Zsidók Pannóniában
Zsidó emlékek Pannóniában Aquincum, Sopianae (Pécs), Savaria (Szombathely), Dombóvár, , Esztergom, Komárom, Sárvár, Siklós területén kerültek elő emlékek.
Dunaújvárosban három sírkő, ill Dunaújvárosban három sírkő, ill. kőkoporsó és egy fogadalmi tábla szövege utal zsidó származású lakosságra: „Az örök istennek! A mi urunk, a kegyes és szerencsés Severus Alexander és a császár anyja, Julia Mamaea császárnő tiszteletére szívesen tett eleget fogadalmának Cosmius, a Spondill vámállomás vezetője, a zsidó zsinagóga elöljárója.”
Palesztina-Pannónia kapcsolata A rómaiak évtizedek alatt hódították meg, és hozták létre Palesztina provinciát, melynek területén sok felkelés zajlott. Az un. Bar Kochba lázadás (i. sz. 132-135) leverésére már pannóniai csapategységeket is útnak indítottak. Később a csapatok kisegítő egységként rabszolgákat hurcoltak magukkal állomáshelyükre, Aquincumba és Savariába.
Szír alakulatok Pannóniában I sz. 175-ben felkelés tört ki Syria és Júdea provinciákban, ekkor a birodalom e keleti részén ellencsászárt választottak Marcus Aureliussal szemben. A pannóniai származású császár ekkor úgy döntött, hogy a fellázadt, megbízhatatlan szíriai katonaság egy részét eltávolítja, áthelyezi a Duna mellé. Két cohorsot, egy-egy ezer főnyi gyalogos egységet indított el Pannóniába. A szír ezredeket sajátos taktikájuk miatt évtizedeken át szülőhelyükről töltötték fel. Így azután a helyőrségek állandó és folyamatos összeköttetésben maradtak Syriában levőkkel. A katonákon kívül polgári foglalkozású zsidók is megjelentek a szírek lakta településeken.
Zsidó egyenjogúság időszaka a Római Birodalomban Severus-dinasztia uralkodási idején, i. sz. 193 és 235 között a zsidóknak ugyanazokat az életkörülményeket és jogokat biztosították a provinciákban is, mint a más nemzetiségű polgárainak. A zsidó családok feliratokon, arcképeken is megörökíthették magukat, a közösségek szabadon álló zsinagógákat építhettek. Severusról a hálás zsidók zsinagógákat neveztek e.