A gyakorlatorientált szakképzés és a magyar kamarai rendszer szeptember 10. Dr. Szilágyi János

Vigasztalásul: „Ez szörnyű, kiáltott Eduard, hogy az ember most már nem tanulhat az egész életére. Elődeink ahhoz a tanításhoz tartották magukat, amit fiatalkorukban kaptak; nekünk viszont ötévenként át kell képeznünk magunkat, ha nem akarunk egészen kimenni a divatból.” Goethe: Vonzások és választások, megjelent 1809-ben

Szakképzési problémafa  Elérendő stratégiai célok: A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szétaprózott iskolaszerkezet megszüntetése Regionális képzési és beiskolázási szerkezet alakítása: RFKB Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Mesterképzés, mint szakmunkás életpálya modell Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája Teljesítmény értékelése és mérése, hatékonyság - finanszírozás Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön Mentálisan: új kooperációs és együttműködési kultúra  Megoldandó feladatok: Szakképzési feladatok további átadása a gazdaság önkormányzatainak, tényleges közjogi feladatok „kiszervezése” Az NFT II. szakképzési projektekben statiszta szerep jutott

Szakképzési problémafa  Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés, fizikai szakmák társadalmi leértékelődése, bérek A korosztály mindössze 20% -a végez a szakiskolában, Eu.50% Magyarországon 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 20%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedére csökken egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást  Következmény: NFT II. végére ezer fő szakképzett munkaerő hiánya  Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, munka világába történő átmenet ösztönzése Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

Jó gyakorlatok a szakképzési feladatok átadásában  A szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése  A gazdaságot minél közelebb vinni a szakképzéshez  A szakképzés foglalkoztatás politikai és tanügy igazgatási kérdés  Az iskolák pedagógiai és társadalmi felelősségének a növelése  A közigazgatás karcsúsítása, az állami túlsúly lebontása  A gazdaság szereplőinek nagykorúsítása, nagykoalíciója, az együvé tartozás érzése, „tulajdonosi tudat”, feladatok kiszervezése  Paradigma váltás: A szakképzés partnerségi modellje, regionalitás

Szakképesítések megnevezése Új OKJ szerinti megnevezés Gondozásra átadott szakképesítések Szakmai záróvizsgák elnök delegálása Gyakorlati szintvizsgák szervezése, feladatbank Szakmai verseny szervezése (SZKTV) AsztalosBútorasztalos  Ács-állványozó  Bőrdíszműves  Cipőfelsőrész-készítő Cipész, cipőkészítő, cipőjavító  Cukrász  ÉpületburkolóBurkoló  Férfiruha-készítőSzabó  Fodrász  Kárpitos  Kozmetikus  Kőműves  Nőiruha-készítőSzabó  Pincér  Szakács  Szobafestő-mázoló és tapétázóFestő, mázoló és tapétázó  villanyszerelő  CNC-forgácsoló  Javasolt Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő  Javasolt Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető  Javasolt Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő  Javasolt Géplakatos  Javasolt Hegesztő  Javasolt Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó  Javasolt Szerkezetlakatos  Javasolt Szerszámkészítő  Javasolt Tetőfedő  Javasolt Kereskedő  Javasolt

A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény  42 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestőkereskedő élelmiszer- eladó óraszám

Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő óraszám

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

„Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni. A fej (értelem), a szív (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni.” Pestalozzi

P á ly á z ó i csoportok Előnyt jelent K ö z ö mb ö s H á tr á nyt jelent Szakk é pzett fizikai dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 9,357,233,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik85,912,81, é ves tapasztalattal rendelkezik 61,334,54,2 K ö z é pfok ú v é gzetts é gű szellemi dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 10,250,339,5 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik86,811,91, é ves tapasztalattal rendelkezik 5835,76,2 Forr á s: MMSZ vizsg á lat (1995.) Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

„Látva azt a rengeteg embert, főleg fiatalt, akik nézőként megjelentek, figyelve őszintének tűnő érdeklődésüket és elgondolkodva azon, hogy a éveseknek nem túl késői-e ez a tájékozódási lehetőség, arra gondoltam, hogy milyen jó is lenne az elődöntőket is így, összevontan megrendezni, mégpedig - mondjuk Ózdon, Mátészalkán és Barcson vagy máshol, az ország elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetű részein. Úgy vélem, hogy Magyarországon már létrejött a családoknak, közösségeknek egy igen jelentős rétege, ahol generációkra visszamenve senki sem dolgozott, dolgozik. Az ilyen körülmények között felnövő gyerekek már önhibájukon kívül - ami a felnőttekre azért nem teljesen igaz - kerülnek-kerültek abba a helyzetbe, hogy nem is ismerik a munka fogalmát. Én - és remélem ez nem diktatórikus gondolat - kötelezővé tenném a 6-8. osztályos gyerekeknek, hogy az osztállyal együtt, az iskola szervezésében utazzanak el erre a versenyre, a területi elődöntőkre, és töltsenek ott egy napot, járkáljanak, nézelődjenek, ismerjék meg, hogy igazából úgy is el lehet tölteni az időt - talán még kellemesebben is -, hogy az ember hasznos tevékenységet folytat, dolgozik.” Egy cég vezetőjének véleménye a Szakma Sztár Fesztiválról

RFKB feladatok, érdekképviseletek Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása Felmérés elkészítése: interjú Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában

Koncepcionális kérdések  Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv  Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer  A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal  Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre  Nem társadalmi munkában történik

Eredmények Felépült működik a rendszer, kapacitásépítés, humánerőforrás fejlesztés megtörtént A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele megtörtént, elkészült a felmérés eredményeinek feldolgozása, amelyhez hasonló még nem készült Magyarországon Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra

Munkamódszer  2009/2010-ben menyi szakiskolai tanulót kell beiskolázni szakmánként és régiónként, hogy 2012-ben a gazdaság munkaerő- piaci szükségletei ki legyenek elégítve  Ki kell emelni a 257 iskolai szakmából a kritikus szakmákat  Kritikus szakmák definiálása csoportosítása, kategorizálása: kiemelten támogatott szakmák (hiányszakmák): források itt! támogatott szakmák (tűr) szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakmák a régióban nem oktatott szakmák  TISZK-kek, szakképzés szervezési társulások, társaságok: szakmánként a beiskolázási keretszámok meghatározása; szeptember 1-től kötelező nyilvántartásba vétel

A szakiskolában tanulók várható létszáma 2015-ig, régiónként (fő)

A szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%)

A 2012-ben várható kereslet-kínálat vonatkozásában nagy eltéréseket mutató néhány szakma

Ács, állványozó Ápolási asszisztens Ápoló Állattenyésztő Automatikai műszerész Cukrász Épület- és építménybádogos Épületasztalos Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész Gépgyártástechnológiai technikus Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Kertész Mentőápoló Népi kézműves Pék Pék-cukrász Szerkezetlakatos Szociális gondozó Szociális szakgondozó Tartósítóipari termékgyártó Tejtermékgyártó Villanyszerelő Kiemelt szakmák É Alföldön

Kamarai szakképzési vízió, jövőkép  Elérendő stratégiai célok: A NAT felmenő rendszerével párhuzamosan 2012-ig, A szakképzés a 10. évfolyamon is indítható legyen, Iskolai – szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés formájában A korosztály 30%-a szerezzen szakiskolai végzettséget

Megoldási lehetőségek  Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fő, ebből: 60% érettségit szerez:75 ezer fő 20% szakiskolát végez25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe  35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.

Köszönöm a figyelmet