2.lecke A napsugárzás, mint környezeti tényező

A napsugárzás a bioszféra legfontosabb energiaforrása. A Föld felszínét elérő napsugárzás összetétele: - több mint 50 % fénysugárzás - kisebb rész hősugárzás - néhány %-a UV- sugárzás A földfelszínre érkező fénysugárzás fajtái: - közvetlen fény(sugárzás) - szórt fény(sugárzás)

Közvetlen fény és a szórt fény hatása az élőlényekre A közvetlen fény kedvezőtlenebb hatású, mint a szórt fény - nagyobb arányban tartalmaz rövidebb hullámhosszú, - nagyobb arányban tartalmaz rövidebb hullámhosszú, nagyobb energiájú sugarakat, mint a szórt fény, nagyobb energiájú sugarakat, mint a szórt fény, ezért erőteljes a felmelegítő hatása, ezért erőteljes a felmelegítő hatása, az állatok többsége kerüli a közvetlen fényt (kv. a hüllők) az állatok többsége kerüli a közvetlen fényt (kv. a hüllők) a növények védekeznek (pl. juhar levelek) a növények védekeznek (pl. juhar levelek) A szórt fény kedvezőbb hatású - nagyobb arányban vannak hosszabb hullámhosszú sugarai - nagyobb arányban vannak hosszabb hullámhosszú sugarai kisebb a melegítő hatása, kisebb a melegítő hatása, a fotoszintézis szempontjából is kedvezőbb a fotoszintézis szempontjából is kedvezőbb

Egy adott terület fényviszonyainak jellemzői: a megvilágítás erőssége = szórt és a közvetlen fény aránya a megvilágítás erőssége = szórt és a közvetlen fény aránya a megvilágítás időtartama a megvilágítás időtartama a fény hullámhossz összetétele a fény hullámhossz összetétele A fény komplexkörnyezeti tényező, mert a fényviszonyok jellem- zői egyben környezeti tényezők is. Ezeknek a környezeti tényezőknek értékei is változnak: - térben: vízszintesen (földrajzi szélesség szerint) függőleges iránya függőleges iránya adott helyen is: felhősödés adott helyen is: felhősödés domborzati viszonyok domborzati viszonyok növényzeti borítottság befolyásol- növényzeti borítottság befolyásol- ja ja

Élőlények fénytűrése A növények, mivel fotoszintetizálnak szükségük van a fényre, a fény az energia forrásuk csoportosításuk a fénytűrő képességük alapján: Fényigényesek : a közvetlen fényt igénylik a fejlődésükhöz Fényigényesek : a közvetlen fényt igénylik a fejlődésükhöz pl. gyom- és szántóföldi növények többsége pl. gyom- és szántóföldi növények többsége Fény- és árnyéktűrők: változó a fényigényük, Fény- és árnyéktűrők: változó a fényigényük, egyes életszakaszukban igénylik a közvetlen egyes életszakaszukban igénylik a közvetlen fényt, máskor jól tűrik a szórt fényt is fényt, máskor jól tűrik a szórt fényt is pl. bükkfa (virágzáshoz) pl. bükkfa (virágzáshoz) Árnyéktűrők: nem tudják elviselni a tartós közvetlen fényt Árnyéktűrők: nem tudják elviselni a tartós közvetlen fényt pl. erdei pajzsika pl. erdei pajzsika A gombák heterotrófok, nem igénylik a fényt, sötét jobb fejlődés

Állatok is heterotrófok Kevésbé jelentős a fény, mint a növényeknél Kevésbé jelentős a fény, mint a növényeknél Csoportosításuk a fényhez való viszonyuk szerint: Fényt kedvelők: a nappal aktívak, pl. hüllők, rovarok Fényt kedvelők: a nappal aktívak, pl. hüllők, rovarok Fényt kerülők: a szürkületben, illetve éjjel aktívak Fényt kerülők: a szürkületben, illetve éjjel aktívak pl. denevérek, egyes bagolyfajok pl. denevérek, egyes bagolyfajok Sötétben élők: a mély tengerben, a barlangban vagy a talajban élők, pl. földigiliszta Sötétben élők: a mély tengerben, a barlangban vagy a talajban élők, pl. földigiliszta A fény ritmikus változása meghatározza az ébrenlét és alvás ciklusát (fényt kedvelőknél, fényt kerülőknél) A fény ritmikus változása meghatározza az ébrenlét és alvás ciklusát (fényt kedvelőknél, fényt kerülőknél) A fény iránya fontos lehet a tájékozódásban A fény iránya fontos lehet a tájékozódásban

Hőmérséklet A levegő hőmérsékletét befolyásoló tényezők: A levegő hőmérsékletét befolyásoló tényezők: Földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, domborzat Földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, domborzat Felszín fajhője és albedója, növényzeti borítottság Felszín fajhője és albedója, növényzeti borítottság Üvegházhatás Üvegházhatás Élőlények hőtűrőképessége: Élőlények hőtűrőképessége: Növények csoportosítása: Növények csoportosítása: Tág hőtűrésűek: pl. egyes mohafajok, fenyőfajok Tág hőtűrésűek: pl. egyes mohafajok, fenyőfajok Szűk hőtűrésű fajok: melegkedvelők: pl. ochideák, Szűk hőtűrésű fajok: melegkedvelők: pl. ochideák, kaktuszok kaktuszok hidegkedvelők: pl. törpefenyő, hidegkedvelők: pl. törpefenyő, törpefűz törpefűz

Állatok csoportosítása: Legtöbb állat optimális hőmérséklet igénye: +20 és +30 C fok között van Tág hőtűrésűek: Tág hőtűrésűek: pl. egyes bálnafajok, hiúzfajok, mókusfajok pl. egyes bálnafajok, hiúzfajok, mókusfajok Szűk hőtűrésűek: Szűk hőtűrésűek: Melegkedvelők: pl. zsiráf, emberszabású majmok Melegkedvelők: pl. zsiráf, emberszabású majmok Hidegkedvelők: pl. a pingvinfajok többsége Hidegkedvelők: pl. a pingvinfajok többsége

Állatok testhőmérséklete és környezetük hőmérséklet változása: Változó testhőmérsékletűek: Változó testhőmérsékletűek: - testhőmérsékletük követi a környezetük hőmérséklet változását változását minimum érték alatti, maximum érték feletti környezeti minimum érték alatti, maximum érték feletti környezeti hőmérsékletnél nyugalmi állapot (életműködések lelassul- hőmérsékletnél nyugalmi állapot (életműködések lelassul- nak) nak) - madaraknál (krokodiloknál) fejletlenebb állatok - nincs, vagy fejletlen hőszabályozó központ Állandó testhőmérsékletűek: Állandó testhőmérsékletűek: - testhőmérsékletük független a környezetük hőmérsékle- tének a változásától fejlett a hőszabályozásuk tének a változásától fejlett a hőszabályozásuk

A hőmérséklettel kapcsolatos ökológiai szabály: a Bergmann-szabály Az állandó testhőmérsékletű, rokon fajoknál a melegebb területeken élők kisebb testűek, mint a hidegebb te- rületeken élők Pl. a pingvin fajok

Szabálymagyarázat: - a hőtermelés a testtömeggel, a hőleadás a testfelülettel arányos arányos - a testfelület a testtömeg négyzetével arányos ezért a nagy termetű állatoknak a testtömegükhöz képest viszonylag kicsi a testfelületük viszonylag kicsi a testfelületük illetve a kisebb termetű állatoknak a testtömegükhöz képest viszonylag nagy a testfelületük viszonylag nagy a testfelületük - a nagyobb termetűek sok hőt termelnek, viszonylag keveset adnak le adnak le - a kisebb termetűek kevesebb hőt termelnek, és viszonylag sokat adnak le sokat adnak le hidegebb terület nagyobb, melegebb terület kisebb termet hidegebb terület nagyobb, melegebb terület kisebb termet

3.lecke A levegő és a víz hatása az élőlényekre

Levegő: A légkör anyaga, különböző gázok elegye, de folyékony és szilárd anyagokat is tartalmaz Hatásai: kémiai és fizikai hatások Kémiai hatások: a kémiai tulajdonságaival kapcsolatosak Kémiai hatások: a kémiai tulajdonságaival kapcsolatosak a kémiai tulajdonságai az összetételétől függnek a kémiai tulajdonságai az összetételétől függnekÖsszetétele: sok: N 2, és O 2, kevés: vízgőz, CO 2, nemes gázok, H 2 és szennyező anyagok: pl. por, SO 2 sok: N 2, és O 2, kevés: vízgőz, CO 2, nemes gázok, H 2 és szennyező anyagok: pl. por, SO 2 N 2, O 2 : mennyiségük jóval meghaladja az élőlények igényeit, ezért nem korlátozó tényezők a bioszférában ezért nem korlátozó tényezők a bioszférában

CO 2 tartalom: 0,04% nagyon fontos környezeti tényező a fotoszintetizáló szerveze- teknek teknek - ha a CO2 mennyisége 0,03% alá csökken, eléri a minimum értéket a növényi fotoszintézis szempontjából, értéket a növényi fotoszintézis szempontjából, és minimálisra csökken a fotoszintézis, majd megszűnik és minimálisra csökken a fotoszintézis, majd megszűnik - ha nő a CO2 mennyisége, nő a fotoszintézis intenzitása is, először gyorsan, majd lassabban és végül nem nő először gyorsan, majd lassabban és végül nem nő

A fotoszintézis másik szabályozótényezője a fényerőssége - a fényerősség növekedésével a CO2 koncentráció növekedé- sének is nagyobb lesz a hatása sének is nagyobb lesz a hatása természetes körülmények között a levegő CO2 tartalma dinamikusan állandó növeli: a talaj mikroorganizmusok (baktériumok, mikrosz- kópikus gombák) szerves maradvány lebontása, kópikus gombák) szerves maradvány lebontása, növények és állatok légzése növények és állatok légzése csökkenti: a fotoszintetizálók fotoszintézise dinamikus egyensúlyt az emberi tevékenység megszűntette: napjainkban növekedik a légkör CO2 tartalma

- természetes növénytakaró (erdők) pusztítás: CO2 megkötést csökkenti csökkenti - ipari tevékenység: növeli növekvő CO2 tartalom fokozza az üvegházhatást, az üvegházhatás növekedése növeli a légkör átlaghőmérsékle- tét, globális felmelegedést okoz globális felmelegedés főleg az ember szempontjából katasztro- globális felmelegedés főleg az ember szempontjából katasztro- fális következményekkel jár

Szennyező anyagok: - a levegő SO2 tartalma a zuzmók a légköri SO2 tartalom indikátorai (zuzmótérkép) származása: kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből a légkörben való viselkedése: reakcióba lépve a vízgőzzel kénessavat és kénsavat képez, a csapadékkal lejutnak a felszínre savas csapadék (eső) hatása: karosítja a növényeket (fenyő, bükk, gyertyán) karosítja a növényeket (fenyő, bükk, gyertyán) a vizek élővilágát a vizek élővilágát Európában az utóbbi időszakban kevesebb a savas eső - a magas légköri ózonréteget károsítók - a magas légköri ózonréteget károsítók pl. repülőgépek égéstermékei halogéntartalmú anyagok (pl. freonok: hűtőgépek gázai) halogéntartalmú anyagok (pl. freonok: hűtőgépek gázai)

Fizikai hatások: a fizikai tulajdonságaival kapcsolatosak - a levegő áramlás (szél): növényeknél: - fokozza a párologtatást - segíti a növények elterjedését (magvakat, termése- ket terjeszti) ket terjeszti) - elvégzi a beporzást - károsítja a fákat (szélvihar) - deformálja a lombkoronát (állandó egyirányú szél) állatoknál: - oxigéntartalma szükséges a légzéshez - szél a madaraknak energiát ad a repüléshez, de az állatok többsége elbújik a szél elől (védekezés az elsodrástól)

Víz: Az élet keletkezésének a színhelye, napjainkban élőhely Az élet keletkezésének a színhelye, napjainkban élőhely Az élet nélkülözhetetlen feltétele: Az élet nélkülözhetetlen feltétele: - a sejtek biokémiai folyamatai vizes közegben zajlanak Szerepe a növények életében: Szerepe a növények életében: - a fotoszintézis kiindulási anyaga - a vízellátás folyamatai: - vízfelvétel a környezetből - vízszállítás a növényben - vízszállítás a növényben - vízleadás párologtatással - vízleadás párologtatással - Vízháztartás (vízállapot) szerinti csoportosítás: változó és állandó vízállapotú növények

Változó vízállapotú növények: Változó vízállapotú növények: - nincs önálló vízháztartásuk - száraz időben kiszáradnak, nedves időben feléled- nek, kiszáradás tűrők nek, kiszáradás tűrők - moszat-, zuzmó-, mohafajok Állandó vízállapotú növények: Állandó vízállapotú növények: - jó a vízmegtartásuk, szabályozott a párologtatásuk vízháztartásuk egyenletes vízháztartásuk egyenletes - harasztok, nyitvatermők, zárvatermők a szárazföldi növények vízellátása függ: - levegő- és a talaj nedvességtartalmától ezt befolyásolja: a földrajzi fekvésből adódó hőmérséklet ezt befolyásolja: a földrajzi fekvésből adódó hőmérséklet csapadék mennyiség, szél, terület növényzete csapadék mennyiség, szél, terület növényzete

Az állandó vízállapotú növények csoportosítása a vízigényük Az állandó vízállapotú növények csoportosítása a vízigényük szerint: szerint: Vízi növények: Vízi növények: Az egész testfelületükkel veszik fel a vizet Az egész testfelületükkel veszik fel a vizet Kevés vizet vesznek fel, keveset párologtatnak Kevés vizet vesznek fel, keveset párologtatnak Pl. a hínárnövények: a békalencse Pl. a hínárnövények: a békalencse Mocsári növények: Mocsári növények: Vízfelvételük és párologtatásuk nagy Vízfelvételük és párologtatásuk nagy Mocsarak, nedves rétek növényei, pl. mocsári gólyahír Mocsarak, nedves rétek növényei, pl. mocsári gólyahír

Közepes vízellátottságúak: Közepes vízellátottságúak: Időszakos vízhiányban a párologtató felületüket csökkentik Időszakos vízhiányban a párologtató felületüket csökkentik pl. lombhullással pl. lombhullással Vízfelvételük nagy, párologtatásuk szabályozott Vízfelvételük nagy, párologtatásuk szabályozott Pl. a termesztett növények nagy része Pl. a termesztett növények nagy része Szárazságtűrő növények: Szárazságtűrő növények: Gázcserenyílásaik besüllyedtek, ezért a párologtatásuk minimális Gázcserenyílásaik besüllyedtek, ezért a párologtatásuk minimális Bőrszövetükön a kutikula vastag, esetleg növényi szőrösek Bőrszövetükön a kutikula vastag, esetleg növényi szőrösek Vizet raktároznak Vizet raktároznak Pl. kaktuszok, kövirózsák Pl. kaktuszok, kövirózsák

Szerepe az állatok életében: Szerepe az állatok életében: A változó testhőmérsékletűek a víz hiányát jól tűrik A változó testhőmérsékletűek a víz hiányát jól tűrik Az állandó testhőmérsékletűeknél már %- os vízvesztés is halált okozhat Az állandó testhőmérsékletűeknél már %- os vízvesztés is halált okozhat Állatok csoportosítása a vízigényük szerint: Állatok csoportosítása a vízigényük szerint: Vízi állatok, számukra a víz élettér Vízi állatok, számukra a víz élettér Szárazföldi állatok: Szárazföldi állatok: - nedvességkedvelők: optimális élőhelyűk bőséges, - nedvességkedvelők: optimális élőhelyűk bőséges, vagy elegendő nedvesség tartalmú vagy elegendő nedvesség tartalmú az állatok többsége az állatok többsége - szárazságtűrök: raktározzák az anyagcsere-folyama- - szárazságtűrök: raktározzák az anyagcsere-folyama- taikban keletkezett víz egy részét taikban keletkezett víz egy részét sivatagi állatfajok sivatagi állatfajok

4.lecke A talaj alapvető jellemzői

Talaj: Fogalma: a földkéreg legfelső, laza és termékeny rétege Fogalma: a földkéreg legfelső, laza és termékeny rétege Összetétele: Összetétele: Szilárd-, folyékony- és légnemű része van Szilárd-, folyékony- és légnemű része van légnemű része: a talajlevegő több CO 2 - t és vízgőzt tartalmaz, több CO 2 - t és vízgőzt tartalmaz, és kevesebb O 2 -t, mint a légköri levegő és kevesebb O 2 -t, mint a légköri levegő

folyékony része: a különböző iontartalmú víz folyékony része: a különböző iontartalmú víz víz fajtái: víz fajtái: - hidratációs víz, a talaj kolloidok felszínéhez nagy - hidratációs víz, a talaj kolloidok felszínéhez nagy erővel kötődő víz, a növények nem hasznosítják erővel kötődő víz, a növények nem hasznosítják - kapilláris víz, kitölti a talajszemcsék közötti - kapilláris víz, kitölti a talajszemcsék közötti hézagokat, hézagokat, a növények leginkább ezt hasznosítják a növények leginkább ezt hasznosítják - gravitációs víz: szabadon elfolyik a talaj repedé- - gravitációs víz: szabadon elfolyik a talaj repedé- sekben, sekben, nincs ideje a növényeknek a felvételre nincs ideje a növényeknek a felvételre

szilárd része: ásványi anyagok (szervetlen anyagok) 90%: - kőzettörmelék pl. homok - kőzettörmelék pl. homok - agyag (szervetlen kötőanyag) - agyag (szervetlen kötőanyag) szerves anyagok 10%: humusz (kötőanyag) szerves anyagok 10%: humusz (kötőanyag) növényi gyökerek növényi gyökerek talajlakó élőlények talajlakó élőlények pl. baktériumok, pl. baktériumok, gombák, állatok gombák, állatok

Kialakulása: Kialakulása: A földkéreg felszíni rétegében az éghajlat és az élőlények A földkéreg felszíni rétegében az éghajlat és az élőlényekhatására Kőzetekből és élőlénymaradványokból a mállás során Kőzetekből és élőlénymaradványokból a mállás során Mállás fajtái: Mállás fajtái: 1. fizikai mállás = aprózódás: 1. fizikai mállás = aprózódás: a kőzetekből az éghajlat hatására kőzettörmelék alakul ki a kőzetekből az éghajlat hatására kőzettörmelék alakul ki inszolációs aprózódás, gelivációs aprózódás inszolációs aprózódás, gelivációs aprózódás

2. kémiai mállás: a kőzetek, illetve a kőzettörmelék egy részéből a kőzetek, illetve a kőzettörmelék egy részéből kémiai reakciókkal (oldódás, oxidáció) kémiai reakciókkal (oldódás, oxidáció) vizes oldatok és oldhatatlan ásványok jönnek létre, vizes oldatok és oldhatatlan ásványok jönnek létre, az oldhatatlan ásványokból: az oldhatatlan ásványokból: szervetlen kötőanyag képződik szervetlen kötőanyag képződik a szervetlen kötőanyag: az agyag a szervetlen kötőanyag: az agyag az agyagot kolloidális méretű részecskék alkotják az agyagot kolloidális méretű részecskék alkotják (vas- és alumínium- hidroxidok illetve kovasav) (vas- és alumínium- hidroxidok illetve kovasav)

3. biológiai mállás: 3. biológiai mállás: a kőzettörmeléken és az agyagon pionír szervezetek a kőzettörmeléken és az agyagon pionír szervezetek települnek meg, települnek meg, az elpusztult maradványaik szerves anyagot juttatnak a az elpusztult maradványaik szerves anyagot juttatnak a képződő talajba képződő talajba a szerves anyagot a lebontó baktériumok szervetlen a szerves anyagot a lebontó baktériumok szervetlen anyagokra bontják, illetve humuszt alakítanak ki belőle anyagokra bontják, illetve humuszt alakítanak ki belőle (humifikáció) (humifikáció)

humuszt is kolloidális részecskék alkotják, humuszt is kolloidális részecskék alkotják, humuszkolloid: több, egymással összekapcsolódó humuszkolloid: több, egymással összekapcsolódó szerves molekula szerves molekula talajkolloidok: agyag kolloidok, humusz kolloidok, vagy talajkolloidok: agyag kolloidok, humusz kolloidok, vagy agyag és a humusz kolloidok összekapcsolódva agyag és a humusz kolloidok összekapcsolódva idővel több szervezet, főleg növény települ a talajra, idővel több szervezet, főleg növény települ a talajra, az elpusztult maradványaiból tovább növekszik a talaj az elpusztult maradványaiból tovább növekszik a talaj humusztartalma. humusztartalma.

A talaj is komplex környezeti tényező A talaj is komplex környezeti tényező A kémiai és a fizikai jellemzői élettelen környezeti tényezők A kémiai és a fizikai jellemzői élettelen környezeti tényezők kémiai tulajdonságai: kémiai tulajdonságai: - talajkolloidok víz- és ion megkötő képessége kolloidális méretűek: kolloidális méretűek: kis tömegükhöz képest óriási felületet képeznek kis tömegükhöz képest óriási felületet képeznek a víz molekulák vagy az ionok számára a víz molekulák vagy az ionok számára a talaj vízmegkötő képessége a talajkolloidok mennyisé- a talaj vízmegkötő képessége a talajkolloidok mennyisé- gétől függ: gétől függ: - homoktalajok: kevés talajkolloid, kevés vízmegkötés - homoktalajok: kevés talajkolloid, kevés vízmegkötés - agyagban vagy humuszban gazdag talajok: - agyagban vagy humuszban gazdag talajok: sok vizet kötnek meg

a talaj ionmegkötő képessége: - a talajkolloidok negatív töltésűek, ezért pozitív töl- - a talajkolloidok negatív töltésűek, ezért pozitív töl- tésű ionokat kötnek meg (Ca2+, Na+,K+, H+) - a megkötött ionok milyensége és mennyisége - a megkötött ionok milyensége és mennyisége befolyásolja a talajszerkezetet befolyásolja a talajszerkezetet - sok Ca2+ megkötése a legkedvezőbb talajszerkezet - sok Ca2+ megkötése a legkedvezőbb talajszerkezet kialakulását eredményezi Ca2+-ban telített kolloidok könnyen összeállnak nagyobb méretű talajrészecskévé és kialakul a nagyobb méretű talajrészecskévé és kialakul a morzsás talajszerkezet: megfelelő mennyiségű vizet és levegőt tartalmaz a talaj élővilágának - Na+-ban gazdag talaj tömör szerkezetű, szikes talaj - Na+-ban gazdag talaj tömör szerkezetű, szikes talaj

- talaj tápanyagtartalma: gyorsan változó tényező gyarapítja: a biológiai felhalmozás (elpusztult élőlé- nyek lebontódása) a víz vagy a szél ráhordása a víz vagy a szél ráhordása csökkenti: a csapadék kimosó hatása a növények tápanyagfelvétele a növények tápanyagfelvétele kémiai elemenként változó, hogy az adott elemet tartalmazó tápanyagok (ionok) mekkora hányada vehető fel pl. a talaj összes nitrogéntartalmából csak 2% a NO3-, amit a növények fel tudnak venni a NO3-, amit a növények fel tudnak venni

Trágyázás: a talaj tápanyag utánpótlása Trágyázás: a talaj tápanyag utánpótlása biztosítja a talaj termőképességének a fenntartását, biztosítja a talaj termőképességének a fenntartását, a szakszerűtlen műtrágyázás környezetszennyezést okoz a szakszerűtlen műtrágyázás környezetszennyezést okoz pl. megváltoztatja a talaj pH- ját, pl. megváltoztatja a talaj pH- ját, növelheti az élővizek szervetlen tápanyag tartalmát növelheti az élővizek szervetlen tápanyag tartalmát

fizikai jellemzői: - szerkezete: a kőzettörmelék és a kötőanyagok (talajkollo- idok) aránya és elrendeződé, illetve idok) aránya és elrendeződé, illetve a talajrészecskék mérete, egymáshoz képesti a talajrészecskék mérete, egymáshoz képesti elhelyezkedése, összekapcsolódásuk mértéke határozza meg több vázrész: lazább szerkezet több vázrész: lazább szerkezet több kötőanyag: kötöttebb szerkezet több kötőanyag: kötöttebb szerkezet laza szerkezetű talaj: jól szellőzött, gyorsan felmelegszik, laza szerkezetű talaj: jól szellőzött, gyorsan felmelegszik, de gyorsan átengedi a vizet de gyorsan átengedi a vizet kötött szerkezetű talaj: nagyobb vízmegkötő képességű, kötött szerkezetű talaj: nagyobb vízmegkötő képességű, de nehezebben melegszik fel, kisebb levegőt tartalmú de nehezebben melegszik fel, kisebb levegőt tartalmú - szintezettség, vastagság, hőmérséklet - szintezettség, vastagság, hőmérséklet

Talaj hatása az állatokra főleg a fizikai tulajdonságaihoz kell alkalmazkodni - talaj szerkezete: a talajban élő állatok mozgását befolyásolja pl. a vakond, földigiliszta - talajfelszín keménysége: a felszínen tartózkodó állatok mozgását befolyásolja pl. kemény felszínen a kisebb támasztó felületű vég- taggal gyorsabban lehet mozogni taggal gyorsabban lehet mozogni (szavanna patásai) (szavanna patásai) puha felszínen lassúbb a mozgás, pata nagyobb, puha felszínen lassúbb a mozgás, pata nagyobb, az ujjak szétterpeszthetők az ujjak szétterpeszthetők (tundra, tajga jávorszarvas) (tundra, tajga jávorszarvas)

- talaj hőmérséklet ingadozása: függőleges irányú mozgást vált ki pl. a cserebogár lárvája télen az átfagyott réteg alá mozog mozog - talaj levegő és víz tartalma: pl. a földigiliszta esőzés után a felszínre jön száraz időszakban a nedvesebb, mélyebb réteg- száraz időszakban a nedvesebb, mélyebb réteg- be húzódik be húzódik