A foglalkoztatás alakulása az EU-ban és hazánkban, új tendenciák Belyó Pál „A válság kezelése a világban és Magyarországon” 47. Közgazdász-vándorgyűlés szeptember 24. és 26. Zalakaros 1

A magyarországi foglalkoztatási ráta uniós jellemzőkhöz viszonyított változásai az közötti években 2

A foglalkoztattak számának változása több tényező együttes hatásának eredője. Ez főként az alábbi faktorokkal hozható kapcsolatba:  a munkaképes korú lakosság számának változásával,  a gazdaságilag aktívak, illetőleg nem aktívak arányának módosulásával, és  a munkanélküliek számának az alakulásával. 3

„A legtöbben azért szalasztják el a lehetőséget, mert az overálban van és munkának látszik” Thomas Alva Edison 4

Az uniós tagországok évi foglalkoztatási ráta szerinti rangsora (15-64 éves lakosság száma = 100) 5

Külföldi munkaerő-állomány az összes foglalkoztatott arányában (%) Forrás: OECD Employment Outlook 2004 adatbázisa alapján Magyarország0,50,81,40,8 Finnország1,11,61,91,8 Csehország2,22,02,11,2 Dánia3,03,43,94,6 Egyesült Királyság3,44,05,27,8 Franciaország6,26,05,65,2 Németország6,08,89,18,5 USA9,713,014,8.. 6

Munkaerő-mobilitási adatok (az összes foglalkoztatott arányában, %-ában, 2005) Forrás: Eurostat adatbázisa alapján ad=portal&_schema=PORTAL 7

A részidős foglalkoztatás aránya az összes foglalkoztatotthoz képest, % Forrás: OECD Employment Outlook 2007 adatai alapján 8

A részmunkaidőben foglalkoztatottak részarány változása 9

Nemzetközi makro-körkép (százalék július) *év/év Forrás: EUROSTAT 10

Nemzetközi makro-körkép - folytatás (százalék – július) *év/év Forrás: EUROSTAT 11

A 25 év alatti lakosság munkanélküliségi rátáinak változásai 12

Az idősebb (55-64 éves) munkavállalók foglalkoztatási rátájának változásai 13

„A munkanélküliség 100 százalékos, ha Te vagy munka nélkül” egy ismeretlen 14

A tartós (vagy hosszú távú) munkanélküliek aránya 15

A munkájukat abbahagyók (nyugdíjba vonulók) átlagos életkora (év) 16

a „megújítható növekedés” jövőbeni esélyei  a kutatás-fejlesztés (röviden K+F), továbbá az innovációs tevékenység hatékonyságának a növelése;  az anyag és energiaigényesség csökkentése, és  a foglalkoztatás bővítése, az átlagos uniós foglalkoztatási ráta mielőbbi megközelítése. Az új gazdaságnövelési stratégia három pillére 17

A foglalkoztatás növelés hosszú távú céljainak meghatározása során figyelemmel kell lennünk :  az ország demográfiai folyamataira (például a népesség szám változásaira, kor és nemenkénti összetételére, képzettségi, területi, esetlegesen etnikai és egészségügyi szerkezetére),  általános versenyképességi szempontokra (például a termelékenység, bér és adóterhek változási arányaira),  a gazdasági növekedés potenciáljának a fenntarthatóságára (például a termelői, szolgáltatói kapacitások bővítési és modernizációs szükségleteire, a lakókörnyezet fenntarthatóságára, a belső és külső fogyasztói kereslet változásaira),  életszínvonal politikai összefüggésekre (például a foglalkoztattak ösztönzöttségének a növelésére, az eltartottak számának változásaira, a társadalmi és egyéni szükségletek arányaira),  a lakosság általános képzettségi színvonala növelésének, a gazdasági-társadalmi szükségletei kielégítésének, továbbá a termelő (szolgáltató) kapacitásokhoz szükséges munkaerő szakmai összetételének a minél teljesebb kielégítési szempontjaira, stb. 18

Az egy órára jutó bérköltség nagysága és változási üteme (euró/óra, illetve változási százalék) 19

A havi munkaerő költség adatok évi uniós rangsora (euró/hó) 20

Az összes bér- és kereset teljes munkaerő költséghez viszonyított aránya (2006. évben, összes munkaerő költség = 100) 21

A évi Európai Tanácsi értekezlet gazdaságpolitikai iránymutatása (ún. Win Kok jelentés ) nyolc pontban:  teljes foglalkoztatás, a munka minőségének a javítása, a szociális kohézió erősítése;  a munka életciklus alapú megközelítésének elősegítése;  a munkavégzés vonzóvá és kifizetődővé tétele;  a munkaerő-piac igényeinek az összehangolása;  rugalmasság és biztonság megteremtése a munkaerő-piacon;  foglalkoztatás-barát munkaerőköltség-fejlesztés biztosítása;  humán-erőforrás befektetések fokozása;  képzési rendszerek új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása. 22

„ha egy közgazdász biztosan látja egy probléma megoldását, ugyanolyan biztos lehet abban, hogy téves.” H. A. Innis amerikai közgazdász 23

A magyarországi foglalkoztatottság alakulásáról 24

A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók létszámának változása első. félév (előző év azonos időszaka=100) 25

A magyar kormányzati foglalkoztatáspolitikának az uniós irányelveknél reálisabb céljai:  a gazdasági aktivitás növelése;  a foglalkoztatás bővítése, több munkahely létesítésével *  a munkaerőpiacra való be- és visszalépés segítése;  a munkavállalás esélyegyenlőségének mindenki számára való biztosítása. Mindennek érdekében:  az aktivitás területi különbségeinek a csökkentése;  a kereslet-kínálat összhangjának a megteremtése;  a foglalkoztatás és képzés közötti összhang erősítése * A válság éveiben ezt értelemszerűen a meglévő munkahelyek megőrzésének célja váltotta fel. 26

Egy lehetséges több pilléres magyar foglalkoztatási politika kialakítása*:  az első pillért a piacgazdasági viszonyok között hatékonyan alkalmazott, de megfelelő oktatási (képzési) és foglalkoztatás ösztönző adó és járulék politikával kiegyenlített, a keresleti-kínálati viszonyok mellett működtetett üzleti foglalkoztatás politika jelentheti;  a másik pillért a nonprofit szektorban működtetett, meghatározott hátrányos csoportok foglalkoztatásának növelése céljával létrehozott és koncentrált állami támogatásban részesített szervezetek és szövetkezetek létrehozása képezheti *Történelmi és nemzetközi tapasztalatok, valamint számos helyi (kistérségi, kistelepülési) foglalkoztatás növelő kezdeményezés példája alapján javasolható 27

A foglalkoztatottság alakulásának becslése a válság hatására ECOSTAT előrejelzések: Két módszerrel történt becslések eredményeként mintegy ezer fővel csökkenhetne a válság hatására a foglalkoztatottság  ÁKM-en alapuló modell  Vállalati on-line panel becslése De a kormányzati munkahelymegóvó támogatások eredményeként ezerre becsülhető a foglalkoztatottság visszaesése 28

ún. foglalkoztatási multiplikátor- technika kimutatja a végső kereslet egyes összetevőinek (fogyasztás, beruházás, export) kihatását, valamint segítségével elkülöníthetők a közvetlen és a közvetett (átgyűrűzésekből adódó) hatások is. Az alapgondolat nem sokban különbözik a hagyományos kibocsátás-multiplikátor kiszámításától. 29

A foglalkoztatás potenciális visszaesése ágazatonként (2009. szeptember fő) 30

A vállalatok létszámmal kapcsolatos várakozásai Forrás: ECOSTAT vállalati konjunktúra-indexek szeptember 31

Köszönöm a figyelmet, további eredményes tanácskozást kívánok! 32