A gyakorlati teológia alapjai Gömböcz Elvira Február 13.

A gyakorlati teológia helye a teológiai tudományok rendszerében A 19. század elején kialakult a teológiai tudományok mai felosztása: Biblikum (ószövetség, újszövetség kortörténet, bevezetés, egzegézis) Egyháztörténet (magyar és egyetemes) Rendszeres teológia (dogmatika és etika) Gyakorlati teológia

A gyakorlati teológia atyja Friedrich Schleiermacher ( ): a teológia tudomány az egyház életéhez és vezetéséhez szükséges ismereteket jelenti. A teológia átveszi más tudományterületek eredményeit és ötvözi őket. A gyakorlati teológia önálló tudomány.

Mi a gyakorlati teológia feladata? Klasszikus hármasság: -Igehirdetés (homiletika) -Lelkigondozás (poimenika) -Tanítás (katechetika, valláspedagógia) Ez bővült ki aztán a 20. században az egyházat ért újabb kihívások következtében: -Kommunikáció területén változások: egyházi publicisztika -Gyülekezetépítés -Klinikai, kórházi lelkigondozás (poimenika fejlődése, átalakulása, bővülése)

A gyakorlati teológia területei Homiletika Poimenika (Pasztorálpszichológia) Katechetika (Valláspedagógia) Egyházi médiamunka, publicisztika Gyülekezetépítés Liturgika Egyházjog

Schleiermacher felosztásában -Lelkészi feladatok: homiletika, liturgika, katechetika, poimenika -Egyházkormányzó feladatok: egyházjog, egyház és nyilvánosság kapcsolata

Fa metafora Schleiermacher a teológiai tudományok rendszerét a fához hasonlította. Gyökér: filozófia, apologetika Törzs: egyháztörténet, dogmatika Korona: gyakorlati teológia

Fő kérdései a gyakorlati teológiának: Hogyan válhat egy egyházi közösség korszerűvé, vonzóvá és érdekessé az elmagányosodó ember számára? Milyen tartalmi hangsúlyokkal tudjuk ma a keresztény üzenetet közvetíteni?

Tudunk-e jó példákat mondani arra, hogy mai, korszerű formában eljut a keresztény üzenet a szekulárisan gondolkodó emberhez?

A keresztények száma nagyobb arányban növekszik, mint a világ lakossága – állapította meg a Christian Research brit kutatóintézet. kossuth.hu/mrplayer.php?d=0055ad5f_ mp3 A Medián közvélemény-kutató 2004-es felméréséből pedig az derül ki, hogy az emberek csupán 15 százaléka jár el havonta legalább egyszer misére vagy istentiszteletre,

20. századi kihívások alapján a GYT rájött arra, hogy szüksége van alapos ember és társadalom ismeretre. Ehhez pedig segéd tudományokra: szociológiára, pedagógiára, pszichológiára Így jött létre az elnevezésekben is a változás: -Poimenika helyett: pasztorálpszichológia -Katechetika helyett: valláspedagógia -A szociológia pedig megjelenik pl. a homiletikában: sokkal kontextuálisabb lett az igehirdetés (vö. Fabiny Tamás cikke az Evéletben az LVSZ nagygyűlésről)

Küldetése a GYT-nak: Aktuális kérdéseket teológiai megközelítéssel feltárni.

Egyház a társadalomban Sok teológus és szociológus kritizálta az individualizálódás folyamatát. Pl. Dorothee Sölle szerint a teológia központi kérdései is individuálissá váltak (önző világban önző célt szolgál a vallás is) Nancy Cardoso: az egyház szerepe oda silányult le, hogy vallásos javakat és szolgáltatásokat kínál fundamentalista módon. Tomka Miklós közösség-éhségről beszélt/írt cikkeiben. A szeretetet megtestesítő keresztény közösségi élet nagy lehetőség az egyház számára! János 13,35 „Arról fogja megtudni mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” – új parancsolat, hogy szeressétek egymást.

Homiletika Az igehirdetést vizsgáló tudományág a homiletika. A prédikáció előkészítése, megvalósulása és hatása. Igehirdető és gyülekezet kapcsolatának elemzése Régi korok prédikációinak elemzése Új kihívások, új kontextusokban hogyan szólalhat meg az Isten igéje. (példa: Kelj fel és egyél!) Esztétika: Martin Nicol – dramatizált homiletika (film és prédikáció)

Rudolf Bohren ( ) Rudolf Bohren 1971 – Homiletika könyve – fordulat Színek, hangok, képek. (korábban dogmatikus, tanító jellegű prédikáció) A prédikációnak az örömre kell elvezetnie. „az öröm a leggyengédebb istenbizonyíték” – írja Bohren.

Martin Nicol A tartalom és a forma összhangját és jelentőségét kutatja. Fontos-e a forma? Vagy elég a jó tartalom? A prédikáció nem egy íróasztal mellett megszületett írás, hanem ÉLETJELENSÉG. „Az életjelenségre pedig az jellemző, hogy benne a tartalom és a forma mindig egyszerre fejlődik és növekedik.” (M. Nicol)

Rolf Zerfass (1934-) Asszociáció és spiritualitás (imádságban hordozás fontos szerepe) A bibliai ige és a szituáció között helyezkedik el a prédikáció Kontextuális érzékenység. Nevedet hirdetem c. könyv (magyarul is)

Ernst Lange ( ) A bibliai helyzetre figyelés teszi izgalmassá a prédikációt. – ezeket kell a mai helyzetre átültetni. Híres mondata „A prédikáció azt jelenti, hogy az igehallgatóval az ő életéről kell beszélgetnem” De csak akkor tudok vele az ő életéről beszélgetni, ha előbb engedem, hogy ő beszéljen velem. Kölcsönön párbeszéd. A vele való beszélgetés tud elvezetni arra, hogy megértsem életének problémáját. (participáció)

Poimenika Poimenika – pasztorálpszichológia: a pásztori szolgálat teljessége. (pasztorálteológia, lelkigondozástan) Speciális szolgálatok: kórház, börtön, romák, szegények (kemence program) Cél: az ember életútjának kísérése; krízishelyzetekben segítségnyújtás. Direkt: lelkigondozói beszélgetés, kórház látogatás; Indirekt: prédikáció, hitoktatás, kazuális szolgálatok.

Irányzatok Igecentrikus (kérügmatikus) Pszichoanalitikus Partner centrikus Hitre segítő

Kérügmatikus irányzat 1920-as évek Eduard Thurneysen ( ), J. Asmussen ( ) Igecentrikus; Isten igéje tekintély. Számára : egyszemélyes prédikáció. Ige nélkül a lg-i beszélgetés semmit nem ér. Az ige fényében tekint az ember életére. Hol, melyik pontos bűnös, hol nem egyezik a Szentírással. Isten ítéletét hirdeti a gondozottnak. Cél, hogy elnyerje Isten kegyelmét.

Pszichoanalitikus iskolák Freud és Jung nyomán terjedt el az egyházban is. Tudatos és tudattalan aránya 1 a millióhoz – tudattalan feltárásának eszköze az analízis Freudnál és Jungnál. (v.ö. Pozitív gondolkodás divatja)

Partner centrikus irányzat visszatükrözés érzések kifejezésében segíteni. Az ember szabadságának és nagykorúságának helyreállítása Rogers, Scharfenberg, Rössler, Thilo, Stollberg

Hitre segítés irányzata „A keresztény hitnek lelkigondozó minősége van, mert megigazító minőséggel rendelkezik” (J. Adams, H. Tacke.) Magyarországon a fenti két irányzat között (analitikus és partnercentrikus) helyezkedik el: Gyökössy Endre és Bodrog Miklós munkássága Pl. Gyökössy: Magunkról magunknak, Életápolás stb.

Újabb irányzatok a poimenikában Christian Möller – mennyire válik egy istenitsztelet, egy temetés, vagy keresztelő vagy esküvő lelkigondozó alkalommá? (Lelkigondozó egyház c. cikksorozat) Lelgigondozáshoz fontos: - önismeret, - empátia készség (teljes figyelem, Momo) - hitbeli stabilitás