A családon belüli erőszak Készítette : dr.Jávorszkiné dr.Molnár Magdolna r.őrgy Kaposvár, 2010.június 8.

ELŐZMÉNYEK A családon belüli erőszakról a 20. század második feléig nem esett szó A családi élet zárt ajtók mögött zajlott, mindenki tiszteletben tartotta a magánszférát A feminista mozgalmak irányították rá a figyelmet a 60 – as években Egyre több olyan erőszakos cselekmény történt, aminek következtében a családon belüli erőszak a média középpontjába került és folyamatosan jelen is van.

A család A legkisebb társadalmi egység volt mindig Funkciója az önnfenntartás, szaporodás, utódok nevelése, az ismeretek továbbadása A tradicionális nagycsalád minden tagja felelős volt a másikért Férfi a családfenntartó, kenyérkereső, a külvilág szabályainak átadója, végrehajtója. Nő: feleség, biológiai és érzelmi kötődések fenntartása, nagyszülők a felhalmozott tudást adták át Nem volt tiltott a családtagok egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények nagy része ( testi fenyítés, férj által elkövetett erőszakos közösülés )

Változások a családban Szétesik a tradicionális család.Megváltozik a család szerkezete Átalakul a gazdasági szerkezet, a nők munkába állása, majd később a munkahelyek elveszése, a jövedelmek csökkenése miatt romlik a lakosság közérzete,nő anyagi – és létbizonytalansága Mindezek kihatnak a családok életére is ( megoldatlan helyzetek, munkanélküliség, pénztelenség Alkohol, agresszió

Rizikó faktorok Objektív tényezők Egzisztenciális körülmények Szexuális problémák Egészségügyi problémák Gyerekneveléssel kapcsolatos ellentétek Szubjektív tényezők Iskolázatlanság Féltékenység Agresszióra hajlam Érzelmi eltávolodás

Erőszak a családban, fogalom Nincs egységes csbe. fogalom Tudományterületenként más és más a megfogalmazás Nem csupán a fogalomban, tartalomban, hanem a jelenséget megnevező kifejezések használatában sincs egység ( gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak..) Szűk értelemben : partnerkapcsolatban történő bántalmazás ( radikális feminista felfogás : a nőkkel szemben a férfipartner részéről megvalósuló bántalmazás ) Tágabban : a gyerekek veszélyeztetettségére fókuszálnak és rájuk is kiterjesztve használják a fogalmat. „középutas megoldás” :egymástól függő személyek ( családon belül) között megvalósuló bántalmazás, erőszak

Az erőszak formái (párkapcsolati ) Szóbeli erőszak (szitkozódás, trágár szavak,kifejezések ) Lelki erőszak ( megalázás, semmibevétel) Testi erőszak ( testi sértések ) Szexuális erőszak ( megaláztatás,kényszerítés ) Gazdasági erőszak ( anyagi függés, pénz elvétele ) Elhanyagolás ( gyerek, vagy családban élő idős, magatehetetlen személy gondozásának, ellátásának, védelmének elmulasztása) Alapvető jogok megtagadása,mozgáskorlátozás Elszigetelés ( nem találkozhat másokkal,telefon elzárása ) testi, szexuális – erőszak, alapvető jogok korlátozása ( RENDŐRSÉG)

A bántalmazottak köre Partner ( feleség, férj élettárs) Gyerek Szülő Testvér Hozzátartozó Idős, fogyatékos hozzátartozó Gyenge, kiszolgáltatott rokon A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK MINDEN TÁRSADALMI RÉTEGBEN ÉS CSOPORTBAN FELLELHETŐ

Miért tűr a nő ? Gyerekek miatt :a gyerekeknek apára van szüksége Házastársi eskü: míg a halál ( !!!!!! ) el nem választ Szerelem…… A valóság letagadása : nem is volt igazi erőszak Szégyenérzet Bűntudat..én tehetek róla Önbecsülés hiánya Félelem Anyagi függőség Érzelmi zsarolás ( öngyilkos lesz ha elhagyom )

A családon belüli erőszak kezelése Segítség kérés ( rendőrség, otthonok, rokonok stb.) Kilép a kapcsolatból – ez tűnik célszerűnek, azonban ez sem mindig egyszerű ( pl. zaklatás BTK. 176/ A)

A rendőrség tevékenysége a családon belüli erőszakkal kapcsolatban 2002 –ben Simek Kitty lelövi alvó mostohaapját Elszabadulnak az indulatok A civil szervezetek nyomást gyakorolnak többek közt a rendőrségre, mondván „ a rendőr nem intézkedik, csak ha már vér folyik „ A rendőrség elsőként megalkotta a családon belüli erőszak kezelésének belső normáját ( 13/2003.ORFK Utasítás )

Az intézkedés alkalmazása során családon belüli erőszak: az egy háztartásban élő személyek, illetőleg a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 137.§ 6. pontjában meghatározott hozzátartozók, a volt házastársak, illetve volt élettársak, továbbá a gyermekvédelmi intézményben nevelkedő kiskorúak között megvalósuló, vagy őket a felsorolt személyek cselekménye által érintő alábbi bűncselekmények ( a teljesség igénye nélkül ): emberölés (Btk §) erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167.§) öngyilkosságban közreműködés (Btk. 168.§) magzatelhajtás (Btk § (2) bekezdésének b) pontja) testi sértés (Btk §) gondozás elmulasztása (Btk §) kényszerítés (Btk. 174.§) lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A.§:) személyi szabadság megsértése (Btk. 175.§.) emberrablás (Btk. 175/A.§.) emberkereskedelem (Btk. 175/B.§)

magánlaksértés (Btk. 176.§) levéltitok megsértése (Btk. 178.§) magántitok jogosulatlan megismerése (Btk. 178/A.§.) rágalmazás (Btk. 179.§ becsületsértés (Btk. 180.§.) közúti veszélyeztetés (Btk §) családi állás megváltoztatása (Btk §.) kiskorú elhelyezésének megváltoztatása (Btk §.) kiskorú veszélyeztetése (Btk §.) tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 195/A.§) tartás elmulasztása (Btk. 196.§.) a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. fejezet II.cím) közveszélyokozás (Btk §.) terrorcselekmény (Btk. 261.§.) garázdaság (Btk. 271.§.) önbíráskodás (Btk §.) rablás (Btk. 321.§.) rongálás (Btk §.)

valamint a szabálysértésekről szóló évi LXIX. Törvényben (a továbbiakban: Sztv.) foglalt következő szabálysértések: becsületsértés (Sztv. 138.§.) magánlaksértés (Sztv. 139.§.) gyermekkel koldulás (Sztv. 146.§.) veszélyes fenyegetés (Sztv. 151.§.) Családon belüli erőszaknak kell tekinteni a fenti jogsértésekkel összefüggésben elkövetett hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242.§.), illetve hatósági eljárás akadályozását (Btk. 242/A.§.) is. elsőként definiálta a családon belüli erőszakot Fogalmakat határoz meg : családon belüli erőszak áldozata: a családon belüli erőszak körébe tartozó jogsértések sértettjei és mindazok a személyek, akik azzal közvetlen összefüggésben testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi sérelmet szenvedtek, így azok a hozzátartozók is, akiket a bántalmazás ténylegesen nem érintett.

kiskorú veszélyeztetettsége: minden olyan – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a kiskorú, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza (Gyvt. 5.§ n) pontja), például bántalmazás a kiskorú jelenlétében, érzelmi zsarolás, lelki terror, stb.

Közbiztonsági feladatok Ha a családon belüli erőszak körébe tartozó, személy elleni erőszakos cselekmény miatt érkezik bejelentés, a rendőr kötelese a helyszínen haladéktalanul megjelenni. Intézkedés foganatosítása céljából a rendőr a magánlakásba a Rendőrségről szóló évi XXXIV. Törvény (a továbbiakban Rtv.) 39. §-ában foglaltak figyelembevételével léphet be. Jogsértés észlelése esetén a rendőr intézkedjen a jogellenes állapot megszakítására és a további jogsértés megelőzésére, a felek indulatának lecsillapítására, a törvényes rend helyreállítására. Az intézkedő rendőr nyomatékosan hívja fel a felek figyelmét a jogsértő magatartás továbbfolytatásától való tartózkodásra, a társadalmilag elfogadott együttélési szabályok betartására, szükség esetén intézkedjen a sérültek ellátására, törekedjen a cselekmény indítékát képező konfliktus megismerésére, de ne tegyen kísérletet annak megoldására, tájékoztassa az érintetteket a rendelkezésükre álló jogérvényesítési lehetőségekről, segítő szolgáltatásokról, illetve szervezetekről, menedékházak, anyaotthonok igénybevételének lehetőségeiről. A rendőri intézkedést az elfogulatlanság és pártatlanság jellemezze.

külön-külön hallgassa meg a feleket és a helyszínen tartózkodó más személyeket, különös tekintettel a korábbi hasonló cselekmények megismerésére, feltárására. Kísérelje meg tisztázni, hogy rendszeres, folyamat jellegű erőszakról, vagy alkalmi, indulati cselekményről van-e szó. Ha az Rtv. 33. §-ában foglalt feltételek fennállnak, a bántalmazó elszámoltatását a Rendőrség objektumában kell elvégezni. tekintse át a helyszíni körülményeket, legyen figyelemmel a bántalmazás esetleges láthvégezzen adatgyűjtést, tanúkutatást intézkedjen a bizonyítási eszközök felkutatására és biztosításra.

Bűnügyi feladatok A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűncselekmény alapos gyanúja esetén a nyomozást haladéktalanul el kell rendelni Ha az eljárás megindításához magánindítvány szükséges, ennek megtétele tárgyában soron kívül nyilatkoztatni kell a jogosultat. Az eljárást lehetőleg ilyen ügyekben elméleti és gyakorlati ismeretekkel, tapasztalattal, továbbá kellő empátiával rendelkező rendőr végezze. A nyomozási cselekmények során a sértettek kíméletével, jogainak, érdekeinek messzemenő figyelembe vételével kell eljárni. Törekedni kell a „másodlagos áldozattá válás” elkerülésére. Ha indokolt, az eljárásba szaktanácsadóként, illetve szakértőként pszichológust kell bevonni.

Ha ez indokolt és feltételei biztosítottak a lelkileg traumatizált áldozat tanúvallomását videofelvételen kell rögzíteni, a gyermekkorú vallomását pszichológus bevonásával, illetőleg speciális körülmények között, úgynevezett „gyermek-kihallgató szobában” kell felvenni.

Bűnmegelőzési,kommunikációs és a gyvt- ből adódó feladatok Értékelések,elemzések,programok,körözések Ha a rendőri intézkedés, illetőleg a büntető-, vagy államigazgatási eljárás során kiskorú veszélyeztetettsége állapítható meg, a rendszeresített adatlap megküldésével haladéktalanul jelzést kell adni a gyermekjóléti szolgálatnak (Gyvt. 17.§. (2) bekezdésének a) pontja). Ugyanígy kell eljárni, ha a rendőri intézkedés során

További jogi normák 115/2003. OGY.hat. a társ.bűnmegelőzés nemzeti stratégiája A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése. A városok biztonságának fokozása. A családon belüli erőszak megelőzése. Rendőrség feladata az azonnali reagálás. Gyors, hatékony beavatkozás az egyes segélykérésekre.A gyermekveszélyeztetés miatt indult nyomozásról haladéktalan szignalizáció a gyermekvédelemnek.A családon belüli erőszak miatt foganatosított rendőri, hatósági eljárás keretében indokolt esetben haladéktalanul kezdeményezni kell az államigazgatási eljárásban megteremtendő a „távolságtartásra” vonatkozó eljárás megindítását. Az áldozattá válás megelőzése, az áldozat segítés, az áldozat kompenzációja. A bűnismétlés megelőzése.

32/2007.orfk utasítás, ezzel hatályát veszti a 23/2003-as évi XIX. Törvény (Be.) távoltartás ( kényszerintézkedés ) 2009.évi LXXII.törvény a távoltartásról 37/2009. (OT.22) ORFK utasítás az ideiglenes távoltartás rendőri feladatairól

Somogy megyei adatok ( ) rendőrkapitányságbűntetőeljárások száma Kaposvár38 Siófok37 Nagyatád21 Fonyód9 Marcali20 Barcs24 Össz.149

Az ügyfeldolgozás dinamikája

A befejezések dinamikája A befejezés módja száma Magánindítvány hiánya6 Vádemelési javaslat12 Feljelentés elutasítása1 A cselekmény nem bcs.6 BEÁ8 Áttétel más hatósághoz17 Ismeretlen elkövető3 Elkövető halála1 Egyesítés1 Összesen62

Tapasztalatok Nagy a látencia Túlnyomórészt egy háztartásban élő sérelmére Zömében férfiak ( sokszor nők követik el a súlyosabb bcs-eket – betelik a pohár ) Nem ritka a sértettek egymás általi befolyásolása Vannak visszatérő családok Különösen a testi sértéseknél jellemző az alkoholista, munkanélküli bántalmazó ( ill. sértett ! ) A háttérben általában huzamosabb ideje fennálló rendezetlen családi háttér, szerelemféltés áll

A bizonyítás nehézségei Hozzátartozók nem szívesen tesznek feljelentést Túlnyomórészt nem kívánnak feljelentést tenni (együttélési kényszer, félelem ) – magánindítványt nem terjesztenek elő (felj.elutasítás ) Előfordul a valótlan bejelentés pl. egy megromlott házasságban Gyerekek befolyásmentes kihallgatása (nyomozási bíró )

A nyomozás elhúzódásának okai Nyomozási bíró igénybevétele ( be. szerinti távoltartás elrendelése, 14. életévét be nem töltött gyk. Kihallgatása ) Szakértő igénybevétele Előzményiratok (pl.okiratok),jellemzések, környezettanulmány beszerzése Pl. eltűnt személy felkutatására tett intézkedések Hozzátartozók megváltoztatják a vallomásukat ( szoros érzelmi kapcsolat miatt )

A bűncselekmények struktúrája Tipikus csbe. bűncselekmények Kiskorú veszélyeztetése ( Btk. 195.§) Testi sértés ( Btk.170.§.) Tarás elmulasztása ( Btk. 196.§.) Magánlaksértés ( Btk. 176.§.) Zaklatás ( Btk.176/A.§.)

Zaklatás ( Btk.176/A) A törvényhozás 2007.december 10-én fogadta el a Btk. módosítását, amelynek 176/A paragrafusa ha más, súlyosabb bűncselekményt az elkövető nem valósít meg, egy év szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt, aki mást megfélemlít, magánéletébe, mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozik, rendszeresen vagy tartósan háborgat. A törvény értelmében háborgatás például, ha a zaklató "áldozatával" annak akarata ellenére rendszeresen megkísérel kapcsolatot teremteni - személyesen vagy valamilyen elektronikus hírközlő eszközön keresztül. Két évet is kaphat, aki személy elleni erőszakkal, vagy közveszélyt okozó - és büntetendő - cselekmény elkövetésével fenyegetődzik. Három év szabadságvesztést is kiszabhat ugyanakkor a bíróság arra, aki volt házastársát vagy a nevelésére, felügyeletére, gyógykezelésére, illetve a gondozására bízott személyt zaklatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!