy mi az egyes ember fizikai és pszichológiai mozgástér iránti igénye, szükséglete és hogyan segíthetjük az egyes ember testére és lelkére (önérvényesítésére, önmegvalósítására) szabott megoldások megvalósulását a munkahelyi feltételek (pl. munkatartalom, megvilágítás, klíma, színdinamika) és a fogyasztási célra használt termékek, szolgáltatások tervezésében. 3. ELÉGEDETTSÉG
A MASLOW-FÉLE SZÜKSÉGLET PIRAMIS 58
HERZBERG-FÉLE MOTIVÁCIÓS ELMÉLET
A termék fizikai és mentális paraméterei Igazságérzet és ésszerűség
ÉRTÉKEK
ÉRTÉK (pl. jó-rossz; tiszta-piszkos; ízes-ízetlen; drága-olcsó, szögletes-kerek; érdes-sima stb.); ERŐ, energia (pl. kicsi-nagy; nehéz-könnyű; erős- gyenge stb.); AKTIVITÁS (pl. gyors-lassú; meleg-hideg; aktív- passzív; feszült-laza stb.). AZ AFFEKTÍV JELENTÉS HÁROM FŐ TÉNYEZŐJE (Osgood szerint)
X. Antropometriai alapelvek-alapadatok
EMBERI KÜLÖNBÖZŐSÉG - NORMÁLIS ELOSZLÁS Csak a populáció 5%- a van 1500 mm alatt A populáció átlaga 1600 mm A populáció 95%-a van az 1700 mm alatt
AZ ANTROPOMETRIAI ADATOK FAJTÁI Statikus (strukturális) antropometriai adatok Dinamikus (funkcionális) antropometriai adatok Egyéb antropometriai kategóriák Testfelépítési változatok Felépítés és alakbeli különbözőség Az egyes testméretek közötti kapcsolat, arány
AZ ANTROPOMETRIAI ADATOK RENDSZERE
Férfiak, 95. centilisNők, 5. centilis Térd 43 cm Térd 54cm Magasság 188 cm Magasság 152 cm Szem 175 cm Szem 142 cm Váll 155 cm Váll 122 cm Könyök 120cm Könyök 94 cm Csípő 99 cm Csípő 76 cm MAGASSÁG DIMENZIÓK
177 cm145 cm Japán 178 cm146 cm Ázsiai 186 cm151 cm Európai 187 cm152 cm Észak Amerikai Magas férfiAlacsony nő
94.5 cm77.5 cm Japán 95.5 cm78 cm Ázsiai 96.5 cm79.5 cm Európai 97.5 cm80 cm Észak Amerikai Magas férfiAlacsony nő ÜLÉSMAGASSÁG
A KÉZ FŐ MÉRETEI (EDS) Méretek FérfiakNőkCentilisek Forrás
A szélsőségek elve Minimálisan megfelelő érték: a 95-ös centilis Maximálisan megfelelő érték: az 5-ös centilis Az állíthatóság elve Az átlag elve A kifejtett erő elve AZ ANTROPOMETRIAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELVEI
Mozgáselemzés Kaucsek György
ALAPMOZDULATOK Elengedni Nyúlni Illeszteni Mozgatni Megfogni
AZ ALAPMOZDULATOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 1.Pszichés: látás 2.Fizikai: távolság, súly 3.Az ember teljesítőképessége és pszichofiziológiai állapota
3M IDŐKÁRTYA, I.
3M IDŐKÁRTYA, V.
A fogásmód (megragadó-felvevő, fogásváltoztató, átadó, kiválasztó, érintő) A tárgy helyzete (pl. egyedül, vagy lapos síkon fekszik, vagy megfogása egyik oldalról és alulról akadályoztatva van) A tárgy jellege (alakja, mérete) A MEGFOGÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
3M IDŐKÁRTYA, VI.
3M IDŐKÁRTYA, VIII.
3M IDŐKÁRTYA, IX.
Ellenőrzési szükséglet (pontosság) és erőráfordítás (nyomás) Szimmetria körülmények (illesztés minden, több vagy csak egy helyzetben) Kezelhetőség (körülmények, állapot) AZ ILLESZTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
AZ ILLESZTÉSI KÖRÜLMÉNYEK - Fogásváltoztatás szükséges - Takart illesztési hely - >7,5 cm –nél nagyobb fogástávolság - Akadályoztatás az illesztési helyen fennálló helyhiány miatt AZ ILLESZTENDŐ TÁRGYAK ÁLLAPOTA - Éles peremű részek (sebesülési veszély) - Törékeny részek (sérülési veszély) - Síkos alkatrészek - Hajlékony alkatrészek - Az alkatrész súlya nagyobb 1 kg-nál EGYSZERŰ VAGY NEHÉZ KEZELHETŐSÉG ILLESZTÉSÉNÉL
3M IDŐKÁRTYA, VII.
3M IDŐKÁRTYA, IV.
3M IDŐKÁRTYA, II.
Lehetőség szerint csökkentsük a nyúlás és mozgatás mozdulathosszait! Tipizálással, megfelelő alak-, felület-, és méretkialakítással a megfogás módját egyszerűsítsük A kezek természetes mozgástartományának és a mozdulatsorrendnek megfelelő kialakítással csökkentsük a felesleges mozdulatok A nagy ellenőrzési szükségletű, időigényes illesztéseket egyszerűsítsük Általában kerüljük a nagyobb erőszükségletű mozdulatokat! A kialakításnál törekedjünk az egyidejűleg mindkét kéz által végezhető mozdulatok elvégzésének minél több lehetőségére! Gondoljunk a balkezesekre is! MOZDULATKIALAKÍTÁSI ALAPELVEK
MOZDULATEGYSZERŰSÍTÉS, I.
MOZDULATEGYSZERŰSÍTÉS, II.
MOZDULATEGYSZERŰSÍTÉS, III.
AJÁNLATTEVÉS ÉS FELLÉPÉS A MEGGYŐZÉSI DIALÓGUSBAN A PARTNER belső- szükséglete A PARTNER belső kérdésfeltevése velem szemben Az ÉN beállítódásom a válaszadásra Az ajánlat jellege, illetve a PARTNER személyes haszna Az ÉN ideális fellépésem AUTORITER "jelentősnek tűnni" Az én nívómon van-e? Majdnem az ő nívóján vagyok. Presztízs biztosítás Érvényesülés, presztízs, kizárólagosság, legújabb divat, legjobb, első, azonnali kipróbálás… Kissé autoriter TÁRGYILAGOS "kiválónak lenni'" Elég logikus-e?Felsorolom a száraz tényeket. Jellemzők megadása Adatok, ismertetőjegyek, alternatívák, mérések, számítások, diagramok, önálló döntés… "Robot" EGYÜTTMŰKÖDŐ "érzelmi és tárgyi biztonságra törekvés" Törődik-e velem? Biztosítom a baráti együttműködést. Személyes kapcsolat- teremtés Referenciák, garanciák, bizalom, gondoskodás, szerviz, kockázatmentesség, folytonosság, bizonyított támogatás Barátságos, de kissé autoriter. (GIB 3D-GITTER-KAUCSEK-SIMON)