10. rész :Táplálékunk összetevői Élelmi rostok Klikk a folytatáshoz
Az élelmi rostok a növényi táplálékok természetes összetevői, amelyek a növények sejtfalából származnak. Számos kedvező élettani hatást tulajdonítunk nekik.
Minél öregebb a növény, annál keményebbek a rostjai. Minél tovább főzi valaki az ételt, annál inkább csökken a rosttartalma.
A rostoknak két fajtája van: az emészthetők és az emészthetetlenek. Sok étel, főleg a teljes értékű gabonák mindkettőt tartalmazzák.
A legtöbb emészthető rost a gyümölcsben, a zöldségfélékben, a hüvelyesekben és a zabban van. Ezek az ételek fékezik a szénhidrátok felszívódását, és lassítják a cukornak a véráramba kerülését.
Emészthető rostot
Emészthetetlen rostot tartalmaznak a diófélék, a korpa, a rizs és a gyümölcsök héja. Ezek változás nélkül haladnak át a beleken, de az emésztési folyamat szempontjából nélkülözhetetlenek. A rostok növelik a bélsár mennyiségét, telítettség érzését keltik, így könnyebb ellenállni a cukros és zsíros ételek csábításának.
Emészthetetlen rostok
Sajnálatos, hogy hazánkban a nemzetközileg ajánlott napi mennyiségnek általában csak a felét fogyasztjuk el megszokott étrendünkkel. A következő ábrán figyeljük meg, hogy a napi szükséges rostmennyiség milyen könnyen elérhető!
Epidemiológiai vizsgálatokból ismeretes, hogy az elhízás, a magasabb vérzsír-szint, a cukorbetegség, a székrekedés, a vastagbélrák és a hasnyálmirigyrák lényegesen kisebb számban fordul elő az élelmi rostokban dús táplálékot fogyasztó népeknél.
Arra, hogy a táplálékunk energiadús koncentrátummá egyszerűsödött, és ballasztanyagot nem tartalmaz, a szervezet egyszerűen nincs felkészülve. Rostokban gazdag étrend, és napi legalább egy liter víz elfogyasztása némi testgyakorlással összekötve képes megerősíteni a renyhe emésztőrendszert.
A rostbevitel növelését fokozatosan kell végezni, mert a rosthiányos táplálkozáshoz szokott emésztőrendszer elcsökevényesedett izomzatának és mirigyeinek megerősítése óvatos diétaváltást és türelmet igényel. Kezdjük emészthető rostokkal, igyunk több vizet, főleg étkezések között.
A szervezetnek időre van szüksége az átálláshoz, de a hosszú távú javulás érdekében érdemes kitartónak lenni.
Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér!