PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikáció folyamata Készítette: Piacsek László Zoltán

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Kommunikáció elméletek A kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik, függetlenül, attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki. Üzenetek szabályos cseréje. Élőlények közötti jelentésközvetítés.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Társadalmi háttér 1. Az ember társadalmi, társas lény, csak a másik ember kapcsolatában létezhet. A közvetlen emberi kommunikáció mindig egy társadalmi szituációban történik, ahol a szituációnak mindig van értelme. Szerepek, viszonyok, kapcsolatok. A kommunikáció mindig valamilyen rendszer része. A kommunikáció szükségszerű, többcsatornás, többszintű és tagolt. Az ember képtelen nem kommunikálni, minden interaktív helyzetben mindenféle megnyilvánulás kommunikációnak számít.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Társadalmi háttér 2. A kommunikációt észlelés előzi meg. Minden üzenetet olyan összefüggésrendszerben bocsátanak ki, amely bizonyos mértékig a feladó és a címzett közös tudásán alapul. Közös tudás. Résztvevők egymásról való tudása. A belső beszéd.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikáció felosztása 1. Információelméleti értelemben: információátadás, mindenféle rendszerben 2. Technikai értelemben: Információátadás, ember alkotta, technikai rendszerekben 3. Társadalmi szinten: információátadás a társadalmi szféra rendszereiben (emberi) 4. Biológiai kommunikáció: élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Kommunikáció folyamata

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikáció dinamikus, kétirányú folyamat. Kommunikátor/Feladó - kódol Befogadó/Vevő - dekódol A közlés tartalma, értelme: a hír/tartalom/ üzenet Jelrendszere a kód. A kód elemi egysége a jel. A hír = egy adott kód jeleinek a meghatározott kapcsolódása, struktúrája.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A tartalom lehet a közlési célhoz és funkcióhoz viszonyítva: hiányos, pontos, vagy adekvát illetve redundáns, konkrét, vagy elvont. A befogadóra vonatkoztatva lehet közlő, információtovábbító, vagy felszólító. A tárgy szempontjából szólhat a közlőről a befogadóról, szituációról, státuszról stb… A kódnak különböző típusai lehetnek a csatornától függően: pl.: nyelvi, vagy NVK. valamely kódja.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikáció folyamata két típusú lehet: egyenrangú (szimmetrikus), vagy egyenlőtlen (egyik vagy a másik fél befolyása nagyobb). Alapszabály hogy mindig uralkodik a kommunikációs helyzetben válaszkényszer. A vétel és a válasz pszichológiai kényszer. Az információátadáson túl, mindig megjelenik, valamilyen befolyásolás, cselekvésre felszólítás is.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A folyamat a kommunikációs csatornán zajlik. A csatorna zavarai lehetnek: Fizikai Pszichikai Zajok A Kommunikációs csatorna

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikáció kultúraelméleti nézőpontból Minden kultúrában bizonyos jellemző kommunikációs kódok (nyelvek), kommunikációs szokások és normák uralkodnak, egyes kultúraelméletek szerint az egész kultúra lényege az átfogó értelemben vett kommunikáció sajátosságaiban lelhető fel. A kultúraalkotó eszmei és tárgyi objektumok rendszere „nyelvet” alkot, s a kultúra végső soron a kommunikáció kódja, ahol a kommunikáció szimbolikus jelrendszerek segítségével végbemenő információcserét jelent (Lotman nézetei)

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Tömegkommunikáció A kommunikáció egyik fajtája. A tömegkommunikáció egy meghatározott központi jelforrástól elvileg mindenkihez eljut. A tömegkommunikáció nagyobbrészt egyirányú, közvetett kommunikáció egyik megjelenési formája. A tömegkommunikációban egyidejűleg mindig nagyon sokan vannak a címzett oldalán, a feladó pedig valamiféle hatalmi helyzetet is élvez. A továbbított és termeszétesen különböző célok szerint szelektált információk meghatározott irányokba terelik vagy legalábbis a homogenizált, illetve annak tekintet befogadókat. A kultúraalakítás egyik fő forrásának tekinthető, hiszen alakítja a tömegkommunikáció a művészeteket, a divatokat, a szokásokat, az életmódokat, a normákat, az értékeket. A tömegkommunikáció különböző fajtáit főleg a használt csatornák szerint szokták megkülönböztetni, különválasztva: az írott (újság, könyv), a vizuális (képeslap, plakát, magazin), az auditív (rádió), és az audiovizuális (film, tévé, komputerhálózat) tömegkommunikáció.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Metakommunikáció 1. Metanyelv: a nyelvben rejtőző nyelv. Minden kommunikációt kísér, valamilyen nem szándékos, nem akaratlagos kommunikáció is. Kommunikáció nincs metakommunikáció nélkül. Főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe. Elsődleges jelentéstartalma, a közlő viszonya a befogadóhoz. Jelzéseket közvetít a személyiség érzelmi viszonyulásáról a tartalomhoz, a valósághoz, annak fontosságához, a szituációhoz, a szerephez, a társadalmi helyzethez és a kontextushoz.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Metakommunikáció 2. Többnyire észrevétlenül érvényesül, nehezebben befolyásolható a társadalmi előírások révén. Szimpátia, és antipátia viszonyok, szexuális késztetések és érdeklődések játszanak itt szerepet. A metakommunikációs közlés csak nagyon ritkán és csak nagyon kis mértékben lehet tudatos. A metakommunikáció csupán tompítható néhány kulturális gyakorlat révén. Ilyen pl. a nem verbális kommunikáció visszafogása.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Nem verbális kommunikáció 1. A verbális kommunikációt nem verbális jelzések kísérik. A beszédet sokszor helyettesítheti is. NVKE gyorsabban küldjük és fogadjuk, kisebb a tudatos kontroll, ezért hatásosabban fejeznek, ki attitűdöket érzelmeket. A nyelv elsősorban külvilágot képezi le, a NVKE a belső világot fejezik ki.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Nem verbális kommunikáció 2. A nem verbális kommunikáció 5 funkciója: 1. Társas helyzet kezelése 2. Az én bemutatása 3. Érzelmi állapotok kommunikációja 4. Az attitűdök kommunikációja 5. Csatorna vezérlés

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A Nem Verbális Kommunikációs eszközök osztályozása 1. Közvetlenségi jelzések (szeretetet, vagy ellenszenvet kommunikálnak) pl: Szemkontaktus Testfordulat Előrehajlás Személyközi távolság Érintés 2. Ellazulási jelzések (státuszt, társadalmi kontrollt kommunikálnak) Test oldalt dől Karok összefonódása Testrészek ellazítása 3. Aktivitásjelzések (válaszkészséget, nyitottságot kommunikálnak) Gesztikuláció mértéke Láb- és fejmozgások Fejbólintások Arcmozgások és az arckifejezés kellemessége Hangerő, beszédsebesség és intonáció

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik a, örökölt jelek b, ösztönösen megtanult jelek c, egyezményes jelek = tudatosan tanult Perifériás jelzések(test, karok, lábfej mozgása…) Centrális jelzések (arc, kifejezés, tekintet…)

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik Vokális jelek Paranyelv, paralingvisztika Hangtulajdonságok Hangkiadás tulajdonságai Hangsúly, hangerő, hanglejtés, gyorsaság, tempó, hangszín Szünet

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik Tekintet Nézés Szem Pupilla

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik Mimika Arc Izmok Száj Szemöldök Homlok

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik Mozgásos kommunikáció 1. Gesztusnyelv, Testbeszéd Kinemorfémák: Fej Kéz Kar Láb Testtartás Érintés

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik Mozgásos kommunikáció 2. Térközszabályozás, proxemika 1, intimszféra / Személyes 2, társalgási szféra / Társadalmi 3, előadói szféra / Nyilvános

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A nem verbális kommunikációs eszközök fajtái és jellemzőik Öltözködés, emblémák Ruha, öltözködés, hajviselet, a test különböző díszei, a jelvények Környezet Kronémika A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra mennyi időt fordítanak. Fontos szerepe lehet a csendnek is.

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikatív kompetencia fejlesztése Gyakorlás szituációkon keresztül Személyiség, önismeret Szociális attitűdök Intellektuális képességek Emocionalitás Kommunikációs fejlesztési célok lehetnek: 1.) Kommunikációs helyzetek alakítása 2.) Kommunikációs önismeret javítása 3.) Kommunikációs stratégiák fejlesztése és finomítása 4.) Beszédfejlesztés 5.) Extralngvisztikai eszközök használatának fejlesztése (pl. testtartás) 6.) Formalizált, perszonált kommunikáció fejlesztése (pl. előadás, szónoki képesség) 7.) Mediális kommunikáció (pl. Tömegkommunikáció igénybevétele)

PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán Köszönöm a megtisztelő figyelmet!