A turizmuspolitika aktuális kérdései 2013-ban Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szezonfelkészítő rendezvény április 25., Tihany Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

2 Tartalomjegyzék Vendégforgalom 2012-ben Balaton vendégforgalmi adatai SZÉP Kártya Nemzeti tanúsító védjegyek Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció

3 Vendégforgalmi adatok (KSH adatok alapján, 2012)

4 Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

5 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

6 A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele (millió Ft)

7 Ssz.OrszágVendégéjszaka (2012) 1.Németország (+3,2%) 2.Ausztria (-1,3%) 3.Olaszország (+17,1%) 4.Oroszország (+30%) 5.Egyesült Királyság (+10,5%) 6.Csehország (+4,2%) 7.Lengyelország (+12,4%) 8.USA (+0,3%) 9.Románia (+0,8%) 10.Hollandia (+24%) A TOP 10 küldőországunk Forrás: KSH

8 Kereskedelmi szálláshelyek adatai, január-február Forrás: KSH KülföldiBelföldiÖsszes Vendégek száma (2013.jan.-feb./2012. jan.- feb.) 385 ezer (+11,7%) 433 ezer (+3,5) 818 ezer (+7,2%) Vendégéjszakák száma (2013.jan.-feb./2012. jan.- feb.) 999 ezer (+8,7%) 955 ezer (+1,6%) ezer (+5,1%) Bruttó szállásdíj-bevételek (2013.jan.-feb./2012. jan.- feb.) 9,1 milliárd Ft (0%) 5,9 milliárd Ft (+8,9%) 15 milliárd Ft (+3,3%)

9 A márciusi napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm) A márciusi napi középhőmérsékletek és a sokévi átlagok országos átlagban (C) = hosszú hétvége

10 A Balaton vendégforgalma 2012-ben

/2011 (%)2012 országos adat %-a Vendég (fő) ,015,6 Külföldi ,18,5 Belföldi ,222,6 Vendégéjszaka (éj) ,520,8 Külföldi ,515,3 Belföldi ,326,2 Szállásdíj-bevétel (ezer Ft) ,515,4 Külföldi ,810,1 Belföldi ,324,6 A balatoni kereskedelmi szálláshelyek adatai 2012-ben Forrás: KSH

12 A 10 leglátogatottabb magyar város 2012-ben

13 KüldőországVendégéjszaka db 2012/2002 dbhelyezésdbhelyezés Németország % Oroszország % Ausztria % Hollandia % Csehország % Dánia % Lengyelo % Szlovákia % Ukrajna % Svájc % A Balaton TOP 10 küldőországa 2002-ben és 2012-ben

14 A külföldi és belföldi vendégéjszakák aránya a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken külföldibelföldi

15 A SZÉP Kártya

16 SZÉP Kártya adatok (2012. december 31-i állapot szerint) Elfogadóhelyek száma (db) Szerződött munkáltatók száma (db) Igényelt SZÉP Kártyák száma összesen (db) Igényelt társkártyák száma (db) Kiadott (már leszállított) SZÉP Kártyák száma (db) SZÉP Kártyára feltöltött összeg összesen (eFt) Szálláshely alszámlára feltöltött összeg (eFt) Vendéglátás alszámlára feltöltött összeg (eFt) Szabadidő alszámlára feltöltött összeg (eFt) SZÉP Kártyával fizetett összeg összesen (eFt) Szálláshely alszámláról fizetett összeg (eFt) Vendéglátás alszámláról fizetett összeg (eFt) Szabadidő alszámláról fizetett összeg (eFt)

17 SZÉP Kártya adatok 2012 I-III I-III január-március2013. január március SZÉP Kártyára feltöltött összeg összesen (eFt) Szálláshely alszámlára feltöltött összeg (eFt) Vendéglátás alszámlára feltöltött összeg (eFt) Szabadidő alszámlára feltöltött összeg (eFt) SZÉP Kártyával fizetett összeg összesen (eFt) Szálláshely alszámláról fizetett összeg (eFt) Vendéglátás alszámláról fizetett összeg (eFt) Szabadidő alszámláról fizetett összeg (eFt)

18 A SZÉP Kártyával kapcsolatos főbb változások december 30-tól 5 hónappal meghosszabbítottuk a kártyán lévő utalványok felhasználási határidejét – a juttatást követő év december 31. HELYETT a juttatást követő második év május 31. A lejárt utalványok ellenértékét a kibocsátók a lejáratot követő egy hónapon belül vissza kell hogy utalják a munkáltatóknak.

19 Nemzeti tanúsító védjegyek

20 A védjegy rendszer célja 2009 októbere óta megszűnt a szálláshelyek kötelező minősítése A turizmusban a minőség iránti elvárások növekedése folyamatos, a versenyben azok a szolgáltatók tudnak megmaradni akik hosszú távon egyenletes minőséget képesek kínálni: – szálláshelyen (védjegyek) – vendéglátásban (alapanyagok, helyi termékek, hungarikumok stb.) – programokban (nemzetközi elismerések, fesztivál minősítési program) Nemzeti tanúsító védjegy alkalmazása nem kizárólagos, de elősegíti – a jó és megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését és kiemelését, – erősíti a tudatos fogyasztói (turista) magatartást, illetve – megkönnyíti a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalát.

21 A szálláshelyek nemzeti tanúsító védjegy rendszere Működő nemzeti védjegyek: Falusi szálláshely Vendégszoba/vendégház Kemping Üdülőháztelep Szálloda (Hotelstars) A nemzeti tanúsító védjegyek tulajdonosa: a Magyar Állam (joggyakorló az NGM) A védjegyrendszer működtetése: a szakmai szervezetek látják el a rendszer operatív működtetését, adminisztratív feladatait (honlap, tájékoztatás, minősítési kérelmek kezelése, helyszíni ellenőrzés, stb.) A minősítési döntés: a bíráló bizottság (NGM, szakmai szervezet, MKIK képviselői) javaslata alapján a turizmusért felelős miniszter

22 A védjegyrendszer működésének tapasztalatai Szoros együttműködés a szövetséggel a rendszeres információáramlás, konzultáció, együttműködés, tapasztalatcsere érdekében Kockázatok az eddigi tapasztalatok alapján: – a minősítők egységes képzése, – szubjektív vélemények kizárása, – utóellenőrzés jelentősége, – a szolgáltatók nem megfelelő tájékozottsága (nem veszik le az eddig használt minősítést), – a minősítés lassú átfutási ideje. A Magyar Turizmus Zrt. turisztikai adatbázisában a minősített szálláshelyek promóciója (az adatbázisban külön jelölve)

23 Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (NTK)

24 Az NTK elsődleges célja a as időszak EU-s társfinanszírozású fejlesztési programjainak stratégiai megalapozása között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben 138 projekt 16,4 Mrd Ft támogatást nyert el.

25 Versenyképességünk javításának fontosabb lehetőségei Belföldi turizmus ösztönzése (SZÉP Kártya) Új turisztikai kínálati szegmens: orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus Szektorok közötti együttműködés erősítése (szabadidő gazdaság, sportgazdaság, alkony gazdaság) Európai uniós források bevonása a fejlesztés finanszírozásába, határozott fejlesztési prioritások a időszakra Jól működő intézményrendszer (TDM) Innovatív termékfejlesztés, kutatási háttér erősítése Új nemzetközi partnerkapcsolatok (keleti nyitás)

26 Az NTK céljai Innovatív, kreatív és minőségi termék és kínálatfejlesztés A versenyképességet javító környezet kialakítása, munkahelymegőrzés és -teremtés A turizmus intézményrendszerének kialakítása és a TDM együttműködésen alapuló turizmus erősítése Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés- ösztönzés Horizontális célok: minőségi szolgáltatások iránti elkötelezettség, nemzeti értékek, mint egyediség kiemelése, erősítése, fenntarthatóság, környezettudatosság, biztonság, társadalmi és szakmai felelősségvállalás

27 A turizmusfejlesztés számszerűsíthető céljai 2020-ig A GDP-ből való teljes részesedés növelése (10%) A munkahelyek számának növelése (+50%) Versenyképességünk javítása: a WEF listán a 30. helyezés elérése Kiemelt fejlesztések megvalósítása: 3-5 nemzetközi jelentőségű komplex gyógyhely-fejlesztés, 10 nemzetközi jelentőségű projekt Budapest tartósan legyen a top 10 európai desztináció között A Balaton tartósan legyen a top 5 családi üdülő desztináció között

28 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály