A XIV-XVII. század kultúrája

Nyugat és Kelet ütközőterében  Gótikus katedrális művészet (XII-XV. sz.)  Reneszánsz (Rinascimento) – Európában kb tól  Itáliában a latin és a nemzeti nyelv virágzása, Eu—ban a nemzeti nyelvek előretörése  Az antik természettudományos, humanista ismeretek ötvöződése a Kereszténységgel  Reformáció-ellenreformáció  Nagy földrajzi felfedezések → a világ kitágulása!  A muzulmán oszmán-törökök előretörése: 1453-ban felszámolják Bizáncot, Konstantinápolyból →Iszlambul → Isztambul  A türk (török) birodalom kezdetben nem nemzetiségi, hanem társadalmi és vallási alapon szerveződött (Anatóliából származó földműves és muzulmán)  Muzulmán vagy muszlim = az iszlám vallás követője (Mohamed próféta, VII. század. Alapja a Korán, a vallási és tudományos élethez az arab nyelv általános használata társult)

Tatár és török betörések Európába  Mongol-tatár támadás a Rusz és Közép-Európa ellen – XIII. század  év múlva már nem veszélyeztetik Európát → Arany Horda (Száráj)  Sztyeppei nomád népek laza konglomerátuma a Volgától a Krímig  A XV. sz.-ban Üzbek kán idején felveszik az iszlám vallást  A XV. sz. közepére a Krím- félsziget tatár meghódítása, Hadzsi-Girej kán vezetésével elszakadnak az Arany Hordától (Bahcsiszaraj)  Önállósága nem tartós 1475-től a Krimi Kánság török vazallus állam lett!  A Török Birodalom a XIV. sz. végétől fenyegeti Európát:  1389 – Rigómezői csata – a szerb fejedelemség meghódítása  A XV. Sz. végére a Balkán-f.sz.  1475 – Bagdad  XVI. Sz. – Magyar Királyság (Török Hódoltság) és a Duna- menti területek  1541-től Erdélyi Fejedelemség – török vazallus  Bécs elleni hadjáratok 1529, 1683  Szent Szövetség → győzelem a már legyengült Török Birodalom fölött:  1686 Buda felszabadítása,  1699 Karlócai béke  1718 Pozsareváci béke

A XIV-XVII. századi ukrán kultúra Előzmények: Az évi tatár támadás után a Rusz egykori részfejedelemségei az Arany Horda vazallusaivá váltak (Jarlik) A XIV. sz. második felében azonban a tatár függést felváltotta a Litván Nagyfejedelemség befolyása → politikai elvük „semmit sem változtatni, semmit sem újítani”, így megmarad a nyelv, a szokások, de gazdasági-társadalmi szempontból fejlődésnek indul. Pozitívum → a XVI. sz-ra beszivárog a nyugat-európai reneszánsz kultúra! Fokozatos beszivárgás – nem csak fegyveres hódítás, de megegyezések, litván-ruszin vegyes-házasságok Vallási türelem a katolikus litvánok kezdetben toleránsak a pravoszlávokkal szemben

Építészet: erődítmények és templomok A mongol-tatár támadások után a fa építkezést felváltották a jól védhető kőből készült erődítmények, sok bástyával (donjon), nehezen megközelíthető helyen. Pl.: Kremenciben, Bilhorodban és Luckban. A XIV-XV. Század – átmeneti időszak volt, melyben keveredtek a korábbi bizánci stílus elemei az új európai gótikus stílus elemeivel. Pl.: Halicsban (Krisztus Születése templom, XIV. sz.), a volhíniai Mezsiriccsában (XV. sz.), Lavrivszka kolostor Bojkivscsinán (XIV-XV. Sz.) A reneszánsz a XVI. sz.-tól hatott az építészetre, pl. a Kijevo-Pecseri Lavra erődítményei, vagy a Podóliai Szutkivci vár.

Lyubart Lucki várának (1350-es évek) bejárata, alaprajza az építés első szakaszában

Hotini vár, a Dnyeszter jobb partján, a XIII. században genovaiak építették át, főként moldáv fejedelmek birtokolták

Kamjanec-Pogyilszki vár  A régi vár XI-XII. sz-i  A XIV-XIX. század között kb. 18-szor volt átépítve  Mai alakját a XVI. Sz. második felében kapta  Jurij Korjatovics egyik oklevelében említik először

Bilgorod-Dnyisztrovszkij vár  Legrégebbi része a XIII. sz-ban épült  Tyra város közelében, a Dnyeszteri limán lábánál

Halics, Cerkva Rizdva Hrisztovoho, XIV. sz.

Műveltség és képzőművészet  Terjed a humanizmus és a reneszánsz  XIV-XV. században fejlődött a festészet, fokozatosan elhagyják a bizánci stílust, megjelent a portré- és tájfestészet, mindennapi élet, hadi események ábrázolása  Egyetemjárás – a XV-XVI. Sz.-ban több ukrán eljutott külföldi egyetemekre, humanista tudást szerzett: pl. Jurij Kotermak (Drohobics), aki a Bolognai egyetem rektora is volt egy ideig, Pavlo Ruszin, a Krakkói Egyetem magisztere volt, költő.  Még az évkönyvírás is jelen van!

Lemkói ikonok, XIV-XVI. Sz.

Volinszka Bohomatyir, XIII. sz. vége – XIV. sz. eleje

Könyvnyomtatás Óriási hatása van a műveltség terjedésére: 1450 – Guttemberg találta fel a nyomdagépet Ivan Fedorovot (1583-ban halt meg) tekintették sokáig az ukrán történészek az első nyomdásznak, most már a Lvivi nyomdát tartják az elsőnek, ahol az 1460-as évektől adtak ki könyveket. Ezt a nyomdagépet Sztepan Dropan ajándékozta az Onufrijevi kolostor szerzeteseinek, akik egyházi szláv nyelvű műveket nyomtattak (ezekből 1 sem maradt fenn). Fedorov híres alkotásai – 1564 Apostol, 1565 – Csaszoszlovec, 1569 – Oktató Evangélium, 1570 – Zsoltárkönyv (Pszaltir), nemsokára Lembergbe költözött, ahol 1574-ben Ábécés könyvet adott ki Osztrohba költözése után 1580-ban kinyomtatta az Újszövetséget, majd 1581-ben a híres Osztrohi Bibliát.

A Litván Nagyfejedelemség + Lengyelország = Rzeczpospolita (1569)  Lengyel befolyás érezhető már a XIV. századtól (1385 – krevi unió)  Az egyesülés következményei az ukrán nép számára:  Lengyel nyelvi és kulturális hatás  A katolicizmus nyomása → 1596 –breszti unió – görög-katolikus vallás létrejötte  Az ukrán etnikai területek nem egységesek  A nyugat-európai szellemi és művészeti áramlatok gyors hatása

Oktatás Az első iskolák az ún. bratsztvák – egyházi testvériségek jóvoltából nyíltak (1550-Krasznosztav, 1586 – Lemberg), majd minden nagyvárosban Egyházi szláv nyelven oktattak Történelmet, matematikát, nyelveket (gör. és lat.) és a 7 szabad művészetet tanulták A legjobb ilyen iskolák Lembergben, Kijevben és Luckban voltak Szigorú fegyelem A társadalom minden rétegéből voltak gyerekek Némelyik bentlakásos volt

Az Osztrohi akadémia /Kijevo-Mohilai kollégium Konsztantin Osztrozky költségén jött létre az első felsőoktatási intézmény Első rektora – Geraszim Szmotrickij író Helyi és külföldi tanárok oktattak Híres növendékei voltak: P. Szahajdacsnij hetman, Meletyij Szmotrickij író, stb ben meghalt a mecénás → az intézmény hanyatlásnak indult → ben bezárták 1625-ben Galska (Jelizaveta) Hulevics kijevi nemesasszony adományozott egy testvériségi iskola létrehozására – ez lett a későbbi Mohilai kollégium magja Első rektora – Iov Boreckij, aki 1620-tól Kijev, Halics és az egész Rusz metropolitája lett Ezzel ║ a Szentháromság kolostorban Petro Mohila egy gimnáziumot működtetett 1632-ben a kettő egyesítésével jött létre a kollégium, amely 1701-ben Akadémia szintjére emelkedett

 Petro Mohila, kijevi metropolita

Az ukrán nyelv és irodalom fejlődése A Litván Nagyfejedelemségben hivatalos ruszjkij (óorosz) nyelv helyett egyre inkább a köznyelvi dialektus válik elterjedtté, amit óukránnak szoktak nevezni Első nyelvemlék- Pereszopnicai Evangélium, között fordította M. Vaszilevics és Grigorij, a Pereszopnicai kolostor rendfőnöke. Pergamenre írták, reneszánsz miniatúrák díszítették Polemikus irodalom: „a katolikus Nyugat” és „a pravoszlav Kelet” vitája! Híres polemikusok: Petro Szkarga „Pro jednyiszty cerkvi Bozsoji” (1577) - lengyel, katolikus Ellenfele: Geraszim Szmotrickij: „Kljucs carsztva nyebesznoho”(1587). Ivan Visenszkij Meletyij Szmotrickij: „Placs” Lazar Baranovics Zaharij Kopisztenszkij

Építészet A XVI-XVII. Sz. építészeti stílusai: Gótika (mai É-Ny. Ukr.) Reneszánsz (mai É-Ny. Ukr.) Barokk (az egész akkori ukrán ter.) Épülettípusok: Erődítmények Kultikus építmények Városi lakóépületek Nevezetes épületek: Feudális várak Halicsban, Volhíniában, Podóliában A kijevi vár a Várhegyen A Vinnicai, Zsitomiri, Cserkasszi, Osztrogi vár A templomépítészetben a XIV- XVIII. sz. között még mindig nagyon népszerűek a fatemplomok Híres reneszánsz építész Petro z Barboni (itáliai származású): a lembergi Uszpenszkij templom harangtornya, , és a Kornyakta palota, Tanítványai: P. Rimljanin és A. Prihilnij.

Kornyakta palota, Lviv,

Kijevi vár, az egykori Várhegyen  a XIV-XVII. Sz. között létezett, B. Hmelnickij seregei rombolták le

Osztrog, Kör- vagy Új bástya, XVI. Sz.

Szent György templom, Drohobics, XV. sz. vége-XVI. Sz. eleje

Péterpál templom Podóliában, a XVI. századi erődített kultikus építmények példája

 Czartorisky mágnás háza Kamjanec- Pogyilszkben, a XVI. századból  A reneszánsz építészet ritka példája

Képzőművészet  Az új feudális ízlés és az egyházi témák keveredése  Még általános a falfestés és az ikonfestés  Miniatúrakészítés (mitikus ábrázolástól a realizmusba)  Rézmetszés – Kijev és Lemberg a központja  Leghíresebb: Fegyir Szenykovics – lembergi festő – az ún. új festőiskola megteremtője  Megrendelésre portrékat festettek, pl.: Báthory Istvánról, Konsztantin Osztrozkyról, stb.  Kozák témák megjelenése

 Fegyir Szenykovics: Konsztantin Osztrozky, 1620.

 Szenykovics: Báthory István portréja

Cerkva Szvjatoji Paraszkevi Pjatnici, Lviv  XV. Sz. közepétől említik az írásos források  Legrégebbi ma is látható ikonosztázát Fegyir Szenykovics festőiskolájához sorolják (XVII. Sz. eleje)

Szenykovics: Feltámadás- leereszkedés a pokolba, , ikon

Szenykovics: Titkos vacsora, ikon

 Köszönöm a figyelmet!