Szövegtípusok

Közös alap A szövegolvasás és szövegalkotás kommunikáció A beszédhelyzet rekonstruálása, tudatossága A beszédhelyzetnek megfelelő szövegtípus megválasztása: -A szöveg általános ismérvei (egység, lezártság, haladás, koherencia, szerkezet, stílus) -A szövegtípusok szerinti sajátosságok (pl. leíró, elbeszélő, érvelő-meggyőző stb. szövegtípusok).

Szövegtani szempontok NEM KÜLÖNÁLLÓAN, HANEM BEÉPÍTJÜK A SZÖVEGTÍPUSOKBA Szövegpragmatika: beszédhelyzet, olvasói előfeltevések Szövegkoherencia -Szövegszemantika (szemantikai kohézió) -Szöveggrammatika (konnexitás) -Szövegszerkesztés (kompozicionális összefüggés)

Szövegszemantika Tematikai egység (azonosság) az izotópia, kulcsszó a cím, alcím, fejezetcím fókuszmondat tételmondat az integráló erejű indító és záró mondat a helyet jelölő szemantikai kötőelemek az időre utaló szemantikai kötőelemek Lineáris kohézió - a helyettesítendő és helyettesítő közötti szemantikai korreferencia - mezőösszefüggés (jelentéskörök) - asszociációs mező - a szemantikai hiány - a mellérendelő kötőszók Globális kohézió

Szöveggrammatika Utalások: Eszközei: névelő névmások határozószók fokozott melléknevek sorszámnevek az ige egyenes idézés

Szövegrészek, szövegegység Bekezdések: - Tételmondatok Szerkezeti séma (a szöveg rendező elve, függ a szövegtípustól) -Időrendi sorrend -Ok-okozati felépítés -Összehasonlítás -Felsorolás Makroszerkezeti egységek

Feladatok, gyakorlatok A szöveg szerkezete: -Mondatok szerkesztése -Bekezdések, szövegrészek szerkesztése -Szövegegész szerkesztése Forrás a feladattípusokhoz: Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp

Szerkesztési gyakorlatok Mondatok szerkesztése: -Összefüggő szöveg összekevert mondatainak elrendezése -Összefüggő szöveg összekevert tagmondatainak elrendezése -Kérdésekre adott válaszmondatok szórendje -(válasz)mondatokhoz kérdések szerkesztése -SZórendi variációk a beszédhelyzetnek megfelelően -Egyszerű mondatok átalakítása összetetté -Összetett mondatok átalakítása egyszerűvé

SZerkesztési gyakorlatok Bekezdések, szövegrészek szerkesztése -Állandósult szószerkezetek szövegbe foglalása -Dialógusból összekötő szöveggel (idéző mondatokkal) párbeszéd szerkesztése -Függő beszéd átalakítása párbeszéddé, dialógussá -Tételmondathoz bekezdés szerkesztése -Összefüggő szöveg összekevert bekezdéseinek elrendezése -Bekezdések összekapcsolása különböző kohéziós eszközökkel

Szerkesztési gyakorlatok Szövegegész szerkesztése: -Elővázlat összekevert pontjainak elrendezése, variálása -Bevezetés és/vagy befejezés adott tartalmú tárgyaláshoz -Kötött szerkezetű műfajok (kérvény, hozzászólás stb.) fő részeinek kiegészítése -Meghatározott mondategészek szövegbe illesztése, illetve ezek köré/közé szöveg szerkesztése -Közlő fogalmazások szerkezetének variálása -A forrásanyagból gyűjtött cédulák tartalmi-logikai elrendezése -Elővázlat készítése -Szerkezeti hibák javítása

Kidolgozási, stilizálási gyakorlatok Szavak, szószerkezetek válogatása Mondatok stilizálása Szövegstilisztika

Stilizálási gyakorlatok Szavak, szószerkezetek válogatása -Meghatározott stílusú (típusú) szövegbe illő szavak, kifejezések -A beszélő egyéni stílusához illő szavak, kifejezések -SZavak jelentésárnyalatai, -módosulásai más- más szószerkezetben, szövegkörnyezetben -Idegen szavak, szószerkezetek értelmezése, fölcserélése magyar megfelelővel -A szóválasztás hibáinak javítása

Stilizálási gyakorlatok Mondatok stilizálása -Ugyanazon gondolattartalom változatos megfogalmazása -Mondatkiegészítés, - bővítés különböző szófajokkal, szerkezetekkel -Mondatfajták kiválasztása, váltogatása -Stilizálás szóképek alkalmazásával -Stilizálás alakzatok alkalmazásával -Mondaton belüli nyelvhasználati hibák és stílushibák javítása -Összetett mondaton belül a kohézió javítása -Szó- és mondatrend a közlés céljának, valamint a kontextusnak megfelelően -Közlésvariálás a mondatfonetikai eszközök váltogatásával

Stilizálási gyakorlatok Szövegstilisztika -Mondatok, bekezdések, szövegegységek közötti kohézió biztosítása -Szövegvariálás a közlés céljának, a beszélő lelkiállapotának, a beszédtársnak stb. Megfelelően -Azonos témák átírása más-más szövegtípusban -Szöveg kifejtése és tömörítése -Szöveg, szövegegész transzponálása más közlésmódba, stílusba, stílusrétegbe -Szövegrészletek kiegészítése szövegegésszé a részlet stílusában -Hibás szóismétlés javítása -Hiányos, félreérthető szöveg kiegészítése, javítása -Közlésvariálás a szövegfonetikai eszközöknek megfelelően

Szövegrészek, szövegegység Bekezdések: - Tételmondatok Szerkezeti séma (a szöveg rendező elve) -Időrendi sorrend -Ok-okozati felépítés -Összehasonlítás -Felsorolás Makroszerkezeti egységek

Szövegtípusok: Elbeszélő szövegek Forrás: Budaváriné Béres Erzsébet-Kelecsényi László Zoltán Szövegértés-szövegalkotás. Szövegtípusok. Corvina Elbeszélés (Lásd. Komm3 Előadás) -Kronologikus beszámoló -Személyes történetmondás -Napló (napirend, napi terv, emlékirat, vallomás) -Élménybeszámoló -útirajz

Szövegtípusok: Leíró, ábrázoló szövegek Leírás, jellemzés -személyleírás, jellemrajz -Imertetés, beszámoló (olvasmányról, színházi előadásról, filmről, televíziós műsorról stb.) -Olvasmánynapló -Meghatározás -Lexikon-szócikk -Ismeretterjesztő szövegek -Esszé -Értekezés, tanulmány

Egyéb szövegtípusok Magánélet: Magánlevél, távirat, meghívó Iskolai munka: Írói életrajz, iskolai feladatlap, szóbeli felelet, vizsga, kiselődás, műelemzés, műértelmezés, fordítás Közélet: Hivatalos levél, önéletrajz, alkalmi beszéd Média: Hír, tudósítás, riport, interjú, glossza, kommentár, hirdetés, reklám

Leíró szövegek: tartalmi elemek A leírás: szemléletes bemutatás a tulajdonságok, jellemző jegyek felsorolásával Tárgya: Személy, tárgy, műalkotás, jelenség, táj, folyamat, fogalom, esemény Célja: tájékoztatás (objektív bemutatás)

Leíró szövegek: tartalmi elemek A leírás szerkezetének alaptípusa: 1)A tárgy megjelölése, általános bemutatás; 2)A részletek aprólékos ismertetése, a haladási irány követésével 3)Összegező kép (gondolat)

Leíró szövegek: tartalmi elemek A leírás jellemzői Objektivitás, pontosság Térbeli haladási irány (pl. felülről lefelé, kívülről befelé, körültekintés, távolról-közelre, közelről-távolra) Logikai haladás (pl. Általános jegyektől az egyedi, különös vonásokig) Szóhasználat (névszói stílus) Szemléletesség Hangulatosság: szubjektív mozzanatok is megjelenhetnek Önállóan ritka: gyakori elbeszélésekben Gyakorlat: pontosság, objektivitás, haladási irány

A leírás szókincstára Minőségre vonatkozó szavak A mennyiség szavai Az alak, forma, felület szavai Íz, illat Hang A helyet meghatározó szavak

Az érzékelés tudatosítása Például: bevezető, ráhangoló gyakorlatok Feladattípus: Megfigyelés, reflektálás 1.Figyeld meg! a)Milyen érzékletek születnek este, hazafelé menet? Írd le találó, megfelelő hangulatú szóval! b)Milyen tekintetekkel találkoztál hétköznap, illetve hétvégén? Reggel és este? (Budaváriné-Kelecsényi) Feladattípus: belső képlátás Módszer: irányított képalkotás

A haladási elv tudatosítása Nézd meg, mutasd be, írd le! a)Vezesd végig a tekintetünket (valamilyen sorrendben) egy látványon: -Balról jobbra; -Fentről le; -Körbefordulva stb. A fenti irányokhoz választható rendező el: -Közelről távolra, -Távolról közelre. b) Mutasd be, amit most magad körül látsz! Mi a kiindulópont? Mi a leírás sorrendje? Milyen rendező elv alapján haladsz? (Budaváriné-Kelecsényi)

A jellemzés Külső és belső tulajdonságok alapján történő bemutatás, a leírás egyik fajtája. Tárgya: az ember Válfajai: a)Személyleírás (személyt bemutató szövegtípus, csak a külső tulajdonságokra vonatkozik) b)Jellemrajz (összetett szövegtípusok, a belső tulajdonságok dominálnak) Az ábrázolás eszközei: beszéltetés (monológ, párbeszéd), cselekedtetés, mások véleményének közlése, a környezet bemutatása)

Személyleírás A személy külső bemutatása jellemzők alapján Felépítése: 1)Általános ismertetés; 2)Különleges ismertetőjelek, egyéb jegyek 3)Összbenyomás Követelményei: -pontosság, részletező aprólékosság, rendszeresség A bemutatás iránya: -Fentről lefelé haladás; -Lényeges vonások, majd kevésbé lényeges adatok közlése -Szembetűnő vonások, majd egyéb jellemzők ismertetése Hirdetések, rendőrségi közlemények Jellegzetes szókincstár

Jellemrajz Egy személy külső és belső tulajdonságait bemutató szövegtípus Felépítése: 1)Általános bemutatás 2)Különleges belső és külső tulajdonságok részletezése 3)Összkép Követelményei: -Pontosság -A tulajdonságok rendszerező tagolása -Árnyalt, sokrétű jellemzés Szókincstár: vérmérséklet, lelki, akarati tulajdonságok, értelmi tulajdonságok, érzelmi tulajdonságok, aktivitás, fizikai tulajdonságok, erkölcsi tulajdonságok, szociális irányultság stb.

Ismertetés Valamilyen művészeti vagy tudományos alkotás bemutatása a legjellemzőbb tartalmi és formai jegyek felsorolásával. Tárgya: tudományos vagy szépirodalmi mű, hangverseny, kulturális program stb. Követelménye: kis terjedelem, lényeges információk Célja: tájékoztatás Alapja más szövegtípusoknak: Ajánlás, olvasmánynapló, elemzés, kritika, kiselőadás, feleletterv, reklám

Beszámoló Általános benyomás alapján rövid tájékoztatást ad személyesen átélt élményről, olvasmányról stb. Összetett szövegtípus: személyes benyomások+ismertetés

Olvasmánynapló Az olvasás közben készített jegyzetelés sora, a műről átfogó képet nyújtó összeállítás. Tárgya: hosszabb, bonyolultabb szöveg. Követelmények: -Pontosság, adatszerűség, árnyaltság -személyesség

Olvasmánynapló Feldolgozási terv: a mű legfontosabb jellemzőire irányul -idő, helyszín -Cselekmény (cselekményvázlat, színhely, meseszövés) -Szerkezet (az egyes részletek, epizódok szerepe, fordulatok, szerkezeti elemek megnevezése) -Szereplők: jellemek, jellemek fejlődése, csoportjai, rendszere -Szövegtípusok -Műfaj (műfaji jellemzők, műfaji változatok) -Nyelv (nyelvi eljárások, művészi nyelvhasználat)

Meghatározás Rövid, tömör mondat, melynek célja egy fogalom, tényállás pontos, hiteles leírása Felépítése: a)Elhelyezés egy jelentésosztályban b)Jellemző sajátosságok megnevezése

A lexikon-szócikk Egy szóhoz fűzött magyarázatok és információk összessége (lexikon, szótár) -Szófaj -Használati kör -Stílusminőség -jelentés

Ismeretterjesztő szöveg A tudományos, szakmai ismereteket népszerűsítő szöveg a szélesebb olvasóréteg számára Jellemzői: -Az érdeklődés felkeltése és fenntartása -Tényszerű, pontos adatok közlése -Közérthető nyelv (fogalommagyarázat) -Élénk, szemléletes stílus

Esszé Valamely közéleti, művészeti, tudományos témáról szóló eszmefuttatás- Jellemzői: -Szabad gondolatmenet, szépirodalmi előadásmód - konkrét tárgy kapcsán elvont kérdések felvetése -A kifejtés nem teljes (nem feltételez szaktudományos módszerességet) -Nézőpontja sajátos, szubjektív Követelményei: -ötletesség, eredeti megközelítési mód -Személyesség -Változatosság, tudatos eltérés a megszokottól, szabályostól -Élénkség, lendület, hangulatosság -hatásosság

Értekezés, tanulmány Egy tudományos téma módszeres, átfogó, írásbeli kidolgozása -A tudományos élet alapműfaja -Részfeladatai: A kutatási cél kitűzése, a probléma felvetése A szaktudomány eredményeinek bemutatása az adott területen Új elképzelés kialakítása, hipotézis(ek) felállítása Átfogó és teljes körű vizsgálat Cáfolás, bizonyítás, következtetés Összegzés, az eredmény megfogalmazása, körülhatárolása Előretekintés: a további kutatási lehetőségek kijelölése

Értekezés, tanulmány Követelmények: -tárgyszerűség, pontosság, módszeresség, teljesség -Az idegen gondolatok,eredmények átvételének jelzése, adatolása, új eredmények felmutatása Technikai eljárásai: -Bibliográfia összeállítása -Jegyzetek készítése, cédulázás -Vázlatkészítés -A szöveg kidolgozása -Jegyzetek, hivatkozások, egyéb mellékletek